Interjú – 7 éves a LavaLava

Sziasztok! Köszönjük szépen, hogy elfogadtátok a felkérésünket! Január 25-én volt hét éve, hogy először szerveztetek a bulit, mégpedig a K2 kistermében. Azt viszont talán ma már kevesen tudják, hogyan született meg a LavaLava név. Eláruljátok nekik? 🙂
Tolo: Korábban sokat hallgattunk egy Boys Noize számot a debütalbumon (Oi Oi Oi – 2007), dúlt az electroclash/francia elektró láz… Ő egyébként egy – azonos című – rajzfilmből mintázott zajokat a zenéhez, utólag kiderítettük.
Számos felejthetetlen buliban vehettünk részt nektek köszönhetően. Ti melyik estékre emlékeztek vissza legszívesebben?
Falcao: Kink live @ Merlin – Aki nem volt ott, annak nem lehet elmondani, mennyi pozitív energia árad a bolgár géniuszból.
Re.You @ Corvintető – Mi is meglepődtünk, hogy mennyien voltak kíváncsiak Marius első itthon fellépésére! A maratoni szett közben csak az italpulton keresztül tudtuk mosdóba kimenekíteni, mert a táncoló tömeget lehetetlen lett volna áttörni. (Akkoriban még nem a dj pult mellett volt a backstage a Corvintetőn)
Leon Vynehall @ Corvintető – Amellett, hogy nagyon kedves különc figura, embertelen tehetség, és életem egyik legkülönlegesebb szettjét hallottam élőben aznap este.
Fanki Ridm: Az első „külföldis” bulink Max Cooper-rel mai napig az egyik legnagyobb élmény számomra, a felvételeket visszanézve most is kiráz a hideg. Deetron 5 deck-es mutatványa, KiNK és Rodriguez Jr. észbontó live act-je, Christopher Rau, Leon Vynehall, Kornél Kovács és Max Graef top szelekciója, a Re.You és Matthias Meyer bulik eufórikus hangulata a legemlékezetesebbek. Természetesen a lokál szupportok/közös szervezés sokszor hozzájárultak a mosolygós távozáshoz.
Tolo: Nekem is nagy kedvencem Max Cooper első hazai bulija, de Maya Jane Coles és Deetron szettje közben is nagyon nagy büszkeséget éreztem, hogy ezt a bulit mi raktuk össze. A közelmúltból pedig a reggel tíztől este tízig tartó teraszbulink marad örök élmény.

Melyik az a három zene az elmúlt hét évből, amire a legszívesebben emlékeztek vissza?
Falcao: Nagyon nem könnyű kiemelni hármat.
2004-ben vásároltam életem első bakelit lemezét, ami az „Alter Ego – Rocker” volt. Ugyan zeneileg folyamatosan változunk, de évente legalább egyszer még mostanában is előkerül.
Motor City Drum Ensemble – Raw Cuts #1 Igazából bármelyik Raw Cuts kiadványt mondhatnám. Danilo a stúdióban sem tud hibázni.
Harmadik pedig legyen egy időtlen klasszikus: Cheek – Venus (Pepe Bradock remix). Mosoly, tánc és szeretet minden egyes másodpercére.
Fanki Ridm: Négy lába van, asztal, de nem szék – nehéz kérdés… az alábbiak mindenféleképpen különlegesek
Benoit & Sergio ‎– Walk & Talk (első lemezem is egyébként)
Traumprinz – Changes (egyik legféltettebb tizenkettesem! emlékszem, Christopher Rau után játszottam, és amikor ez felkúszott, ő azonnal felsietett a színpadra, annyira megörült neki)
Antena – Camino Del Sol (Joakim Remix) (ez még a kollégiumi négy fal közti edzések sztárja, két éve a lemeztáskám rabja is, viszont egy szigetes fellépés alkalmával bogarak százezrei akarták magukévá tenni, meglátjuk mi maradt belőle, pénteken biztosan felkerül)
Tolo: Kink – Existence (Örömóda.)
Butch – Drummers Drama (Táncparkettrobbantó.)
App – All I Can Think About (Marco Resmann’s This Song Edit) (Valószínűleg ezt a zenét játszottam le eddig életemben a legtöbbször. Elég romantikus zárózene. Buli végén, afteren, stb, mindenhol bele tudja magát élni az ember a dalszövegbe. Magam is meglepődök, hogy hány lányra gondoltam az évek során, miközben ez szólt. )

