Beszámoló – Ganz Weit Draußen

iA Ganz Weit Draußen születésnapi partiként indult Németországban, kb. 50 fős közönséggel egy magánkézben lévő földterületen, Sinsheim városában. Ma már egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező kőbánya a rendezvény állandó helyszíne. A Rhein-Neckar torkolatban élő és alkotó lemezlovasok és előadóművészek munkájának köszönhtően a GWD fesztivál rövid idő alatt sikeres lett. Ebben szerepe van a minden évben egyedi, csúcs hang- és fénytechnikával felszerelt színpadnak, és a természeti adottságokat kihasználó vizuális előadásoknak. Innen származik a művészeti fesztivál (Medienkunst Festival) elnevezés. A GWD fesztivál mögött nincs semmilyen cég, vagy kereskedelmi szándék, annál inkább egy kis csoport aktivistái sok lelkesedéssel, és szenvedéllyel, egyfajta elkötelezettséggel az elektronikus zene és a közös együttlétek iránt. Mivel a csapatban magyar szálat is találunk, adta magát a helyzet, hogy akár Budapestre is elhozzák a rendezvényt a szervezők. A gondolatokat tett követte, a line up igazán csábító volt! A technorajongók és a dallamosabb house szerelmesei is megtalálhatták számításaikat a fellépők listáját böngészve. Az Akvárium három termében összesen 21 DJ zenélt. Este 7-kor kezdődött a buli, mi még a téren melegítettünk, 23 óra magasságában érkeztünk, Heiko Laux live actjéről semmiképp sem szerettünk volna lemaradni. 2004-ben hallottuk őt utoljára a Hyperen, nagyon aktuálissá vált már az ismétlés, főleg annak tükrében, hogy Budapestre legújabb albumának, a Fernweh hanganyagával érkezett. Eleinte még csak néhány tucat ember lézengett a nagyteremben, ahol a techno helyet kapott. Bekukkantottunk a kisterembe, ahol az egész éjszakás Traum Schallplattan showcase keretében éppen a kiadó feje, Riley Reinhold pakolta a lemezeket. Ugye az megvan, hogy a méltán elismert német label-nek van egy magyar művésze is, Peet személyében? Ryan Davis és Microtrauma is fellépett az este folyamán ugyanitt. Éjfél magasságában átnéztünk a VOLT Music Bar-ba. Lekesch & Schekel zenélt, sőt mi több: szinte együtt lélegeztek. Beléptünk a terembe, kikértük a sörünket, elfordultunk a DJ pult felé, ránéztünk a két zenészre és egyből beindult a buli! A 2005-ös Mayday jutott eszembe, ahol a korai órákban Szeka indította be igazán a bulit az egyik kisteremben. Ez a két srác együtt mozgott és lélegzett, minden rezdülésükön látszott, hogy mennyire együtt élnek a zenével és mennyire érzik egymás gondolatait. A sör sem fogyott gyorsan, leraktuk inkább a korsót és két kézzel csápoltunk. A lelkivilágunknak éjfél magasságában erre volt szüksége, bár zeneileg sokkal jobban tetszett Heiko Laux produkciója, úgyhogy fájdalmas búcsút vettünk az Akvárium legkisebb termétől, nem szerettünk volna lemaradni az albumbemutató második feléről. Megérte nyolc évet várni az új lemezre, a végére iszonyat sújtást kaptunk. Nagyon szépen szólt a Martin Audio és a vizuális is passzolt a zenéhez. “Tiszta Berghain” volt ekkor az Akvárium nagyterme. Christian Flender & Horace következett, belőlük csak néhány percet hallottunk, viszont a szettjük már vissza is hallgatható ITT. A távolmaradás legfőbb okozója egy igazi rosszfiú, akire a hajnali órákban bukkantunk, miközben egy adag gulyáslevest majszolt jóízűen az Akvárium előterében. Ő volt Heiko Laux, ki se nézné az ember, milyen őrült fazon! Többször is figyelmeztetni kellett: ha Magyarországra jössz, tartsd tiszteletben a törvényeinket és a házirendet :)
Cari Lekebusch fél 3-kor kezdett, a fellépésére már egész sokan összegyűltünk a nagyteremben. Nagyjából olyan 400 fő vehetett részt az eseményen összesen. Cari a tőle megszokott, hihetetlen energiával vetette bele magát a zenélésbe, a közönség pedig vette a lapot! Két órát zenélt, Lifeform következett. Hálás, de egyben felelősségteljes feladatot kapott. Megoldotta! A feltüzelt közönség nem lépett le a külföldi lemezlovasok szettje után, sokkal többen maradtak a reggeli órákban, mint ahányan Heiko Laux fellépése alatt voltak. A sort Steam Shape zárta. Nils & Svetec duója egyre komolyabb produceri sikereket ér el, Adam Beyertől Richie Hawtin-ig rengetegen játsszák a zenéiket. A többség még soha nem hallotta őket együtt, ebben a formában zenélni. Megérte az utolsó pillanatig maradni!
Köszi mindenkinek, ez nagyon király volt! Nem voltunk sokan, de a zene és a közönség kifogástalanul működött együtt! Heiko Laux pedig még sikeresen elhagyta a szemüvegét reggel a taxiban. Így telt hát az első Ganz Weit Draußen fesztivál Budapesten, reméljük lesz folytatás, hasonló körítéssel!


Szólj hozzá!

Leave a Comment