Beszámoló – Apokalypsa

Idén ünnepli fennállásnak 15. évfordulóját Csehország legjelentősebb techno rendezvénye, az Apokalypsa. A kerek évforduló alkalmából úgy döntöttek a szervezők, hogy a hagyományos novemberi évi egy alkalom mellett  idén februárban egy ráadás rendezvényre is sor kerül. Ennek jegyében olyan line upot sikerült összehozni, amire itthon is sokan felkapták a fejüket! A fellépők névsorában egyaránt megtalálhattunk olyanokat, akik már a hőskorszakban is komoly tényezőnek számítottak, ilyen például Cari Lekebusch és Ken Ishii. A legendákat nagyon jól kiegészítették azok, akik a showbusiness állandó szereplőinek számítanak napjainkban , bejáratott, trendi nevek, akikkel nem igen lehet mellélőni. Egy csarnokbuli fellépőinek névsorát összeállítani korántsem egyszerű feladat. Ha igénytelen a line up, az a baj, ha túl igényes, akkor meg nem érdekel senkit, ha minden évben ugyanazok jönnek, az a baj, ha kimaradnak a nagy kedvencek, akkor meg az a baj. Ezúttal sikerült megtalálni az egyensúlyt és mindenki elégedetten dörzsölhette a tenyerét. Spiros Kaloumenos a 2000-es évek első felének egyik legkiemelkedőbb producere, egy igazi csemege. Pan Pot napjaink legnépszerűbb lakodalmas technoduója, a szó pozitív értelmében. Külön-külön is fantasztikus producerek, együtt pedig egész Európát elvarázsolta már az Egbert & Secret Cinema páros, tavaly a B My Lake egyik legemlékezetesebb fellépését nyújtották. Gary Beck pedig ennek az évtizednek az egyik legjelentősebb producerének számít, nincs olyan technofanatikus, aki ne ismerné a zenéit.

Ragyogó tavaszi napsütésben indultunk, hideg, szeles ködös időjárás fogadott minket, mikor egy jó öt órás kocsikázás után kora délután megérkeztünk Morvaország fővárosába. Rögtön kerestünk egy éttermet, sörre és tradicionális cseh ételekre vágytunk. Egy igen csak kiadós ebéd után elindultunk várost nézni. Brno Csehország második legnagyobb városa, 400 000-en lakják. Ha már jártál egynél több fővárosban Kelet-Közép Európában, akkor sok izgalomra ne számíts. Sok időnk nem is maradt Brno feltérképezésére, hiszen fél 8-kor már kezdetét is vette a buli! Elsőként érkeztünk meg a Pavilon P parkolójába. Hogy milyen kicsi a világ, azt jól mutatja, hogy az utánunk begördülő autó utasai is Magyarországról érkeztek. Ezúton üdvözöljük a soproni különítményt! :)

A Hyperspace-hez hasonlóan az Apokalypsa is egy óriási vásárváros területén kerül megrendezésre. Még a bejárat és a belépés rendje is a Hungexpora emlékeztetett. A nagyterem viszont még teljesen üresen kongott, amikor megérkeztünk. Az aréna hátsó részében – nálunk is megszokott módon – sörpadok, középen pedig 2 db mobillelátó szolgált pihenőhelyként. Hasonló mobillelátókat legutóbb a Fly BerMuDa-n láttunk Berlinben. Jó lenne ezzel a megoldással itthon is találkozni. Egyszerre pihenőhely és meeting point, ahonnan az egész termet be lehet látni. A sör 45 koronába került, az árakat 12-vel kell megszorozni, tehát kb. ugyanakkora vagy talán egy picit olcsóbb árakra számítsunk, mint a hasonló hazai rendezvényeken.

Hardtechno dj-ket mind a mai napig találunk az Apokalypsa fellépői között, ezúttal ráadásul egy külön termet is kaptak a stílus szerelmesei, amit meg is töltöttek! A harmadik teremben house szólt (Valentino Kanzyani, valamint cseh és szlovák dj-k), Misa Salacova szettjébe hallgattunk bele, aki az önpromózás egy egészen különleges és látványos módját választotta. A kivetítőn ugyanis a még mindig igen csak vonzó cseh djane gyerekkori képeiből összeállított fotóalbumban gyönyörködhettünk. Ügyes!

Lassan a nagyteremben is elkezdtek gyülekezni a partyarcok. Összességében azonban talán sokkal több érdeklődőt is megérdemelt volna az esemény. A facebookon 2500-an igazolták vissza a bulit, ez nagyjából meg is felel a helyszínen tapasztalt embermennyiségnek. Mindenképp érdemes néhány szót említeni a közönségről is. Egy éjszaka erejéig ugyanis újra átélhettük az ezredforduló környékének hangulatát, annak minden szépségével és romantikájával. Egyből feltűnt, mennyire máshogy öltöznek a csehek, mint mi. Rengetegen hordanak Amok-gatyát (erről korábban ITT írtunk részletesebben), táncolnak világítórúddal, összehasonlítva talán azt lehetne mondani, hogy a magyarok sokkal nagyobb hipszterek és pávák. Mulatni viszont nagyon tudnak a csehek, néha már túlzásokba is esnek. Ennyi romkész embert rég láthattunk utoljára, az orvosi stábnak bőven akadt dolga egész éjszakára. Ami különösen feltűnő volt, hogy többnyire a lányok hozták a szintet. És nem egy, nem kettő, hanem szinte az összes. A cseh hölgyek szépsége messzeföldön ismert, elég csak átböngészni a buli képgalériáit. Ja és mikor esett meg veled utoljára idehaza, hogy másnap 3 partyoldalon is premier plánban készült fotók köszönnek vissza rólad?

Egyébként a közönség túlnyomórészt csehekből állt, azért elvétve lehetett hallani olasz, német és angol szavakat is. Külön dicséret illeti a magyarokat, jópár tucatnyian voltunk!

A zenében nem kellett csalódni, a nagyteremben Cari Lekebusch és Ken Ishii hozta a formáját. Gary Beck megosztotta a közönséget (szerintünk jó volt), ahogy Egbert & Secret Cinema is. Pan Pot viszont csalódást okozott.
Vizuál tekintetében egyébként rendesen kitettek magukért a szervezők, ahogy a mellékelt videón is látszik.  Minden dj szettet egyperces, angol nyelvű intro vezetett fel. Jó pofa volt, nekem mondjuk nem tetszett. Valahogy a Sensation White világát idézték.

Novemberben tehát ismétlés, a helyszín ezúttal azonban a már korábban bejáratott és kisebb Bobycentrum lesz. Reménykedjünk abban, hogy egy mostanihoz hasonló line up-pal örvendeztetnek meg bennünket a szervezők és akkor garantált a duplázás!

Kép forrása: rave.cz


Szólj hozzá!

Leave a Comment