Nem kell titeket félteni, ha egy kis csibészségről van szó. Mesélnétek nekünk néhány olyan vicces szituációt, amit ma is szívesen emlegettek? 
Falcao: Sanyának (Fanki Ridm) van egy lemeze, amin fordítva vannak a barázdák és középről jön kifelé a tű. Kezdőszámnak szánta, és természetesen a lemez széléről indította el. Néma csend (mert a szám végénél járt a tű), majd 2 perc kötögetés, kábel ellenőrzés, keverő újraindítás után eszébe jutott, hogy ez ilyen fura lemez!
Fanki Ridm: Én kisebb nagyobb időközönként felviszem az internetre a mulatságos párbeszédeket, ami javarészt a dj-k és a közönség önjelölt szócsöve között zajlott le: http://jaccatijesztot.blogspot.hu. Előfordult, hogy már kb. 5en bámultuk a pultot, hogy „MIÉRT NEM SZÓL”, mikor kiderült, hogy a lemeznek az az oldala történetesen inside out, de Isu is vette már ki a füles jack dugóját a zsebemből, vagy pl. egy vendégünk a tűt védő kis kupakon keresztül akarta lejátszani a lemezt.
Tolo: Re.you nálunk töltötte a hétvégét néhány éve, levittük Pécsre is. A buli után vasárnap reggel elég komoly állapotban bevettük a helyi piacot (nagyon megrémültek a helyiek), mert nagyon éhesek voltunk. Marius (eléggé ittasan) mondta, hogy kérjük ugyanazt neki, amit magunknak. A sült tarját és a sültkolbászt hekkel ette, közben nagyon vidáman elbeszélgettünk a piacos nénikkel a helyi helyzetről. Aztán megérkezett a mindigjózan sofőrünk (köszi Zsuzsi!) és tájékoztatta Marius-t, hogy amúgy ő vegetáriánus volt még az esti vacsoránál. Szóval így tért ki Re.you egy napra véletlenül a húsmentes létből.
De az is elég erős volt, amikor Matthias Meyer a nappali teraszbulink után lenézett a ChaChába bulizni, majd rátett a Shiften az R33-ban reggel. Így esett meg, hogy volt aki 3 buliban élvezte Matthias társaságát 24 óra alatt.

Kevesen ismerik nálatok jobban a budapesti éjszakai életet. Óriási a dömping. Egyszerre zárnak helyek és nyitnak új klubok, új szervezőbrigádok tűnnek fel, régi csapatok vonultak háttérbe önként vagy kényszerből. Ti hogyan látjátok a budapesti éjszaka jelenlegi helyzetét? Mennyiben lett más, mint 7 évvel ezelőtt volt?
Falcao: Valami talán most elkezdődött. Azoknál a szervezőcsapatoknál, akik ki tudták vívni a hitelességet, a közönség egyre inkább az eddig hiányolt nyitottsággal hálálja meg. Én most nagyon optimista vagyok.
Tolo: Rengeteg változás ment végbe. Nagyon sok nagyon erős konkurenciánk van zeneileg jelenleg. Több csapat is nagyon komoly nemzetközi fellépőket invitál és a hazai DJ-k is kiváló minőségű szetteket játszanak. A régi ‘lemaradás’ a hazai szettek és az invitált nemzetközi fellépők minőségében szerintem teljesen eltűnt. Programkínálatban manapság (bármelyik hétvégén), nem hogy felvesszük a versenyt pl Béccsel, hanem le is hagyjuk őket.
Ha találkoznál a 7 évvel ezelőtti önmagaddal, milyen jó tanácsokkal látnád (látnátok) el?
Falcao: 1. Mozogj sokat! 2. Fektess több energiát a zeneszerzésbe, és fejezd be, amit elkezdtél! 3. 2015-ben a 4. játékhéten tedd meg a következő számokat az ötös lottón: 3, 50, 55, 57, és egy tetszőleges szám, ami nem az 58-as. 😉
Tolo: Nem adnék semmilyen tanácsot. Tökre örülök, hogy elkövettük azokat a hibákat, amiket elkövettünk. Rengeteget tanultunk minden buktatóból. Semmit sem bánok.

