Interjú egy ghostproducerrel

A “ghost” producerkedés már évek óta vitatott kérdés a zeneiparban. Számtalan olyan történettel találkozhatunk, különösen a mainstream esetében, mikor nemzetközi szinten jól ismert előadók úgynevezett szellemproducerek szerzeményét saját nevük alatt jelentetik meg.

Jó néhány évbe telt, mire a szakma nagyjai elkezdtek erről egyáltalán beszélni. Már utaltak rá korábban is, de nem vállalták fel nyíltan, hogy igenis szellemproducerekkel dolgoznak vagy, hogy ők maguk szellemproducerként működnek közre. Mióta változtak a dolgok, egyes elismert művészek nyíltan felvállalják, hogy ghostproducerrel dolgoznak illetve, hogy nekik köszönhetik karrierjük beindulását, fellendülését. Hardwell, Dirtycaps, Ashley Wallbridge és Maceo Plex, hogy néhány nevet említsünk, akik már mind felvállalták, hogy fizetett szellemproducerei másoknak. Nem is olyan rég történt egy ilyen eset, Funkagenda saját facebook profilján kezdte nyíltan hirdetni ilyen jellegű szolgálatait rajongói nem kis meglepetésére illetve felháborodására.

Lehetőség nyilt szóra bírni egy szellemproducert és utánajárni, miért lép valaki erre az útra. Gondolkoztatok már azon miért választja valaki a névtelenséget és ír másoknak zenét egy kisebb összegért, minthogy ugyanazzal a szerzeménnyel akár milliomos DJ-ként körbeutazza a világot? Most választ kaptok rá.

Mesélnél egy kicsit magadról?

DJ és producer vagyok a spanyolországi Gironából. Már számtalan név alatt írtam zenéket mindenféle műfajban, illetve kísérleteztem azokkal. A “Scoom Legacy” többéves tapasztalat kiteljesedésének eredménye.

Mikor kezdtél producerként működni illetve a zeneiparban dolgozni?

Az első élményem DJ-ként 1995-ben volt, elkezdtem egyre többet és többet tanulni és 2000-ben végül elhatároztam, hogy én magam szeretnék zenéket írni.

Milyen projekteken dolgoztál eddig?

Az utolsó projektem neve “One D” olyan labelek alatt jelent meg, mint Sincopat vagy Natura Sonoris, vagy akár “Onedbson”. Készitettem video soundtrackeket, mint a Fixed Gear Girona, emellett pedig különböző művészeknek is dolgoztam, például Pedro Marinnak, Ignatiusnak stb.

Máshogy nyilvánul meg a kreativitásod, mikor másoknak írsz vagy mixelsz, ellentétben azzal, ha egy saját szerzeményen dolgozol?

Az az igazság, hogy, nem sok különbség van a kettő között, mivel minden projektbe, amin dolgozol, beleteszed szíved-lelked, az ötleteidet, az érzéseidet, mindegy hogy kinek íródik. Persze fontos tudni a partnered, a művész, a megrendelő mit kér vagy akar – legyél képes adaptálni azt, ami benned van.

Miben lenne más, ahogy te csinálod?

Tanulmányozom milyen fajta hangzást kell egy kliens által kért projekthez megteremteni, ezzel párhuzamosan különböző pluginokat próbálok ki a tracktől függően persze. Nem gondolom, hogy a folyamat nagyon különbözne, de arról nem szabad elfeledkezni, hogy ezt nem magamnak írom, és nem lehet túl személyes.

Mit mondanál: nagyon pontosan felépített vagy inkább kísérletezős, amit csinálsz?

Ahhoz, hogy be tudjak fejezni egy folyamatot, ahhoz kell egy megszokott metódus,ami alapján építkezek, de ugyanakkor mindig kísérletezek.

Vannak dolgok, amiket csak a saját track-jeiden alkalmaztál, de együttműködés során nem? Vagy épp fordítva?

