Work hard, play hard – Horváth József, rákkutató

Sorozatunkban olyan arcokat mutatunk be, akik nap, mint nap kőkeményen megdolgoznak a sikerért. A másik közös pont az bennük, hogy imádják a technot. A kreatív energiájukat ugyanakkor nem a zeneiparban kamatoztatják. Vajon megfér egymás mellett a kőkemény partyzás és a karrierépítés, illetve álmaid megvalósítása? Ennek a kérdésnek próbálunk utánajárni.

Horváth József a karcagi cigánytelepen nőtt fel. Jogásznak készült, végül biológus lett. Molekuláris genetikából szerzett mesterdiplomát. Jelenleg a Debreceni Orvostudományi Egyetem kutató-biológusa, korábban a szájüregi rák korai diagnosztizálásán dolgozott: a kutatás lényege, hogy az emberi nyálmintából próbálják feltárni azokat a géneket, amelyekből ki lehet mutatni egy sokkal korábbi stádiumban is a szájüregi daganatot.  Jelenleg már gyógyszerfejlesztési és rákterápiás fejlesztéseken dolgozik, bioszimmiláris fehérjefejlesztéssel.

Hogyan indult a partypályafutásod? Kik a kedvenc dj-k, hova jársz bulizni?

A 2000-es évek elején ismerkedtem meg a techno műfajjal. Előtte inkább populárisabb zenét és trance-t hallgattam. Akkoriban egy elég nehéz korszakomat éltem. Nagyon fiatal voltam és akkor váltak el a szüleim. Lelkileg ez nagyon megviselt, de hála a technonak, mindig sikerült menedéket találnom. Ez azt jelentette, hogy egy féltégla méretű walkman-nel, majd később discman-nel jártam mindenhova és egész nap DJ Rush mixeit hallgattam. Akkoriban még a classic és hard techno ötvözetét játszotta. Innen már csak egy lépés volt, hogy belekóstoljak a tiszta hard technoba, aminek azóta is a rabja vagyok. Számomra a techno olyan, mint egy menedék. Mikor beteszem a fülest, elindul a techno és megszűnik a világ. A gondolataim kitisztulnak és ezerszer jobban tudok figyelni mindenre, vagy éppen teljesen megnyugtat.
Számtalan Dj nevét feksorolhatnám, de kiemelem a számomra legfontosabbakat.
Hard: Fernanda Martins, Sheefit, Mario Ranieri, Pet Duo, Viper XXL, Faima Hajji, No dolls!, Tilthammer.
Classic: Dj Rush, Advent, Umek, Dax J, Dj Zsíros, Torsten Kanzler, Dave Clark, Ben Sims.
Mostanában már inkább a nagyobb techno-fesztiválokat szoktam megcélozni: Awakenings, Mayday, Timewarp, Apokalypsa, Hyperspace. Tervben van most az Exit fesztivál is, mert tavaly lecsúsztam róla. Hazai klubokba már ritkán járok el, nem mindig tudok sajnos Budapestre felingázni, rendszerint hétvégente is dolgozom.

horvath jozsef

Milyen arányosságban állnak a szakmai sikerek a partyzással? Mennyit engedhetsz meg magadnak, ami még nem megy a civil életed rovására?

Én úgy gondolom, hogy az embernek minimum havonta egyszer legalább el kell mennie kikapcsolódni, persze ez változik, ha már családja van. Úgy gondolom, hogy rengeteg stressz éri az emberek zömét, de a legveszélyesebb, hogy nem tudják ezt hol levezetni és csak folyamatosan gyűlik fel az emberben. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy valaki daganatos lesz. Nem sok szabadidőm van mostanában, de ahogy tehetem, elmegyek kikapcsolódni. Imádok táncolni, fiatal koromban versenyszerűen táncoltam modern és latin táncokat. Így akár képes vagyok 10 órát is simán végig táncolni.

Úgy gondolom, ha partyzol ezerrel, akkor a szakmádban biztos, hogy nem fogsz tudni kicsúcsosodni. Te hogyan vélekedsz erről? Meg lehet tartani az egyensúlyt?

Minden csak egyensúly kérdése, illetve annak a függvénye, hogy az ember mennyire tudja szétválasztani a magánéletét és a munkáját. Számomra nem is a party a legfontosabb, hanem a zene. A techno iránti szeretetem nagyban tükrözi, hogy egész nap techno és hard techno szól a fülesemben, még kísérletezés közben is. A legnagyobb félelmem mindig az, hogy otthon hagyom a fülesem ☺

hj4

Milyen tanácsokkal szolgálnál azok számára, akik hétfőtől péntekig szakmai sikerekre vágynak, péntektől vasárnapig viszont két végéről égetnék a gyertyát?

