Mathias és Feliks! Már jó pár éve együtt zenéltek, és nemcsak a stúdióban, hanem a lemezjátszók mögött is. Melyikre fektettek nagyobb hangsúlyt?
Bizonyos időszakokban többet ülünk a stúdióban, míg bizonyos időszakokban többet portyázunk a világban. De ezen kívül még más dolgaink is vannak. Többek között van egy ruhaboltunk, és a Radio Corax-on egy rádióműsorunk O-Tone néven. Ezekkel szintén állandóan foglalkoznunk kell.
A klubokban nem csak dj-szettet vállaltok, hanem élőben is felléptek. Miben különbözik egy dj-szettetek egy live act-től?
A dj-szettjeink során természetesen lehetőségünk adódik arra, hogy sokkal szélesebb skálán zenéljünk. Könnyebben kötelékbe tudunk lépni az emberekkel, ami egy live set esetén nem mindig megy ilyen könnyen. Mindkét esetben fontos, hogy legyen valamiféle közös energia, és örömet okozzon. Ha dj-zünk, csak a jó öreg bakelit van velünk. Ha liveozunk, a két Macbookot w-lan-on keresztül kötjük össze.
Melyek azok a tulajdonságok, amelyeket különösen értékeltek a másikban?
Mi már azelőtt barátok voltunk, hogy megalakult volna a Super Flu. Bírjuk egymást. De idővel rá kellett jönnünk, hogy a közös munka során mindig kompromisszumot kell kötni. Érdekessé akkor válik a dolog, ha te valamit tök szupernek találsz elsőre, míg a másik azt ellenzi. Ilyenkor nagyon sokat tudunk a másiktól tanulni!
Hogy dolgoztok együtt a stúdióban? Ki, mit csinál?
Mathias tudja, mi kell a táncparkettre. Feliks már régebb óta ír zenéket és otthonosabban mozog a sok kütyü világában. Mivel ő klasszikus zenei képzést is kapott, egyértelműen övé a technikai részt. Összeülünk és kitaláljuk, hogy milyen irányba induljunk el.
Felléptek szerte a világban. Milyen érzés ennyit utazgatni?
Büszkeséggel tölt el bennünket és élvezzük minden pillanatát. Csak a repülést nem annyira.
Ha hív a haza, még mindig ugyanolyannak találjátok, mint korábban, vagy megfigyeltek különbségeket?
Természetesen, van ami változott. De szülővárosunk, Halle számunkra mindig is egy kreatív és inspriáló hely volt. És egyre több új zenész és szervező van, akik megerősítik nézeteinket.
Korábban évekig dolgoztatok olyan nagynevű kiadókkal, mint a Traumschallplatten vagy a Stephan Bodzin által vezetett Herzblut. Mi volt az oka, hogy mégis saját kiadót alapítottatok?
Ha együtt dolgozol egy kiadóval, mindig kompromisszumokat kell kötnöd. Így, hogy megalapítottuk a Monaberryt, egyszerűen függetlenek lettünk. Nekünk, mint producereknek ez egy fontos lépés ahhoz, hogy gyorsan tudjunk reagálni az aktuális zenepiac változásaira.
Miközben a többi kiadó átáll arra, hogy már csak digitális formában jelentesse meg a zenéket, ti a bakelitre esküsztök. Miért olyan fontos ez számotokra?
Mert a lemezek által lettünk híresek… mert szívesen fogunk valamit a kezünkben…és mert szívesen cipeljük! De a lemez természetesen digitális formában is megjelenik.
Van valami meghatározott zenei célotok?
Egyszerűen csak táncolható muzsikát szeretnénk megjelentetni, ami örömöt okoz. Hogy Herbert nagypapa szavaival éljek: „nice tracks to shake some ass and break some toes”.
Új producerek irányába is nyitottak vagytok vagy a Monaberry csak a ti kizárólagos zenei játszóteretek?
Kivel dolgoznátok szívesen?
Coco Rosie, Jenna Haze, Jan Jelinek.