Minden energiámat belefektetem minden egyes trackbe és alkotási folyamatba, akár az enyém, akár nem. Az EQ keverés egy kicsit különböző, mert ez attól is függ, hogy kommerszebb vagy undergroundabb hangzást szeretnénk-e a track esetében elérni. Hajlamos vagyok kísérletezni és sokkal több kockázatot vállalni, ha a saját trackjeimen dolgozom.

Volt már rá példa, hogy egy másnak írt szerzeményed túlzottan hozzád nőtt, és azt kívántad bárcsak én adhattam volna ezt ki?

Hahaha, igen, néha, de aztán hogyha ezt másnak készítetted és imádják, akkor később még jobbat írhatsz magadnak. Ez nagyon motiváló.

A szellemproducerkedésnek köszönhetően milyen új kihívásokkal kerültél szembe?

A határidő! Általában rövid és sürgős. Néha új zenékkel kell dolgoznod, ami korábban nem volt ismerős, ami azt jelenti, hogy több időre van szükséged, mint amennyi adnak rá.

A másik oldalon, mi az, ami vonz téged a szellemproducerkedésben?

Sok új dolgot, kreatív trükköt megtanulhatsz, új utakat találsz, hogy megalkothass valamit, felfedezel új plugokat stb. A szellemproducerkedés visz előre, hogy még többet és újat kipróbálj.

Hol lehet meghúzni a vonalat a ghost producerkedés és a kollaboráció között?

Általában a művészek önmagukat fejezik ki, kell, hogy legyenek ötleteik, de nem tudják, hogy azt hogyan vigyék bele sikeresen egy trackbe. Talán mert nincs idejük tanulni, vagy az alkotáshoz nincs tehetségük – itt jön be a szolgáltatás, amit felajánlhatsz ezeknek a klienseknek.

Kíváncsiágból, tényleg szeretnék egyet kérdezni és megérteni a szellemproducerkedésselkapcsolatban. Ha valaki fizet, hogy trackeket készíts, amiből később ők profitálnak, miért nem írtok saját magatoknak és csináltok karriert?

A szellemproducerek olyan emberek, akik szeretnek zenét készíteni, és általában a stúdiómunkát preferálják, talán mert van családjuk és szívesebben maradnak otthon velük. Tudom, a producer nagyon sok esetben nem szeret utazni vagy egy hatalmas tömeg előtt fellépni akár egy klubban vagy egy fesztiválon. Nem mindenki akar híres előadó lenni…

Hogyan válaszolnál a szellemproducerekkel dolgozó előadókat érő kritikákra? Nyilvánvalóan szükség van a szellemproducerekre, csak kíváncsiságbók, te mit hallottál erről?

Ha a zenédről felismerhető művésszé szeretnél válni… akkor csinálj zenét! Ha megvan a varázs, akkor megvan! Ha inkább fizetsz valakinek, hogy írjon neked, mert számtalan okod van erre, az a te döntésed, de légy őszinte magadhoz. Nehéz megtalálnod a helyed a zeneiparban. Ha a “playback” producerek helyet akarnak benne maguknak, meg kell találniuk a helyes utat. Ami mindenkinek más.

Olyan előadókkal dolgoztál együtt, mint Henry Saiz és Dosem – mindketten nagyon tehetségesek a maguk módján. Hogyan kezdtél el velük dolgozni? Meg tudtad osztani a tapasztalataidat velük?

Henryvel a Sonar fesztiválon találkoztunk, és ő meghallgatta az én trackjeimet – egy évvel később, újból visszatérve a Sonarra, felajánlotta, hogy készítsek remixet a Natura Sonoris c. trackjére. Nem akartam elhinni! Azóta is tartjuk a kapcsolatot. Imádom a munkáit. Dosem szintén jó barátom. Ő is azon emberek egyike, akik hittek bennem, mindig ott volt mellettem, a zene világán belül és azon kívül is. Közösen kiadtunk egy EP-t egy régi label (“Soundface”) alatt, ami egy remek visszajelzés volt és játszottunk is együtt néhányszor.

Forrás: http://www.6am-group.com/qa-interview-with-ghost-producer


Szólj hozzá!

Leave a Comment