Látogatóban (negyedik rész)

Sorozatunk negyedik része újra Berlinbe kalauzol. Bepillantást nyerhetünk Modeselektor, Radioslave, Jesse Rose, valamint Henrik Schwarz birodalmába.

 

Modeselektor (Gernot Bronsert) (Berlin-Prenzlauer Berg, lemezek száma: kb. 3000)

 

Ez korábban nem is szoba volt, hanem egy erkélyre vezető folyosó. A fal, az ajtóval és ablakkal csak nemrég készült el. A helyiség így most már stúdióként szolgál, ha otthon éppen elkap az ihlet a zeneírást illetően, vagy egyszerűen csak nyugalomra vágyom. Ezt leszámítva még van egy rendes Modeselektor-studiónk is. Bár Modeselektorként már régóta nem vállalunk dj fellépéseket, még ma is rendszeresen vásárolok bakeliteket, majdnem mindig a Hard Wax nevezetű lemezboltban, ahol korábban én is dolgoztam. Egyrészt, mert szeretnék naprakész lenni, másrészt pedig azért, mert egyszerűen imádom a bakeliteket! Az állvány a berlini Möbel Horzon munkáját dicséri. Három polcomat is ők készítették el, de ezt méretre készíttettem, hogy minél jobban ki tudjam használni ezt a kis helyiséget. A gördeszkát az első amerikai turnénkon kaptam. Alig hogy kipróbáltam itthon, rögtön el is törtem a kezem.

musikzimmer-modeslektor-klein.jpg

 

Radioslave (Berlin-Kreuzberg, lemezek száma: 5000 és 8000 között)

 

A lemezeimet ikeás szabványpolcokon tárolom. Azt hiszem, összesen kilenc polcon tárolom őket, amelyet a mennyezet irányában még további részekkel egészítettem ki. A lakásom korábban egy cég irodájaként funkcionált, így nagy szerencse, hogy az elrendezés jól passzol egy lemezgyűjteményhez, illetve zenei stúdióhoz. A Daft Punk lemezfigurák száz darabos limitált széria, közvetlenül Pedro Wintertől, a korábbi menedzserüktől vásároltam őket. Sok mindent gyűjtök. A lemezek a figurák mellett posztereket a hatvanas-hetvenes évekből. A képen is szereplő darab a Jézus Krisztus szupersztár című musicalből való.

musikzimmer-radio-slave-klein.jpg

 

Jesse Rose (Berlin-Prenzlauer Berg, lemezek száma: kb. 10 000)

 

A lemezgyűjteményem Londonban, Glastonburyban, illetve a berlini lakásomon található. Igazából van egy saját zeneszobám, ahol a lemezgyűjteményem nagy része áll dobozokban. De ott a szomszédjaim panaszai miatt nem tudok hangosan zenét hallgatni. Szóval ehhez ezt a helyiséget használom, amit eredetileg étkezőnek szántak. A négy cd-lejátszót például rádióműsoroknak szánt promómixek készítése alkalmával használom, két lejátszó a mixeléshez és kettő az effektek, illetve acapellák számára. A lemezjátszót leginkáb csak akkor használom, ha albumokat hallgatok. Ha fellépek, általában cd-ről játszom, de ha Black Rose-ként zenélünk (Hernik Schwarz-cal való közös project), akár egy pendrive is elegendő. A Keith-Haring poszter Matt Edwards, vagyis Radioslave ajándéka. A Montreaux Jazzfesztiválról hozta. Matt-tel nagy gyűjtők vagyunk.

musikzimmer-jesse-rose-klein.jpg

 

Henrik Schwarz (Berlin-Kreuzberg, lemezek száma: kb. 10 000)

 

A szoba félig nappaliként, félig pedig stúdióként funkcionál. A lemezeimet a többi helyiségben tárolom. Már néhány éve nem zenélek bakelitről, ennek ellenére mind a mai napig vásárolok belőlük. Nem azért, hogy játsszam őket a bulikon, hanem inkább albumokat veszek itthoni meghallgatás céljából. Ez a nagy asztal már akkor is megvolt nekem, amikor még főállásban grafikus dizájnerként dolgoztam. Legújabb szerzeményem a gitár. Meglátjuk, mi sül ki belőle. A kék játékautó balra a földön a gyerekeimé. A helyiség ugyanis játszószobaként is funkcionál.

musikzimmer-henrik-schwarz-gross.jpg

Forrás: groove.de


Szólj hozzá!

Leave a Comment