Hova tűnt? Vol.1 – John Creamer & Stephane K

Új rovatot indítunk a mai nappal, ami arra hivatott, hogy nosztalgiázzunk kicsit, elevenítsünk fel néhány klasszikust. Olyan DJ-k, producerek nyomába eredünk, akinek kiadványaira egy emberként őrültünk meg fiatalként a klubok falai közt, okostelefon és internet hiányában pedig néha hónapokig vadásztuk a trackek címét és sokszor meglepődve tapasztaltuk, hogy „Ja, hogy ez is az ő lemeze”. Aztán az adott előadók részint hirtelen a feledés homályába merültek, nem lehetett sem olvasni sem hallani róluk. Részint olyan stílusváltáson mentek keresztül, melynek következtében kiszorultak a látókörünkből; ergo elkurvultak. Mi pedig elsősorban a trance, a house és a techno vonalán haladva mutatunk be ilyen művészeket a fiatalabb generációnak és próbálunk flasback élményeket teremteni az idősebbek számára. Az alapgondoltat már korábban megfogalmazódott bennem egy új, ilyen jellegű cikksorozathoz. A végső elhatározás ennek elindításában az a néhány hete történt eset volt, amit itt pár sorban felvázolok. A metrón utazva hallgattam egy nagyon régi mix CD-t, miközben újságot olvastam, melynek sport rovatában megpillantottam egy képet, ami egy ismerős arcú, megöregedett, deres homlokú férft ábrázolt. Ha késsel fenyegetnek, sem ugrott volna be a neve, egyrészt hétköznapi viselete, másrészt az idő vasfoga okozta változás miatt. Ha kék overállban állt volna, talán segít a helyes megoldásban. Nyilván a nevét a kép alatt lehetett olvasni, az illető pedig nem más mint Damon Hill. Nem tudom kinek mi jut eszébe, de vele kapcsolatban nekem egyből Palik László legendás kérdőmondata ugrik be. Így állt össze a teljes kép az alapgondolat és a címadás tekintetében.

Hova tűnt? John Creamer & Stephane K

John Creamer Pennsylvania legnagyobb városában a 1,5 milliós Philadelphiában nőtt fel, majd a 90-es évek közepén New Yorkba költözött. Itt találkozott a Japánt és Franciaországot is megjárt Stephane Kaneda-val. Egyikük számára sem volt ismeretlen a zeneírás, hisz Stephane ekkor már együtt dolgozott Satoshi Tomiie-val, kettejük studiómunkája a Paranoize címet viselő track, melyet Bipath néven jelentettek meg. Ez annyira jól sikerült, hogy helyet kapott a legandás Global Underground mixalbum-sorozat, a  19-es darabján, melyet az ekkor már ismert, de még pályafutása elején járó John Digweed készített el.

creamer+k

Első közös projektjük egy 1998-as Joi Cardwell track, a Power remixe volt. Ekkor persze Creamer is túl volt már első önálló megjelenésén Lift Up The Needle címmel, amit az egy évvel később lemezre vágott Clear 12”-es követett. Az igazi áttörést a 2001-es esztendő jelentette számukra. Legyen szó önálló szerzeményről avagy másik előadó által írt zene újraértelmezéséről, az új évezred első esztendejében szinte árasztották magukból az klasszikussá váló darabokat. Ebben az évben jelent meg a Forget The World az I Love You vagy az I Wish You Were Here, melyek szinte minden house DJ lemezestáskájába bekerültek.

Remixek tekéntetében még hosszabb a lista. A GU mixlemezeknél maradva: a Los Angeles albumon rögtön az első lemez második trackjeként felcsendül Satoshi Tomiie feat. Kelli Ali – Love In Traffic című trackjének a John Creamer + Stephan K remixe. Néhány hónappal később kerül a boltok piacára a GU sorozat újabb, sokak által a legjobbnak vélt darabja a Global Underground 021: Moscow amit szintén egy legendás páros, a Deep Dish készített. Ezen hallható a nemrég említett I Wish You Were Here valamint Nat Monday – Waiting című szerzeménye John Creamer And Stephane K újraértelmezésében, de ezzel kezdődik Paul Oakenfold, az ekkor már első fénykorán túl lévő trance mágus Perfecto Presents … Paul Oakenfold: Ibiza dupla mixlemezre is. Klubslágerekké váltak még a Puretone – Addicted To Bass-ének, a The Crystal Method – You Know It’s vagy Lula – The DJ, The Music & Me trackjének a Creamer And K remixei.