Igen jó érzékkel válasszátok ki a fellépő dj-ket. Több lemezlovast is ti hoztatok el először Magyarországra, akik azóta a világ élvonalába verekedték magukat. Mit gondoltok, kik azok a nemzetközi színtéren, akikre nagyon érdemes odafigyelni mostanában?
Falcao: Rengeteg a nagy tehetség és nagyon jó zenék érkeznek a világ minden pontjáról. Ha ki kell emelnem valamit, akkor az az ausztrál underground house szcéna. Ami ott történt 2014-ben az nagyon szimpatikus. FIO , Harvey Sutherland, Andy Hart, a Zanzibar Channel és természetesen a már korábban befutott Andras Fox is ide tartozik. Nagyon minőségi lemezek érkeztek onnan, sokat fogunk még hallani róluk.
Fanki Ridm: Az auszikra! Nagyon izgalmas projektek, előadók pattannak ki onnan, elég csak az igen konkrét színpadi performanszt bemutató Baba-X, Imhotep Agbodzi párost említeni, vagy az október vége óta már saját EP-t is jegyző Mic Mills-t. Ha az Atlanti-óceánon kelünk át, akkor a tavalyi év egyik lemezét szállító vancouveri Mood Hut legénységből PSS és Hashman a favoritok. Európába visszaevezve a lyoni Kosme, az ír Tiarnan és Conor (Brame & Hamo) duója és Arnaldo (William Smith).
Tolo: Próbálok erre úgy válaszolni, hogy a saját érdekeinket ne sértsem meg azzal, hogy elárulnám pár jövőbeli fellépőtervünket. 🙂 Szóval techno oldalról ‘rég várt eső’ az általatok is kedvelt Rodhad, de egy DVS1 vagy Harvey McKay szettre is örömmel beneveznék. És még talán az általam nagyon kedvelt holland ászokra hívnám fel a figyelmet, akik Amsterdam városa és/vagy a Trouw neveltjei: Makam, Sandrien, Job Jobse, Tom Trago, stb.
Corvintető… egy mondattal hogyan jellemeznétek?
Falcao: Our house.
Fanki Ridm: Corvintető (tulajdonnév): Sokak által sajnos lesajnált, kitűnő adottságokkal rendelkező, klasszikus klub feelinggel megáldott #énmindigisszeretnifogom.
Tolo: Eléggé a szívünkhöz nőtt az évek során, sok mindent megéltünk már ott, imádjuk. De őszintén szólva valahogy a reputációja most nem ott van, ahol szeretnénk, hogy legyen. Természetesen minden erőnkkel a reneszánszán dolgozunk.
És a LavaLava-t hogyan mutatnátok be egy vadidegennek?
Falcao: House muzsika szerethető (szándékos) hibákkal, ami néha még techno is lehet.
Tolo: House és techno („No, not electrohouse, not edm, not tech-house, not..”)

Milyen célokat tűztetek ki magatok elé az idei évre?
Falcao: Fizikai EP megjelenés egy szimpatikus kiadónál.
Tolo: Dávidot addig hajtom, amíg be nem fejezi a zenéit. De persze jó lenne nekem is valami korong azért.
Fanki Ridm: A csapat nevében is mondhatom, továbbra is kiemelten a feltörekvő nevekre összpontosítunk szervezés terén. Megújulni, figyelni és fejlődni alapvetés, egyéni vonatkozásban is. Egy nagyon tartalmas és kerek 2014-en vagyunk túl, mind a klubesteket, mind a fesztiválszezont tekintve, ha ez megismétlődik már az is elégedettségre adhatna okot, de az igazi áttörés továbbra is a saját szerzemények prezentálása/megjelenése lenne, amihez most – sokadik körben – vettem egy nyír hatású 150×75 asztallapot.
Köszönjük, hogy időt szakítottatok ránk, üzentek még valamit zárszóként?
Falcao: Vigyázzunk egymásra a pesti éjszakában és érkezzünk korán, mert egy jó warm up sose rossz!
Fanki Ridm: Üres nagymegmondások, felesleges fintorgások helyett élvezzük ezt az izgalmas, mozgalmas budapesti színteret!
Tolo: Én egy kicsit azért érzelgősködnék még itt a végén. 🙂 Szóval sokat gondolkoztam, hogy miért alakult ez így. Hogyan kerültünk bele ebbe a ‘szcénába’/körforgásba, ezekbe a társaságba / baráti körökbe, amik már nem csak szakmailag határozzák meg az életünket. A választ nem tudom, lépésről lépésre jöttek a dolgok. Egyet viszont tudok: ennek a néha veszélyes és kívülről felületesnek és züllöttnek tűnő világnak is van egy nagyon élhető oldala, amelyben sok-sok értékes embert ismertem meg, akiket mára barátomnak mondhatok (itthonról és külföldről egyaránt). Vigyázzatok magatokra és egymásra!]]>