Beszámoló – Rave On Snow (első nap)

Sajnos ismerősök/haverok közül senki sem jött, pedig októberben még úgy volt (ha mindenki jön), akár 15en is összejöhetünk, de mivel itt van a közelben csak elnézek rá 🙂
Mindjárt a jegyeket-karszalagokat váró sorban összepacsiztam néhány stuttgarti arccal, akik 10 euró mínuszba elsózták a 3 napos jegyet, jól kezdődik 🙂 Persze kinn hideg van, úgy -12 fok, szóval sétálsz 200-300 métert és teljesen kijózanodsz.

Végre enter, sokat nem kellett várni, egyből a pult, természetesen nem magyar árak, a kínálat szerintem kicsit szegényes, amolyan germán minimalista.
Olyan, h whiskey kóla vagy baki kóla (etc) nincs, lévén nem volt tiszta kólájuk, így egy captain morgan coke 10 eurót kóstált mivel a dobozos redbull kólával adták.Alapvetően hozzászoktam, hogy Ausztriában nem olcsó az éjszakai élet, de 2800 huf egy rumkóláért azért tényleg sok.
Amúgy a secu ellenőrzés egyenlő a nullával és mivel az emberek többsége nagykabátban van , így ezt-azt be lehet csempészni, akinek ilyen indíttatása van az túlképpen a sarki közért italkínálatát beviheti. Security amúgy teljesen jófej, bár lövésük sem volt, h hol van a taverne stage- Az üdülő faluban amúgy a hivatalos stage-ek mellett tengernyi egyéb bár, ami akár karszalag nélkül is látogatható és természetesen elektronikus zene pörög, szóval választék van bőven:)
Közönségből tényleg mindenki megtalálható a müncheni sznobtól a berlini értelmiségin (vagy legalábbis magát annak hitt) „borostám van és felturbózott trendi sztk szemüvegem”, a nagyon kelet-német panelgettóson keresztül a török bogyóárusig mindenki, már ami a németeket illeti, Természetesen Ausztria is képviselteti magát, aztán kisebb számban hollandok, és még kisebb számban eltévedt olaszok és franciák.
Sajnos az első napon a hölgy-ffi arány úgy nagyon jópofán 30-70 % a ffiak javára, bár néha úgy éreztem, hogy kanbuliban vagyok, illetve amikor mellém került két rózsaszín nyúlnak beöltözött pelyhedző mellkasú zsenge huszonéves, akkor egy pillanatra enyhe buzizsúr feelingem támadt, hál Isten csak egy pillanatra.
Amúgy dívik a beöltözök egy állatjelmezbe ezen a feszten, a tömegben elvétve látni lehetett még pandákat, szarvast és banánokat (jó utóbbi kakukktojás).

Tulajdonképp a garage-ban és smirnoff loungeban mozogtam, mindkettő egymás mellett, a mélygarázsban lett kialakítva, alapvetően a tömeg tartotta a meleget, de inkább kabis, esetleg pulcsis idő, bár néhányan azért polóban nyomták, de ahhoz szerintem sokat kellett inni vagy/és egyéb tudatmódosítót nagyobb dózisban a szervezetbe juttatni.
Jut eszembe tudatmódosítók: az osztrákok híresek arról, hogy nagyon gallyra tudják magukat vágni, most mindenki konszolidáltan rágott-vicsorgott-grimaszolt-mesterséges mosolygott.

Éjfélig az általam teljesen ismeretlen Steve Hope rettentő jó kis szettet nyomott, részemről maradhatott volna ez az egész éjszaka, jó kis prog house, némi tech house és min house-al vegyítve, tényleg jóféle volt és örültem, hogy végre ilyen zenét hallhatok, mert otthon amelyik bulikban voltam, annak a zenei vonala kissé távol állt tőlem, Aztán jött a garage-ban Wankelmut, ami kicsit kommerszebbet tolt, át is fáradtam a smirnoffba, ahol szintén nem adta, egészen úgy f2ig, amikor eléggé alápakoltak (padre el ferenco), Háromnegyed háromkor aztán off, hiszen ma és azután is lesz nap 🙂

B