„Gábriel, vagy magyarosan Gábor (héberül: Gábri-Él, melynek jelentése: „Isten embere”, „Isten ereje” vagy „Isten erősnek bizonyult”) a Bibliában egy angyal, a keresztény hagyományban pedig főangyal (…) Isten hírvivője, küldöttje” – ezt írja a mindentudó Wikipedia a Gábriel arkangyalról szóló szócikkében, és mivel a keresztény hagyományokban annyira nem vagyunk otthon, ezzel nem is vitatkoznánk. Viszont a Gábriel a művészeti ábrázolásokon című fejezetet most bővítenénk egy kicsit, mivel arkangyalunknak az elektronikus zenéhez is van némi köze: három – ha nagyon akarjuk, akkor négy – nagyon fontos zene szerzője is neki köszönheti az inspirációt. A teslawav cikkét olvassátok.

Haladjunk időrendben. Az első Gabriel című alapvetés a chicagói house veterán, Roy Davis Jr. nevéhez fűződik. Ő a stílusteremtő Phuture formáció tagja is volt – nekik köszönhető a legelső acid szám- , majd nagyjából 10 évvel később ezzel a számmal ismét sikerült neki jó nagyot lökni egy egészen másik zsáneren is. A Gabriel ugyanis a UK garage mozgalom himnusza lett, és a mai napig őrzi ezt a státuszát. A brutál basszus és érzéki vokál találkozásából kikerekedett dal valóban zseniális darab, viszont ha végiggondoljuk a történetét, egy kicsit ironikus is: egy bevallottan vallásos ihletettségű és témájú amerikai szám lett egy tipikusan angol, hedonizmusba és egocentrikusságba fulladó műfaj kirakatzenéje.

A Lamb Gábriel interpretációja 2001-es, és szintén tele van vallásos motívumokkal. A manchesteri párosnak akkor ez már a sokadik kislemeze volt – a harmadik albumáról – , és az addigi erősen elektronikus, sokszor konkrét drum&bass-be hajló hangzásukból némileg kilógott, viszont nagyon erős, karakteres dal lett. A Gabriel természetesen óriási, talán azt is mondhatjuk, hogy generációs sláger lett, sok remixszel és feldolgozással, de az eredetit és Lou Rhodes hangját egyik sem érte fel. A Lamb egy hosszabb szünet után 2011-ben tért vissza – ekkor jöttek el a Hajóra is a Soundkitchenlegelső leszervezett koncertjeként – , idén októberre pedig új albumot ígérnek.

A harmadik Gabriel című számért 2011-ig kell visszanyúlnunk, ekkor jelent meg a Hot Chip-ből kinőtt Joe Goddard és Valentina közös száma. Goddard később elmondta, hogy sokat merített a Roy Davis Jr. féle Gabrielből; újabb csodás példa az elektronikus zene örök körforgására. A szám akkora bomba lett, hogy az első kiadás után még további két remixpakkot is megélt, és nem mellesleg elég nagy globális lökést adott az addig inkább csak szűk körben ismert Goddard-nak és Valentinának, valamint a Greco-Roman kiadónak is, aminek a Gabriel minden bizonnyal a legjobban fogyó kiadványai között foglal helyet.

Plusz egynek pedig idetesszük még az örök Burial örök Archangel-jét is, aminek a keletkezéséről annyit lehet tudni, hogy a rejtőzködő zseni azután írta, miután meghalt a kutyája. Tehát nincs egyértelműen bizonyítva, hogy Gábriel arkangyal érintésére hívta volna életre ezt a szintén klasszikus darabot (sőt, maga az Archangle szó nem is szerepel a szövegben, csak egy torzításnak köszönhetően hallatszik úgy, mintha), de mint tudjuk: Isten útjai kifürkészhetetlenek.

forrás: http://teslawav.hu/
http://teslawav.hu/mi.koze.gabriel.arkangyalnak.az.elektronikus.zenehez

A borítófotó Franjo Selinger munkája.