A blogot rendszeresen olvasóknak talán már feltűnt, hogy a London Calling rovat valamiért mindig késve érkezik. Hoztam a formát ezúttal is… Magyarázkodás helyett viszont inkább a lényegre térnék, lássuk mi is történt négy héttel korábban, ama augusztusi péntek estén.

IMG_0970

Sajnos az időjárás nem volt kifejezetten kegyes a Temzén való mókához, ugyanis pont akkor jött meg az égi áldás, amikor kiléptem a kecóból. Egy hajó 8 órás indulása annyit jelent, hogy előtte 10-15 perccel kezdődik a beszállitás, így célszerű kb. 20 perccel indulás előtt érkezni. Sajnos volt már szerencsém lekésni egy (Nick Warren) boatpartyt tavaly, azóta   figyelek, hogy többé ilyen ne forduljon elő.

A Waterloo állomáshoz közeli Festival Piernél fél 8 körül már magyarul beszélő és London Beloved pólóban szaladgáló embereket véltem felfedezni -örömmel nyugtáztam, hogy lekésni már biztosan nem fogom az eventet.

Pontos indulás (20 óra) ezúttal nem volt, de ez korántsem volt zavaró tényező. Találkoztam egy rég nem látott ismerősömmel és az ő baráti társaságával, javarészt velük lógtam.

A London Pride egy két szintes teknő, kapacitása 250 fő, bárpultokkal, kedves személyzettel és elegendő tánctérrel megspékelve. A fenti teraszos placcon található a dohányzó rész, amit ezúttal nem sokan élvezhettek, hiszen az eső végigkísérte utunkat. Akadt azért pár leleményes figura, akik végül esernyővel álltak ki pöfékelni.

Túlzás nélkül állíthatom, hogy a fellépő DJ-k több mint felét nem ismertem (mea culpa), de ettől függetlenül nem volt okom panaszra. Zeneileg a house, tech-house, progiház elemei domináltak, a végére pedig kaptunk az arcunkba nem kevés technot is -Robert Bondinak köszönhetően. Riszpekt. Az ő szettje tetszett egyébként legjobban és ezzel szemmel láthatóan nem voltam egyedül -elnézve a sok ugrabugráló embert.

Trekk megjelenéseket már évek óta nem követek figyelemmel (ezt szerintem már egy korábbi posztban említettem), Gary Beck – Video Sirenje viszont mintha pörgött volna -nagy kedvenc 2013-ból.

IMG_0982Chriss szettje is szuper volt, hozta az elvárt szintet emberünk, aminek kifejezetten örültem, tekintve hogy évek óta nem hallottam. A felső szint táncterére is belestem, de szomorúan állapítottam meg, hogy csak nehány jómadár lötyögött valami lightos housera. Lehet, hogy sok DJ lépett fel a hajón, de egy részét a kutya se hallgatta (sajnálatos módon), hiszen a tömeg jobbára az ún. lower deckben nyomult. Sebaj, beszélgetésre és sziesztázásra tökéletesen megfelelt.

Éjjel 1 óra előtt nem sokkal értünk vissza a mólóhoz, a Corsica studiós hivatalos aftert azonban kihagytuk, hiszen a hallójáratokat alaposan kikormoltuk a közel 5 órás hajókázás során, így inkább a hazaballagás mellett maradtunk.

Summa summarum: soha rosszabb hajós eventet! Remek zenék, táncoló társaság, hideg sörrr, azt hiszem még a rossz időjárás sem rontotta el a London Beloved csapatának buliját. THANK YOU!

A következő London Beloved partyt a legendás Ministry Of Soundban, szeptember 26-án tartják.

https://www.facebook.com/events/835333439834573