Guy Gerber: “Minden egy The Smiths dallal kezdődött”

A The Guardian című brit lap készített egy rövidke interjút az izraeli house koronázatlan királyával, Guy Gerberrel. Valójában csak a zenéről volt benne szó. Hogy mégis milyen zenékről? Íme:

A track, amelyet a legtöbbször hallgattál vissza?

GG: Lexicon Avenue – Here I Am (Deep Dub)

“Már több mint egy évtizede játszom ezt a felvételt. Sötét, mégis nagyon sexy. Általában amikor játszottam, tudtam, hogy ez egy tökéletes pillanat. Nem igazi 4/4, de ha a megfelelő pillanatban játszod, minden klubban működik.”

Az ideális fesztivál zene?

GG: LFO – LFO (Leeds Warehouse mix)

“Kiváló zene, amelyre mindenki megmozdul. Emlékszem, évekkel ezelőtt Villalobos játszotta az Amnesia teraszon. Nagyon elektró!”

Az track, amelyre reggel kikeltem az ágyból

GG: The Velvet Underground & Nico – Sunday Morning

“Az első barátnőm mutatta ezt az albumot. Reggel felébredtünk, majd lejátszotta nekem. Nagyon is hatásos volt. Ez talán az egyetlen jó dolog, amire eszembe jut róla.”

A track, amit azért játszanék, hogy megmutassam eklektikus ízlésem:

GG: Laurie Anderson – O Superman

“Gyönyörű és nagyon eufórikus, átírtam picit, hozzáadtam egy kis extra dobot, hogy játszani tudjam. Volt egy rossz randim, rájöttem, hogy nem szeretem az illetőt és szóba jött ez a dal is a beszélgetés közben – gyûlölte – amit ürügyként használtam, hogy leléphessek.”

A track, melyet a saját labelemnél adtam volna ki legszívesebben:

GG: Martin Buttrich – Meeting Dave Dish

“Egyszerűen gyönyörű track. Ibizára emlékeztet, az első alkalomra mikor ott jártam. Szeretném, ha Ibiza még mindig az olyan afterekről szólna, ahol ilyen zenéket játszanak. Nagyon hangulatos és azt gondlom ez Martin legjobb zenéje.”

A track, amelyet egy ibizai naplementében játszanék:

GG: Theorem vs Swayzak – Break In At Apt. 205

“A Burning Man fesztiválon, egy homokvihar közepén játszottam, egy egész hét mentális pusztulás után körülbelül 100 embernek. Amikor a dobok elhallgattak, a szél mindenki szemébe belefújt egy csomó homokot. Felejthetetlen pillanat volt.”

A track, amit a temetésemen játszanék:

GG: The Smiths – There Is a Light That Never Goes Out

“Számomta mindent a The Smiths-el kezdődött, úgyhogy azt hiszem velük is fog véget érni.”


Szólj hozzá!

Leave a Comment