Beszámoló – Budapest Essentials 2015

Pár lelkes, Budapestet imádó fiatal kitalálta, hogy megcsinálja az első urban fesztivált az itt élőknek, a nem itt élőknek, külföldieknek, fiataloknak és kevésbé fiataloknak. Mindenkinek, aki szereti a várost és még inkább azt, ami a fővárossal történt az elmúlt pár évben. Ez lett a Budapest Essentials, ami minden egyben, amit a város kínál: zene, buli, kultúra, gasztronómia és egy leírhatatlan érzés! 4 napra fesztiválhelyszínné változik a város 1 karszalag segítségével. A Budapest Essentials fesztivált az Off Sonar inspirálta, ez pedig idén még jobban megmutatkozott, mint tavaly. A karszalag számos különleges helyszínre biztosított belépést.

Sajnos csak a péntek és szombat éjszakai programokon tudtam részt venni, ezeket viszont megpróbáltuk a lehető legjobban kihasználni.
Péntek este 10 után rögtön egy olyan helyszínen kezdtünk, ami oly sok kedves emléket ébreszt, leginkább a Shockwave-bulik kapcsán: ez pedig a Vidámpark! Techno helyett ezúttal drum and bass. A 2013-ban bezárt intézmény hangulata teljes mértékben átjött, körhinták, célbadobós, légpuska. A körítés nagyon bejött, Jade szettje is, Dope D.O.P. live fellépése viszont nagyon nem, bár a többség láthatóan élvezte. Állítólag ez hardcore drum and bass, én nagyon nem éreztem a világomnak, lassan indultunk is tovább észak felé, a Vasúttörténeti Parkba. Gyerekkorom egyik kedvenc helye most is kiváló helyszínnek bizonyult. Nagyon jól megcsinálták! A szervezők még azt is megoldották, hogy egy kivilágított Nohab forgott a szerelőaknán! Felemelő érzés volt mozdonyok között, olajszagban bulizni. Ehhez kiváló zenei aláfestést adott Carl Craig, aki nagyon okosan építkezett, számomra a legnagyobb katarzist a Blackwater – Bells kombó jelentette.

Ahogy az a videón is látszik, a közönség nagyrésze láthatólag egykedvűen fogadta ezeket a zenéket, úgyhogy C2 is kapcsolt, hagyta a fenébe a művészkedést, aztán rögtön a Bells után elindult a Seven Nation Army vezette irányba. Kár érte, de a többség inkább erre volt vevő. Akik egyébként elég szépen megtöltötték a helyszínt, facebookon 4500-an igazolták vissza az eseményt, fogalmam sincs mennyi lehet a hely befogadóképessége, de olyan sokkal nem lehettünk kevesebben. A relatív magas belépőjegyár nem riasztotta el a közönséget, egyúttal meg is szűrte őket, nagyjából teljesen jó brigád verődött össze, sok ismerőssel. Az igazság az, hogy nem lehet rosszat mondani erre a bulira, tökéletes a körítés! A közönség nagyrésze viszont Solomunt várta. A bosnyák származású DJ/producer karrierje néhány év alatt lényegében a semmiből jutott csúcsra, 2011-ben alig 50-en voltak rá kíváncsiak az A38-on. A zenei produkciója kissé talán egyhangú volt, “kiállásokkal tarkított progi”, tipikus fesztiváltechno. Ide igazából teljesen rendben volt. Az utolsó fél órája már változatosabbra sikerült, nagy bánatunkra hamar eljött a záróra, reggel 5-kor.

vp

Másnap a Zwack Udvarban indult az este. Az Unicum gyárában és kiállításán már jártam korábban, ezúttal Peter Kruder volt a vendég. Fél 11-kor érkeztünk, ekkor még Secret Factory melegített. Az osztrák legenda játékából csak szűk fél órát hallottunk, jó volt, de indultunk is tovább a Soroksári útról a belváros irányába. Az Akváriumban  két buli ment egyszerre. A Kis Hall baromi erős felhozatallal csábított: Answer Code Request és Cosmin TRG mellé az utolsó pillanatban hozzácsaptak a fellépőkhöz egy másik detroiti legendát is, Kenny Larkint! Aki ismét megmutatta, miért is számít az egyik legtechnikásabb DJ-nek. Tökéletes szelekció, tökéletes mixelési technika! Answer Code Request 1 órás live-ja elrepített minket a Berghainba, de az est legnagyobb pluszpontját Cosmin TRG kapja! A román lemezlovas szintén tökéletes szettel zárta a külföldi fellépők listáját. A buliban egyébként nagyjából 500-an lehettek. Eltévedt turistákkal nem igen lehetett találkozni, mindenki a zenéért jött és mindenki meg is kapta azt, amire számított (vagy még sokkal többet). Tízpontos este ez is! Még átnéztem egy kicsit a nagyterembe, ahol DJ Zinc tolt classic drum and bass-szettet, a hajnali órákban Statik zenélt. Itt nagyjából annyian lehettek, mint a fele akkora Kis Hallban.

Két nap, öt buli. Ennyit sikerült kihozni az idei fesztiválból. Azt sajnálom, hogy az összes délutáni / kora esti programról lemaradtam, pedig volt még zenei csemege bőven! Baromi menő dolog úgy fesztiválozni, hogy közben éled a megszokott napi rutint. Egyelőre a városvezetés hozzáállása is nagyon pozitív, ha ez így marad, néhány éven belül a Budapest Essentials lesz olyan jelentős rendezvény, mint az OFF Sónar. A lehetőségek mindenesetre maximálisan adottak.


Szólj hozzá!

Leave a Comment