Berlin Calling 05 – DJ T @ Asphalt Klub, azaz ne temesd a bulit, mert még egész jól is elsülhet

Van abban valami báj, amikor este 9kor lázasan keresgélsz residentadvisoron, mintha csak egy étlapot fürkésznél, hogy mi is legyen a ma esti menü. Ugyanis rá kellett jönnöm, hogyha tartom magam a heti egy buli tervéhez, akkor a szóba jöhető (ergo nekem való zenét játszó) kluboknak a harmadát se lesz lehetőségem megtekinteni december végéig. Hát akkor menjünk valahova ma is…

Negyedik alkalom gyanánt kezdtem én is egyre jobban felengedni, ergo egy egész izmos (pálinkában, borban gazdag) before-t engedtem meg magamnak, főleg költségkímélés szempontjából.

Bár tuti tippként azt kaptam, hogy a Wilde Renate-t ki ne hagyjam, azonban próbáltam tartani magam az eredeti elképzelésemhez, miszerint próbáljak meg minél több csemegét megfülelnem. Mivel Renáta vendége Bill Patrick volt, akihez már volt szerencsém (és őszintén szólva nem ájultam el tőle), így végül arra jutottam, hogyha már Soundon kimaradt, adjunk egy esélyt Dj T-nek és az Asphalt Klubnak. A line up szerint emberünk 1 és 3 között játszik, úgyhogy még akár emberi időben is hazaérhetek és még a szombatot is értelmesen eltölthetem.

Itteni jó szokásomhoz híven, ismét sikerült megcsúsznom az idővel, a metrófeljárótól 100 méterre található a klub, elindultam mindenfele, csak éppen a jó irányba nem. Ahol sok taxi áll, ott esetleg mulatnak – legközelebb már tudom. Hasonló sor fogadott, mint első alkalommal a Weekendben – jaj, már megint későn érkeztem? Aztán az előttem álló illuminált, angolul beszélő társaságot beengedték, én pedig bebattyogtam velük. Kicsit az Orfeumhoz hasonlítanám ismét a szitut, egy szálloda előtt álltunk, az egyik beengedő pedig egy kedves kis törpe volt. Szalmaszálak szétszórva, majd kiderült, hogy az eredetileg meghirdetett 10 euro helyett 12 euro a belépő. Ruhatár 1,5 euro, aztán…jó helyen járok? Már úgy 20 perce DJ T-nek kellett volna zenélnie, ehelyett egy hölgy játszott, a hangulatot egy Közgáz Pincés bulihoz hasonlítanám este 10-kor, vagy talán a Dokk Caféhoz?! Tánctér szinte üres, Dj T-nek se híre, se hamva…na most, ha én véletlenül rossz helyre fizettem ki a majd’ 4000 ft-os belépőt, azt nehezen bocsátanám meg magamnak. Végül egy biztonsági őr nyugtatott meg, hogy az est főfellépője hamarosan kezdeni fog… Oh yeah! Legalább a zene adott, na de a társaság?! Biztos ez kell nekem? Úgy látszik sikerült belenyúlnom ezúttal a rosszba – gondoltam egészen addig, amíg össze nem ismerkedtem néhány dán sráccal, akikkel végül együtt mulattunk egész éjszaka. Dj T is lassan beállt a pultba, a tánctér is megtelt, igaz a füstgép baromira zavarta a szememet, de innentől kezdetét vette a jó 2 órás bugi! Megmondom őszintén, nem vagyok annyira képben Dj T-nek sem a produceri munkásságával, sem a dj-produktumával. Kellemes nyárt idéző house-ok, jópár ismert taktussal, aminek viszont fogalmam sincs mi a címe… Nem mondom, hogy egy zseniális dj, de remek szelekciót adott. Az utolsó fél órában pedig olyan mediterrán progresszívekkel sújtott, hogy a Balaton partján éreztem magam.

Kb. 200-an lehettünk a buliban, a piaárak itt voltak eddig a legmagasabbak, whiskeycoláért 8 eurot fizettem, amúgy fényképezni itt sem szabadott, így saját képekkel nem tudok szolgálni a beszámolóhoz.

Jó volt, jó volt, jó két és fél órát zenélt, aztán ahogy átadta a pultot én is megindultam hazafelé, mert még sok a tervem a hétvégét illetően J


Szólj hozzá!

Leave a Comment