Egy fesztivál általában a napokig tartó önfeledt bulizásról szól, és ha még szorul bele egy kis kultúra is, elenyésző hányadát teszi ki az adott eseménynek. Baromi jó dolog napokat átbulizni, majd hulla fáradtan, ömlesztett élményekkel hátunk mögött leheveredni, és néhány nap alatt kipihenni a fáradalmakat, de néha sokkal többet ér, és sokkal többet jelent a visszafogott ám annál eseménydúsabb, tartalmasabb szórakozás. Ilyen élményeket biztosít idén 13. alkalommal a Vidor Fesztivál. Nézzük mi történt a folytatásban.

4. nap – Álmos hétfő reggelre ébredtünk, a suli is elkezdődött. Azt hiszem ezt a napot senki se várta kitörő örömmel, legalábbis ami az iskolásokat illeti. A vigasz ezen a napon is a Vidor fesztivál volt. A fiatalok ahogy végeztek a kötelező teendőkkel, szinte azonnal elárasztották Nyíregyháza belvárosát. Csodálatos napsütés, fagyi, süti… a kávézókban kevés szabad asztal. A főtéren mint minden nap, mutatványosok kápráztatták el szemünk világát, az utcazenészek pedig a vájtfüfü hallgatóság dobhártyáit. Először a Brass Heart Fúvózenekar koncertjét hallgattuk meg a Városalapítók szobránál, majd Suhanyecz Viktória és Takács Júlianna hegedű, és zongorajátékával varázsolta el a hallgatóságot a házasságkötő terem előtt, aztán átvándoroltunk a Korzó elé ahol az LK-Beat zenekar adott koncertet. Erre a napra is igaz volt a mondás: ha mindent látni akarunk, lemaradunk mindenről… Így látni/hallni nem is nagyon akartunk mindent, bár igyekeztünk úgy szervezni, de persze nem sikerült. Mindenesetre már nagy kíváncsisággal vártuk a nagyszínpadon fellépő Malek Andrea és a Blogh Lálmán Gipsy Cimbalom Band előadását.

LK-Beat

Malek Andrea neve már mindenki számára ismerős. Láttuk és hallottuk már őt musical-énekesnőként (Dolce Vita, Dorian Gray, Nyomorultak, Sakk, A muzsika hangja), pop- és jazz énekesnőként, most pedig egy teljesen más szerepben a világ egyik legkiválóbb cimbalmosaként számon tartott Balogh Kálmánnal és zenekarával a népzene és a világzenei műfajban mutatkozott be. Őszintén szólva, nem nagyon tudtuk hova tenni ezt a koncertet, legalábbis a programfüzetben első látásra. Aztán végül csak eljött a nap, és megtapasztalhattuk, Malek Andrea népdalénekesként is csodálatosan megállja a helyét. A közönséget sikerült lenyűgözni, és megénekeltetni is. Érdekes, izgalmas előadást hallhattunk. Megérte kimozdulni a Kossuth térre ezen a napon is.

Malek Andrea

5. nap – A keddi nap számomra katasztrofálisan indult… hűvös, szél, pollenek = allergia! Egész nap alig éltem, nem kaptam levegőt, és ráadásul még az orromat is rákpirosra fújtam. Nem láttam esélyt arra hogy délután-este kijussak a Vidorra. Letelt a munkaidő és a vérem csak hajtott a fesztivál felé. Mivel első sorban szélvédett helyett kerestem, így az Evangélikus Nagytemplom felé vettem az irányt, ahol Kiss Zoltán orgonaművész előadásában hallhattuk Charles Marie Widor (1844-1937) francia zeneszerző 6. g-moll orgonaszimfóniáját. Azt mondják a zene gyógyít. Igaz lehet. Az orgonakoncert csodálatos élmény volt, egyszerűen nem tudom szavakba önteni. A templom akusztikája pedig egy igazán egyedi pikantériát adott az előadásnak. Közben még az allergiám is múlni látszott. Ezen fellelkesülve úgy éreztem, hogy a nagyszínpadhoz is el kell jutnom, ha már úgyis a városközpontban vagyok, miért is hagynám ki a Söndörgőt!

Söndörgő

Amit a Söndörgőről tudni illik, hogy egy világzenei klasszisról beszélünk, akik ott vannak a legfontosabb, legnagyobb szabású rendezvényeken, mint a londoni Queen Elizabeth Hall, a világzene legnagyobb eseményének számító WOMEX, vagy a dániai Roskilde Fesztivál. Muzsikájuk fókuszában a délszláv zenei folklór áll, és ellentétben az elképzelésekkel őket jellegzetes tamburazenekarként aposztrofálnám. Na de a szakmai dolgokat félretéve, nagyon fasza koncertet adtak. Néha-néha mélabús, elgondolkodtató zenék csendültek fel, olykor pedig táncolós balkáni ritmusokkal spanolták az egybegyűlteket.

6. nap – Végre eljött a várva várt nap! Több okból is izgatott voltam. Az egyik a Payé, a másik a megújult Folk Fusion Band. Alig vártam már hogy délután legyen, így meló után szinte azonnal rohantam a Városalapítók szobrához ahol a Payé adott egy kis zenei oktatást. Őket már annak idején a Luther Passage-on hallottam játszani… nem hittem a fülemnek. Mi is az a Payé? Nos, egy kicsit nehéz helyzetben vagyok, ugyanis nem könnyű körülírni az ő zenei vonalukat. Végülis magyar és kelet-európai népek zenéjét veszik alapul, kihasználva a mai zenei instrumentumokat, és technikai lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy ütőgardont, citerát, dorombot, hegedűt, nyenyerét, tangóharmonikát, és ütőhangszereket izgalmasan kombinálnak virtuál akusztikus szaxofonnal és szintetizátorokkal. Zenéjük fő jellegzetessége a hangszerarzenálon kívül a szabad improvizációk és megkomponált zenei részek váltakozása. A két úriember szenzációs sámán, az ősi zenék, ritmusok erejét ültetik át modern formába. Teljes megőrülés!!!

Ezek után még kicsit másvilágban éreztem magam, legalább fél-1 órának kellett eltelnie ahhoz, hogy újra a jelenben, Nyíregyházán érezzem magam. Mire magamhoz tértem már el is kezdődött a Folk Fusion Band koncertje a nagyszínpadon. Egyik kedvenc nyíregyházi zenekarom nemrégiben teljes körű stílusváltáson ment keresztül. Távozott néhány öreg motoros, helyüket pedig fiatal zenészek vették át. Persze a stílusváltás nem a tagváltásban mutatkozott meg, persze nyilván ennek is van némi köze a friss FFB vonalhoz. Az új Folk Fusion sokkal energikusabb, fiatalosabb, modernebb, és karizmatikusabb, mint a régi. Ugyanúgy a népzene modern köntösbe bújtatása a fő irány, de újabban nem csak modernebb hangzásvilággal, de rap betétekkel is kiegészül. Valami „Posztmodern NeoParaszt”-ként aposztrofált műfaj amit képviselnek. Az eddig kulturáltan vagyis kissé öregesen pörgő zenekar, mostani totális megőrülése, extázisa teljesen felborzolta a kedélyeket. A koncert alatt Kazár Ticiána is színpadra lépett 2 csodaszép dal erejéig, valamint a Cantemus kórus néhány tagja színesítette a Folk Fusion hangzást. Észveszejtő bulit csináltak!





Fotók: Helebrand Enikő, Karsai Mihály /nyirpress.hu/
Deák Csaba
Videók: Misty