Még mindig 2001-et írtunk, amikor néhány populárisabb zeneszám tribal/house vonalon történt átértelmezése is kikerült a páros kezei közül. Ezek közé tartozik az Iio – Rapture a Kosheen – Hide U pedig soha nem látott magaslatokba emelte a szerzőket. Ebben az esztendőben elnyerték vele az év remixe díjat és az akkori brit Top 10 Charton egészen a 6. helyig kúszott fel. Valamint 2001-es megjelenés az elektronikus zenében üttörő formációnak számító New Order és a Crystal Creamer + K remixe is.

A következő esztendő sokkal visszafogottabra sikerült a saját produkciók terén. Mindössze egy tracket sikerült kiadni Tora Chan címmel. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az adott lemez másik oldala egy másik előadótól, egy bizonyos Dylan Drazen-től származik. A remixek is szerényebb számban jelentek meg, minőségükre azonban nem lehetett panasz. Az ír énekesnő Sinéad O’ConnorTroy (The Phoenix From The Flame) remixe mai napig zseniális, valamint az év vége felé érkezett Moony – Dove (I’ll Be Loving You) (John Creamer & Stephane K Vocal Mix). Ez utóbbi szerepel a 2003-ban megjelent Global Underground 025: Toronto dublán, mely szintén sokak számára idéz fel kellemes emlékeket, a Billboard magazin például az év legjobb elektronikus zenei albumának választotta. Ide tartozik, hogy önálló úton haladva ugyan, de Stephane K ebben az évben adta ki  Numb című trackjét, mely szintén hallható azon a legendás GU025 albumon, mégpedig Meat Katie remixben.

A páros zenei ízlésére John Digweed is felfigyelt, aki felkérte őket saját kiadója, Bedrock Recordings soron következő, immáron negyedik Bedrock Compilation mixalbumának elkészítéséhez. Ezzel olyan lemezlovasok táborához csatlakoztak, mint Jimmy Van M, Chris Fortier avagy a kiadó alapító tagja, John Digweed. A dupla CD szeptemberben került a boltokba, ez a páros első és eddigi utolsó mixalbuma.

Creamer+K2

A következő évek sikerei elég váltakozóak voltak. 2003-ban megjelent a londoni trio, a Dub Pistols és a Problem Is remixe, mely ismét hatalmas sikert aratott a klubokban, akárcsak Moby és az Extreme Ways. Ezek után elérkezettnek látták az időt arra, hogy életre hívjanak egy saját maguk által managelt kiadót, mely az NY Love Music nevet kapta. A label kezdetben is döcögött, nem volt igazán termékeny, mint ahogy várták. Az első évben kiadobták a Storm Is Rising valamint a Last Night I Was Dreamin’ darabokat, majd jött Rosko és a Love Is A Drug, melyen egy-egy vocal es egy dub mix található kettejüktől. 2005-ben érkezett még két remix; a Positiva Records égisze alatt Rachael Starr és a Till There Was You majd a Basement Jaxx és az All I Need, valamint az NY Love Music első és egyben utolsó darabja is melyen nem működtek közre, Tripasaurus vs. Blockhead  State Of Unawake című darabja. Gyakorlatilag ennyire futotta a label erejéből, ha csak a 2007-ben újra kiadott I Wish You Were Here digitalis MP3 formátumát nem számoljuk bele. Ez az év abból a szempontból is meghatározó volt, hogy valójában azóta nem is találkozhattunk a nevükkel, utolsó hivatalos remixük Lance Jordan Feat. Marta Chapman és a Shine Together a Dusk Recordingsnál.

Felléptek a világ számos pontján mint DJ-k, sőt rendszeres vendégei voltak többek közt a miami WMC-nek is. John Creamer több esetben járt hazánkban is, így a 2003-as budapesti Centro Fly opening partyn, vagy a győri Vertigoban 2005-ben. Mindketten rendelkeznek aktív Myspace regisztrációval, de egyikük sem lépett fel az oldalára 2011 óta.

Update: azóta John Creamer többször zenélt hazánkban klasszik buli keretein belül.


Szólj hozzá!

Leave a Comment