A sikert nem lehet hajszolni. Tudatosan kell felépíteni és tervezni mindent. Természetesen ilyenkor figyelembe kell venni a prioritásokat. Ha tudom, hogy valami akár veszélybe is sodorhatja a szakmai előmenetelem, akkor mérlegelni kell. Mindenki a saját sorsa felett dönthet csak. Ha a szakmai oldalát nézem: egy 5 napos kimerítő robotolás után elmenni bulizni és ezt heti rendszerességgel megtenni, nos nem a legjobb ötlet. Ilyenkor a szervezet felemészti azt a maradék energiát is, nincs idő a regenerációra és ennek viszont súlyos élettani hatásai is lehetnek, szóval csak óvatosan ☺

Manapság mennyit bulizol? Mennyire veszel részt tevékenyen a technoszcéna életében?

Mostanában nem sok időm jut a szórakozásra, rendszerint hajnalig dolgozom. Néhány állandó dolog van jelenleg csak az életemben a kutatáson kívül: ez a testedzés, illetve az önkéntes alapon történő ráktanácsadás olyan embereknek, akik nem tudnának kifizetni magánrendelésbe akár több tízezer forintot. Természetesen próbálom aktívan nyomon követni a technoszcéna eseményeit, több csoportban is benne vagyok, ahol napi rendszerességgel értesülhetek a legújabb eseményekről, hírekről, valamint zenékről. Ezek közül kiemelném a számomra legkedvesebb Facebook-csoportot, a „The Kids Want Techno”-t, ahol napi szinten osztunk meg egymással fantasztikusabbnál fantasztikusabb zenéket, bejegyzéseket és újdonságokat, vagy éppen régi nagy kincseket. Jó érzés, hogy hazánkban egyre több fiatalnak van hasonlóan erős zeneszeretete a techno felé, mint nekem.

horváth józsef2

Végül egy szakmai kérdés. A középiskolás biológa tanárnőd unszolására kezdtél el komolyabban foglalkozni a témával. Beszálltál egy drogkutatással kapcsolatos csoportba, a marihuána agyra gyakorolt hatását vizsgáltátok. Erről már több interjúban beszéltél, de a mi olvasóink talán az átlagnál még jobban fogékonyak a témára. Milyen eredményre jutottatok a kutatás során?

16 éves fejjel kezdtem el foglalkozni a Cannabis sativa idegélettani hatásmechanizmusával, melynek központi magját a belső endokannabioid rendszer alkotta. Ez magyarul a boldogságközpontunk. Meglepő lehet, de az emberi szervezetben öröm hatására ugyanolyan rendszer aktiválódik, mint ha elszívnánk egy füves cigit, csak bódulat nélkül. Normál esetben is megtalálható számos molekula a kendernövényből az emberi szervezetben. Emiatt akartam agykutatással foglalkozni, de végül mégis a molekuláris genetika mellett döntöttem. Azóta eltelt 14 év és most újra elkezdtem foglalkozni vele.
A kender növényből kivont egyik molekula és annak különböző formáit nevezzük kannabidioloknak, köztük is kiemelve a CBD-t. Ez egy teljesen legális, nem tudatmódosító vegyület, melyet számtalan betegségre lehet alkalmazni, mint pl. cukorbetegség, magas-vérnyomás, pánikbetegség, skizofrénia, Parkinson-kór, autoimmun betegség, stb. Számomra viszont a legfontosabb funkciója, hogy képes a kemoterápia és a sugárterápia mellékhatásait csökkenteni, de akár kifejtheti a rákellenes hatását is. Legutóbb egy alig 5 éves kislánynál sikerült elérni azt, hogy az agyában lévő 2 daganat a 3 hónapos CBD alkalmazás után teljesen eltűnt! De már számtalan pánikbetegen is segítettem vele. A célom az, hogy a betegek mindennapjait megkönnyíthessem és élhetőbbé tehessem az életüket.

Köszönjük, hogy megosztottad a gondolataidat, csak így tovább!

A sorozat előző részében Jancsa Jani, a burgerpápa mesélt nekünk.


Szólj hozzá!

Leave a Comment