Max Cooper interjú

 

A kezdetektől fogva tetszettek a német Traum Schallplatten kiadványai. Philippe Cam, Dinky, Fairmont avagy Dominik Eulberg zenéi mind-mind inspirálóan hatottak rám. Nagyjából három éve lehetett, mikor a label megjelenései közt először találkoztam a nevével. Eklektikus, összetéveszthetetlen hangzásvilág, csavaros, elgondolkodtató, utaztató zenék, hosszú kiállásokkal. Talán Ryan Davis hasonlítható csak hozzá. Valami mást, valami pluszt adott a kiadónak. Kétségtelen, hogy egy zenei egyéniség, egy zseni, és mint általában a zseniknek neki is van egy kis… Az interjú olvasása/fordítása közben többször megfordult a fejemben, hogy kicsit flúgos a srác. Nos, akkor Max Cooper, a brit techno/house szcéna fiatal tehetsége:

Mesélj nekünk Max Cooperről és arról, hol kezdődött ez az egész?

Akkor kezdhettem, mikor megfogantam, vagy egy nehezen meghatározható ponton mikor elkezdődtek bizonyos szintű agyi funkciók? Nem szeretnék senkit megsérteni. Nehézkes a zenekészítés kezdetéről beszélni, nem vezethetem fel magam és az első megjelenésem így: „Egykoron Belfastban…” Tehát egy kitalált DJ sztorit fogok előadni, hogy úgy tűnjön, mindenkivel ez történt a 90-es években: – Egy nagy 20.000 fős fesztiválon voltam ahol épp Carl Oakenfoldot vártuk, aki akkoriban a legjobb DJ volt, ő azonban nem jelent meg. Valaki odakiáltott: „Te ott a táskányi lemezzel, gyorsan állj neki zenélni, mert senki sincs aki zenélne!” Siker volt, annak ellenére, hogy azelőtt csak egy szalagmeghajtásos lemezjátszót használtam. Egy héten belül már turnéztam is körbe a világot a magángépemmel és 10 svéd szupermodellel…

Bevezetnél minket egy hétköznapodba?

Későn ébredek. Egyáltalán nem vagyok  korán kelő típus. Egész nap a stúdióban dolgozom, közben kajaszüneteket tartva, esténként szintén a stúdióban dolgozom, majd lefekszem aludni és előfordul, hogy másnap reggel cseng a fülem (Óvakodj a fülzúgástól!).

Mit részesítesz előnyben, remixeket készíteni, avagy önálló szerzeményt kreálni?

Úgy gondolom, az egy mélyebb elégedettség, ha megalkotod a saját kiadványod a semmiből, de a remixek készítése néha sokkal jobb szórakozás. Amikor van néhány remek darab amivel dolgozhatsz – alapvetően csak kivágsz magadnak egy részletet a kezdeti szakaszban ami lehet fáradtságos, de van, hogy egyenesen egy vidám rész következik, mikor legszívesebben körbetáncolnád a stúdiót, de benned van az érzés, hogy valaki megláthat eközben.

Milyen eszközöket használsz a remixek és a saját trackjeid elkészítéséhez?

Használok Genelec 8040-es monitorokat, néhány kontrollert (midi kontroller, Akai APC 40 és Kapture valamint Lemur cuccokat az iPadhez a Liinetől) Focusrite Audio adaptereket, és rengeteg szoftvert (semmi analóg felszerelésem nincs) – Ableton live és a hozzá tartozó szinti, fővezérlő, NI cuccok mint Absynth, Reaktor, Guitar Rig, Razor and Massive, Synthogy Grands, az Ableton zenekari kellékei, Synplant és Max élőben.

Hogyan jellemeznéd Hiatus – Third remixedet, melyet az új Hed Kandi Winter Chill Albumon is hallani lehet?

Ez a track egy nagyszerű példa arra, hogy számomra az inspiráció a kulcsa egy jó remix készítésének. Tavaly voltam az utolsó Garvey-n a nottinghami Firefly clubban, ahol 11 éven keresztül tartották meg ezt a techno nightot, amelyen én és rengeteg barátom részt vettünk az évek során. Az eseményre néhányan kibéreltünk egy vidéki házat a közelben, hogy megpróbáljuk a legtöbbet kihozni az utolsó hétvégéből és az afteren betettem egy modern classic mixet, melyet egy barátomtól JamBon-tól kaptam egy Dublini fellépéséről. Pont a Hiatus track jött, ami nagyon megfogott, egyszerűen nem bírtam kiverni a fejemből az ezt követő napokban, amíg végül rájöttem, hogy nagyon hasonló a hangzása, mint amilyen egy másik barátomé. Nekiálltam egy gyors keresésnek, és felfedeztem, hogy a szerzemény csakugyan egy másik barátomé, aki nem más, mint Hiatus. Így azonnal kapcsolatba léptem vele, hogy elkérjem a hangsávokat, majd a következő két napban minden időmet a remix elkészítésének szenteltem – Ilyen az mikor teljesen magával ragad az ihlet és az inspiráció, a legjobbkor, mikor sokkal könnyebb átlátnod mit is akarsz kihozni a remixből és úgy tűnik az egész folyamat sokkal könnyebb. Az eredeti melódikus rész is nagyon masszív volt, így nem állt szándékomban túl sokat változtatni rajta, az egésszel csak az volt a szándékom, hogy megpróbáljam picit a saját ízlésemnek megfelelővé formálni, ami mindig könnyebb, mint mikor valamit drasztikusan át kell, hogy alakíts. Megváltoztattam a szerkezetét, félúton kibővítettem a dobjaimmal, effektjeimmel, feldolgoztam és ennyi.

Mire vagy legbüszkébb zenei karriered folyamán?

Úgy gondolom mikor először aláírtam a Traum labelhoz, ez úgy 2008 év vége felé lehetett. Rengeteget küzdöttem, hogy megtanuljam elkészíteni a zenéket, hogy atrackjeim egy megfelelő nívót érjenek el és ez akkor történt, mikor végre elértem a célom. Megfelelő szintre léptem technikailag és találtam egy jó kiadót, ahol megmutathattam magam. Innentől kezdve tudtam, hogy képes vagyok elvégezni a munkát ha energiát fektetek bele, ezelőtt viszont ez minden alkalommal egy talán volt.

Mi szerepel a naptáradban 2012-re?

Egy USA/Kanada turné januárban, aztán hazajövök kicsit az albumomon dolgozni, rengeteg általam várt fesztiválra vagyok már most lekötve a nyárra, de gondba kerülhetek, ha erről elkezdek beszélni, mielőtt a hivatalos lineupok megjelennének. Nemrég fejeztem be a következő EP-t, amely a Traumnál fog kijönni a tavasszal, plusz van egy kollaborációnk Michael Nymannal ami szintén érkezik.

Mikor vége a bulinak általában hogy pihened ki magad?

Hazajövök, és a lakótársaimmal lógok, jókat eszünk, borozgatunk, jól érezzük magunkat.

Milyen tanáccsal tudnál szolgálni annak, aki most kóstolt csak bele ebbe a világba?

Nagyon könnyű más emberek befolyásolására rossz irányba elindulni, főleg a kezdetekkor. Ezért azt mondom, mindig legyenek világos céljaid melyek felé haladsz, és minden erőfeszítésed váljon cselekedetté, ezeket helyezd egy mércébe, mellyel a fejlődésed kézzelfoghatóan mérheted, ha lehetséges.


Forrás: hedkandi.com

 


Szólj hozzá!

Leave a Comment