Ganz Weit Draußen 2014

Nagyszerű dolog történt a minap velem. Christian Flender barátom megkért, hogy segítsek levezényelni a szokásos éves Ganz Weit Draußen  ( végét ejtsd: “drauszen” ) nevű elektronikus zenei fesztiválját itt Németországban. A kérésének nagy örömmel eleget is tettem; hozzá izgalommal vegyes várakozás párosult. Ez ugyanis egy 800-1000 fős rendezvény a befogadó kapacitásának határán, amely már tavaly is telt házzal üzemelt, idén 1050 darab karszalag fogyott el. Megkésett party-élmény beszámoló következik:

A kezdetek 6 évvel ezelőttre nyúlnak vissza, ekkor ötölte ki és hívta életre a Ganz Weit Draußen  partysorozat gondolatát Christian Flender és Thomas Atzmann, hozzájuk nem sokkal később egy nem mellesleg igen csinos hölgy, Felicita Rogalla csatlakozott, aki ugyan a dj pultban nem, annál inkább a promócióban, a szervezésben és háttérmunkálatokban vállalt aktív szerepet ez év nyaráig.

Christian barátom nemrégiben az Infinity Sounds keretein belül a  vendégem volt a Prime FM-en és a Golden Wings Radio-ban egyaránt;  Thomas Atzmann  Hamburgban él,   producerkedésből és zenélésből tartja fenn magát, emellett a zenei ízlést formáló nívós kiadványokat gondozó és ezzel együtt jól prosperáló netes kiadót üzemelteti melynek neve “Underyourskin Records”. Bizonyára van a Tisztelt Olvasók közt olyan, akinek talán legalább az egyikük neve ismerősen csenghet, de a jövőben várhatóan változni fog ez az állapot.

A helyszín Sinsheim városának  peremén egy egykori kőfejtő – gyakorlatilag ez is a neve németül: Steinbruch. Mindenütt védett kis öl  ez a völgy, körülötte fákkal sűrűn benőve. Ideális, érzésre távol  mindentől ám mégis közel, mintha eleve ennek a rendezvénynek lenne   teremtve.

Az előkészületek már 16.-án pénteken elindultak a másnap 14 órától kezdődő rendezvényre, ahol egyébként nincs sem villany, sem vízhálózat  kiépítve. Ezeket a dolgokat praktikusan a tűzoltóság lajtoskocsijának vízfeltöltésre való felhasználása mellett 5 darab nagy teljesítményű agregátorral oldották meg. Az idő kellően BS-os volt, de szerencsére a helyszín kemény talajának köszönhetően itt a bejárható terület legnagyobb részén tényleg nem volt dagonya. Természetesen az ember lánya/fia nyilván találhat magának olyat is az erdő kellős közepén, ha bármiféle belső késztetésétől vezérelve röfögne egyet kedvére.

 

Én a rendes munkám, a való életem miatt már csak szombat délelőtt csatlakoztam be a felépítésbe – minden befejezésébe. Ezt az a sok-sok javarészt ismerős és barátok teszik, akik egyébként is dolgoznak a rendezvény különböző részein annak időtartama alatt, gyakorlatilag működtetve az egészet. Ebből fakad, hogy alapvetően jó a hangulatban folyik a hatékony munka, hiszen jóformán mindenki ismer és egyben kedvel mindenkit. Az utolsó simításokkal végül 14:30-ra végeztünk, de ezek nem zavarták az akkor már fél órája tartó   rendezvényt.
Prelle indította a bulit délután 2-kor,  kellemes, diszkrét de pezsdítő szettel melegített, majd kétórás váltásokkal Fitsch és Saschko vitte tovább az ívet és borzolta tovább a kedélyeket még világosban. Ezek a srácok helyi feljövő tehetségek, akik nem véletlenül zenélnek már itt több éve, csakúgy mint az őket váltó Just Emma formáció. Mindeközben a folyamatos érkezések miatt már ekkorra kellemes 2-300-as embermennyiség szállingózott össze. Ekkor még ment a kebab is, amit klasszikusan  török döneres srácok kaszaboltak a népnek.
Megfelelő terep,  felspannolt bő teltház előtt kezdett fél tízkor Thomas Atzmann, aki zseniálisan varázslatos dj szettet pörrentett, megteremtve azt a  “Magic Moment” hangulatot. Öröm és boldogság.

Őt követően Veitengruber vette át a pultot, dinamikus, pulzáló dj show-t tolt. Az este ekkor hágott csúcsára, miután a Lekesch & Schekel srácduó tagjai a szokásos jó formájukat hozva éneklős, seggrázós, néhol  őrületbe fajuló szetjére mindenki nyomta, persze a staff is, a pultban  meg mindenütt. Nem véletlen a magas hallgatottság a SoundCloud és YouTube oldalaikon.

Majd Christian Flender és Horace kezdett b2b szettbe, akik szépen odasóznak aztán, jóféle német techno rotyogott. Masszív szubbasszusok áradtak lüktetve és zakatolva, őrülten kavargó  ledpászmák hintettek színes fényzáport  a táncoló  tömegre és a tájra; egészen káprázatos ez a helyszín így “bebulizva”!

 

Christan és Hirace négykezes alakítása éjjel 3:30 ér véget,  amikor is utolsó  fellépőként Philip Kipphan vette illetve “verte” kezelésbe a tisztelt egybegyűlteket, merthogy masszívat odapattintott még a buli utolsó másfél órájában. 5 óra után pár perccel lett vége, így szólt az engedély, záróra. Fáradt-boldog arcok távoztak, sztorik és nevetések hangzottak fel a sötétből; mi még maradunk. Érdekes ahogy lassan kiürült a hely, és mi maradtunk ott, úgy 20 főnyi a brigád, a kemény mag. És ekkor volt még időnk egy órát közösen bulizni, mielőtt szétszedték a technikát és a színpadot…

Dióhéjban összefoglalva egy nagyszerű rendezvény volt az idei Ganz Weit Draußen is, amint arról  meggyőződhettem: egy nagyszerű terv és ismeretségi háló ami működteti, mosoly és segítőkészség mindenütt, mindenki a magáénak tudott egy darabkát az egészből; egy élmény volt részt venni ebben a  csapatjátékban, pozitívan töltött mindaz ami körülvett. Alig várom a következőt. Jövőre Ganz Weit Draußen 2015!

GWD

Írta: Adam Pinter


Szólj hozzá!

Leave a Comment