Luke Abbott zenéit többek között olyan neves kiadók jelentették már meg, mint az Output Recordings, a Border Community és a Trash Aesthetics. Luke nem fél belekóstolni a dance  szcéna furcsább oldalába, zenéi több stílust átölelnek. Klubkompatibilis live laptop szettjével bejárta már a fél világot. Tavaly jelent meg Holkham Drones címre elkeresztelt albuma James Holden kiadójánál, melyet méltán fogadott pozitív kritika szakmai körökben. Ugyanebben az évben a Merlin is vendégül látta Budapesten.

Mi szerettél volna lenni kisgyerekkorodban?
Dobos egy rockzenekarban.
Melyik dalokra emlékszel vissza legszívesebben tinédzser korodból?
Tinédzserként egy csomó amerikai zenét hallgattam a 60-as évekből, mint például a Forever Changes – Love, vagy a The Millennium – Begin, hogy csak néhányat megemlítsek. Szerettem azokat a brit indie zenekarokat is, mit az Ultrasound vagy a Mansun.
Hogyan cseppentél bele a zene világába?
Apukám lelkes lemezgyűjtő volt, így a muzsika világában nőttem fel. A szüleim biztattak, hogy játsszak hangszeren, így gyerekként többet is kipróbáltam, végül a dobokra esett a választásom.
Hogy történik nálad a zeneírás?
Attól függ, milyen a hangulatom, hol vagyok és mi vesz körül. Soha nem tervezek semmit, csak teszem, amit csak tudok, azzal, amim van.
Egyszerre több zenén is dolgozol, vagy csak egyen?
Csak hangokat kreálok, és töröm a fejem, hogyan lehet ebből végül majd egy track. Most amúgy épp olyan zenéken dolgozom, amik már megjelentek korábban.
Mi vagy ki inspirál téged?
Erre nehéz válaszolni, mert igazából nem is tudom mit jelent az, hogy inspiráció. Motivál, hogy dolgozzak, mert jobban fel szeretném fedezni a zenét…ez inspiráció?
Border Community-nál megjelent albumod címe, Holkham Drones. Honnan jött a névválasztás? Tudnál egy kicsit arról beszélni nekünk, hogy mi alapján adtál címeket az egyes zenéknek, és miért éppen ilyen sorrendben jelentek meg az albumon?
Holkham Drones az egyik dal címe az albumról, általában nem szeretem ha egy albumnak külön címe van. Muszáj volt elneveznem mindent. Különösképpen nem foglalkoztam velük, az lett a címük, ami először beugrott, amikor ki kellett találnom egy nevet a daloknak. Néha később változtatok a címén, de ez nem jellemző. Elég nehéz volt a trackek sorrendjét meghatározni, ebben James és Gemma (Border Community crew – a szerk.) segített nekem. Leültünk és egy csésze tea mellett együtt kitaláltuk. Jó, ha segítséget kapsz olyanoktól, akikben megbízol.
Milyen zenéket hallgatsz most éppen?
Oneohtrix Point Never (ezt a bandát mindenkinek ajánlom! Border Community-hangzás, 40 évvel ezelőttről – a szerk.). Néhány remix, amit Nathan Fake küldött. Tom Waits. Dave Brubeck.
Sok helyen megfordultál már. Melyik volt eddig a legkedvesebb számodra?
Szeretek Japánba utazni, főként azért, mert imádom az ottani kaját. De a legjobb klub, ahol eddig valaha is játszottam, is ott található. Precious Hall a neve, Sapporoban található.
 
Melyik a kedvenc épületed?
Szeretem a Schiphol Repülőteret (Amsterdamban – a szerk.).
Mi vagy ki nevettet meg?
Stewart Lee. (angol stand-up comedy – a szerk.).
Melyik könyv volt rád nagy hatással?
Hunter S. Thompson – Rumnapló. Luke Rhinehart –  A Kockavető. És még sok más.
Melyik a három kedvenc filmed?
Brazil. Working Girl. Van, aki forrón szereti.