Luciano ha úgy tetszik egész eddig nomád életet élt Ibizán. A svájci-chilei szépen sorban lépett fel különböző a helyszíneken, járt körbe-körbe a szigeten egészen a 2001-es Cocoon-os bemutatkozása óta. A 2014-es szezonban viszont már meg volt határozva egy nagyon is egyértelmű küldetés, egyfajta újrafelfedezés, egy nyilvánvaló vissza az alapokhoz töltetű megközelítés – a heti rendszerességű Luciano & Friends a Destino klubban és nyolc Origins rendezvény a Cocoon-val közösen. Nos ezekből tevdődött össze Luciano party-menetrendje ezen a nyáron.

Luciano fáradhatatlanul dolgozik, ennek eredményeként nem volt meglepetés azt hallani, hogy mostanság nagyon elfoglalt. A lehetőség, hogy az ember leüljön vele egy beszélgetésre ritkán adatik meg mostanság.

Csak azt akartam tudni, hogy mentek a dolgaid az idei a szezonban?

Hát eddig fantasztikus a szezon! Úgy döntöttünk, hogy a Vagabundos-t kicsit félretéve ebben az évben minden erőnket máshova összpontosítjuk. Abbahagytam az Ushuaia-t is, szóval leállítani két rezidenciát ahol heti renszerességgel lépsz fel, hogy a másikon dolgozzunk azt hiszem komoly elkötelezettséget jelent. Nagyon szerettem volna, ha úgy térek vissza, hogy a mennyiség helyett a minőségen van a hangsúly. Azt akartam, hogy minden alkalommal nagy örömmel legyek képes végigzenélni egy-egy fellépést. Mindig elvégzem a munkát, de csak néhány alkalommal vagyok képes erre boldogan. Főleg ha heti öt alkalommal csinálod, ott tényleg csak az emberi tényezők számítanak. Csak ugye van egy pont, ami után már nem tudod a 100 százalékot adni. Szóval tényleg vissza akartam venni kicsit, így több energiát tudok fordítani mindenre amit csinálunk. Úgy gondolom, ez az, ami ebben az évben meghatározó volt.

Az Origins-t egy kollaboráció érdekében hoztuk létre a Cocoon-val. Számomra azért is fontos ez mert ott voltam 13 vagy 14 évvel ezelőtt és co-operálni valakivel „aki” ott volt a te első napodon, nos ez egy nagyszerű dolog. Házigazdái lehettünk nyolc eseménynek és az eredmény fantasztikus. A Cocoon nagyszerű és csodálatos munkát végzett, remek line-up-okat hoztak össze, így igazán boldogok lehetün. Tudtuk, hogy ez egy nehéz döntés mert itt van egy egész csapat, van rengeteg dolog amik attól függenek, hogy mit teszünk, mi az amivel egyfolytában foglalkoznunk kell, de az eredmény végül nagyon pozitív.

Tudom azt is, hogy sok évvel ezelőtt mikor az Amnesia-ban léptél fel, úgy éretzed mintha haza mennél…

Valahol igen. Négy vagy öt évet lehúztunk a Pacha-ban aztán továbbléptünk. Viszont mindig kompromisszumokat kötöttem a csapatom és az emberek miatt akikkel dolgoztam – ez néha 30 vagy 40 főt jelentett egy szezon során ami azért elég sok. Ebben az évben szerettem volna lejjebb adni és kevesebb kompromisszumot kötni a környezetemmel és azzal amit igazán szeretek, ez pedig maga a zene. Persze voltak nehézségek, de az eredmény itt is pozitív.

Elégedett vagy az Origins indulásával?

Igen. Az Origins alap ötlete az volt, hogy térjünk vissza a gyökerekhez. Nem volt semmi melankólikus hangulat vagy ami megpróbált újra visszatéríteni múltba. A múlt az múlt, a jelen pedig a jelen. És mi próbálunk valamit tenni a jövőért. Úgy éreztük, hogy a jövő számunkra inkább a minőség mint más egyéb dolgok. Ahelyett, hogy mindenki kimerülne, a végén pedig senki sem érti egymást és harcol, inkább azt mondtuk: úgy fogunk működni mint egy család és mint egy csapat, és ehhez is tartjuk magunkat.

Origins by Luciano from Cadenza Music on Vimeo.

Ebben az évben nyolc alkalommal tartottátok meg a rendezvényt – mit gondosz, bővülhet még ez a következő évben?

Nos, ezt tényleg nem tudom megmondani. Azt szerettem volna, ha mindent rendesen le tudunk rendezni és ha ez megvan leülni majd átgondolni a dolgokat. November közepétől lesz is rá egy kis szabadidőm. Azt hiszem nem volt erre lehetőségem kb. 14 éve. Én nagyon szeretnék majd ebben a kis időben visszaülni a stúdióba, ahol ismét szabad lehetek és nem kell mindenen agyalnom „El kell érjek egy járatot, be kell fejeznem ezt a szart!” … Csak elkészíteni egy zenét, leülni a csapattal és elgondolkodni azon, hogy mit is akarunk majd csinálni – miért vagyunk boldogok vagy épp boldogtalanok. El akarunk érni arra a pontra, amikor mindannyian képesek vagyunk 100 százalékosan arra koncentrálni amit csinálunk.

Volt ugyebár a “Luciano & Friends” sorozatod is…

Igen, ez egy másik meglepetés volt a Destino-ban ebben az évben. Igazán kellemes élmények a rossz emlékű Cova Santa után. Egyszerűen csak egy varázslat volt, amit a Destino-ban alkottunk. Ami egyébként gyönyörű hely, nagyon egyszerű és ahol kicsit visszatérhetünk az ibizai nappali bulik világába. Az eredmények rendkívül pozitívak, nem számítottunk ekkora sikerre. Mindenki nagyszerű volt!

Ez egy csodálatos helyszín…

Igen, hihetetlen! Egy hely ami összefoglalja az itteni nyárat. Mindenképpen fantasztikus helyszín.

Mint mondtad, most tartasz egy kis szünetet – várhatunk friss megjelenéseket is tőled?

Igen, már az elmúlt években is sok zenét elkezdtem. Dolgozom zenészekkel, énekesekkel, néha pedig a magam útját járom. Az egyik utolsó darabot épp Joe-vel készítettem a dOP-ből. Nagyon élvezem. Nagyon sok időt töltök távol, a világ minden táján járok mint DJ, szinte csak játszom és utazom. Néha együtt lógok a barátaimmal akik mind zenélnek, és mindegyiküknek több ideje van. Emellett van négy gyermekem – nagyon de nagyon elfoglalt vagyok. Tehát az összes barátom zenét ír én pedig mindig a vállalat, a booking ügynökség és a Cadenza kiadó ügyintézéseivel foglalkozom, ezen felül ott vannak a gyerekek, és maga a DJ-zés. Néha úgy érzem: „Fenébe is, létre hozok egy a platformot mindenki számára, hogy kiadhassuk a zenéit, közben meg én vagyok az egyetlen, aki nem csinál egyet sem! „

Tény, hogy egy kicsit eltávolodtam ettől. Azt akarom, hogy mindenki legyen nyugodt, nincs rossz érzésem senki felé, egyszerűen csak újra önmagam szeretnék lenni. Azt hiszem soha nem voltam más csak az utóbbi időben kicsit eltávolodtam ettől, mert felelős voltam más emberekért. Ha sok ember van körülötted nem tudod egyszerűen csak azt mondani, hogy „Menj a picsába mert most beülök a stúdióba” … Így csak ellenségeket szerzel magadnak. Szóval felelősségteljesen kell viselkedned, de ezt rengeteg idő megérteni, feldolgozni és az egészet megszervezni. Mindezt annak érdekében, hogy aztán képes legyek visszatérni arra a pontra, mikor újra zenét írhatok anélkül, hogy közben ellenségeket szereztem volna magamnak.

A saját kiadódnál jönnek ki ezek a zenék?

Nem, én visszatértem arra a pontra, amit mindig is szem előtt tartottam: zenét írni előre meghatározott szándék nélkül. Számomra olyan ez, mint a légzés, szükségem van rá. Folyamatosan szükségem van rá. Van egy album ami majdnem kész, egy dupla CD. Ez inkább downtempo, kellemes zenék végig. Az a fajta zene, amit mindig is szerettem volna készíteni. Végül most úgy tűnik megtaláltam a megfelelő embereket, a megfelelő platformokat és a helyes dolgokat amikben hiszek.

Általában véve nagyon sokminden történt Ibizán, rengeteg változáson ment keresztül mióta először itt jártál, mit gondolsz most az egészről?

Ibiza egy márkanév lett – egy nagyon erős márka világszerte. Amennyire én látom az elmúlt 14 vagy 15 év távlatából mióta ide járok, felelősnek és bűnösnek is érzem magam azok miatt a változások miatt amik itt történtek. Emlékszem mikor a Vagabundos bulinkat akartuk elindítani de ki lettünk dobva aztán észrevettem, hogy egy-két év múlva egy csomó ember elkezdte ugyanezt, ráadásul ugyanabban a zenei műfajban. Volt egy pont amíg ez az egész fantasztikusan ment, egy nagy lehetőséget adni mindenki számára, hogy tegyen valamit. Másrészt ez kétfelé osztotta az embereket. Vannak helyek amik nagyobbak lettek, mint például az Ushuaia – amikor az egész elindult az Ushuaia egy nagyon kis hely volt csak a tengerparton. A kezdet kezdetén egy nagyon kis felállás volt, aztán szépen lassan eljutott a mega-buli kategóriáig.

Néha a dolgok olyanok, mint Las Vegasban – nem ez ugrik be először ha arra gondolok: Ibiza. Mindenki hihetetlen munkát végez – Ushuaia, Destino, mindenki a legjobb tudása szerint szeretne eljárni. Ibiza valami egészen más volt. Jártak ide gazdag emberek és szegény emberek de nem volt nagyravágyás és rongyrázás. Ez teljesen megváltozott az elmúlt néhány évben. Ott van azért a nosztalgikus rész, hogy: „Azt szeretném, hogy jöjjön vissza,” de az nincs többé és nem is lehetséges. A jelenben élünk és létrehozzuk a jövőt. Ami volt az elmúlt. A legjobb dolog az, hogy elfogadjuk, és látjuk a legfontosabb dolgokat amik mindig is részei voltak a szigetnek. Így azt mondom mindenkinek aki részese volt, hogy ha túl sokat akarunk kivenni belőle csak tönkretesszük azt amit leginkább szerettünk.

Mindannyian egy ok miatt jöttünk ide – mindannyiunknak dolgozni kell, hogy megtaláljuk mi is az az ok, ami idehozott minket. A legfontosabb dolog az, hogy legyen meg az intelligencia és a képesség arra, hogy kimondjuk: „Távol fogom tartani magam [negatív értelemben persze] és arra fogok koncentrálni ami a legfontosabb: megvédeni ezt. Nem fogom elpusztítani, azt amit a legjobban szeretek.”

forrás: https://pulseradio.net/articles/2014/09/luciano-interview-29-september-2014