Nem kell zenetudósnak lenni ahhoz hogy valaki tudja, az elektronikus zenei darabok általában elég hosszúak. Ezeket a zenéket klubokban játsszák nem a rádiókban, így elég idő van a tartalmas, elnyújtott építkezésre. Beszélhetünk a mainstage himnuszokról, vagy az UK basszusokról, több mint valószínű, hogy elmerülünk 4-6 perces tartományban. Persze látunk sok sok rádio edit-et, vagy rövid gyorstüzelő zenéket, ám a komoly producerek valami igazán mást szeretnének elérni, egy utazásra hívnak, egy messzemenően mélyebb tapasztalattal akarnak megajándékozni, mely tökéletesen távol áll a sláger populáris zenék világától.

Vannak azonban kirívó esetek, amikor a művész olyan szinten nyújtja el a zenei élmények kibontakozását, ami a normál megszokott 6-10 perces időintervallumot is túlszárnyalja, egy végtelennek tűnő birodalomba vezet. Most lépjünk be együtt a kiválóan mesterkedő techno producerek univerzumába és élvezzük az akár 58 perces trackeket.

Íme néhány időtlen, ragyogó techno darab:

Ricardo Villalobos – „Fizheuer Zieheuer”

Kezdjük rögtön a sort egy 37 perces remekművel, melyet Villalobos 2006-ban követett el. Ez a zene egy cigány népdal a „Pobjednicki Cocek” mintáiból építkezik. Moll hangnemben van, ütőhangszerek kísérik végig az útján, melyek néha kiegészülnek a fent említett népdal trombita szólójával.

Michael Hoenig & Manuel Göttsching – „Early Water”

A folytatásban közel 48 és fél percben bontakozik ki a német krautroch csapat az Ash Ra Tempel művésze Manuel Göttsching, és egy másik szintén német zeneszerző Michael Hoenig. A két úriember teljesen elmossa a határokat a dal és egy folyamatos kompozíció között. Nagyon érdekes és bonyolult kiadvány ez, a techno és ambient legfontosabb elemeit hordozza, tükrözi a valódi, úgynevezett Berlini iskolát. Ez az elektronikus zenei stílus az 1970-es években alakult ki, mint egyfajta alternatívája, vagy inkább új vonala a krautrocknak. Légies, pszichedelikus jellege miatt, sokan úgy gondolják hogy ez volt a katalizátora az elektronika, a new age, és a trance zenének.

Luciano – „Rise Of Angel”

A svájci-chillei művész Luciano „Rise Of Angel” című track-je talán kicsit a tech house határait súrolgatja, de még mindig olyan lélegzetelállító, amire azt mondjuk több mint méltó felvétel. Ez egy érzelmi szálon futó varázslat, mely egy szintetizátor vonalon haladva fokozatosan építkezik, és egyre jobban bővíti a határait. Körülbelül 5 percnél kedves zongora akkordok tűnnek fel, majd 9 perc környékén belépnek a leghalványabb pengető húrokat. Ez az egyik legcsodálatosabb zene amit valaha hallhattunk. Minden pillanata felemelő élmény.

Manuel Göttsching – „E2-E4”

Igen Göttsching nevéhez nem pusztán egy, hanem két leghosszabbnak mondható elektronikus zenei mű is köthető amit valaha is készítettek a Földön. Az első kiadás az „Orwell anyone?” 1984-ben látott napvilágot. Az album mindössze egy minimalista pályát tartalmaz. A track címe is sokat elárul, ugyanis a világ leghíresebb nyitó sakklépései közül az egyikről kapta nevét. E2-E4, a Göttsching gitárjátékát szimbolizálja a zenében: E2 (az alacsony húr), E4 (a magas húr). Sok elektronikus zenetörténész adott hitelt ennek az egyedülálló darabnak, mely a 80-as, 90-es években úttörő szerepet játszott az elektronikus zene fejlődésében.

Gas – „Königsforst 5”

Ez a 15 perces track a német elektronikus zenei propducer Wolfgang Voigt „Gas” projectje alatt kiadott agyszüleménye. 1999-ben jelent meg a Mille Plateaux cimke égisze alatt, azt mondják hogy egy erdőről kapta a nevét ami Gas szülővárosa Köln közelében található. Saját bevallása szerint az egész Gas projekt LSD hatása alatt született. Milyen meglepő!

Shackleton – „Blood On My Hands (Ricardo Villalobos’ Apocalypse Version)”

Hello Rich! Már hiányoztál! Ezúttal a nyakigláb chillei-német művész a Skull Disco label Shackletonja által alkotott „Blood on My Hands” című zenére dob egy közel 20 perces megabrutál pörgést. Ezt a remixet szitává lövi sötét, vészjósló hangokkal, és úgy érezzük mintha beszippantott volna egy egy feketelyuk. Villalobos-ról azt mondják, hogy a Skull Disco címke nagy rajongója, melyet gyakran jellemeznek etnikai vokálok, hatalmas ingó tengeralattjáró-basszusok.

DJ Hell Feat. P Diddy – „The DJ (Radio Slave Remix)”

Eljött 2009, amikor Dj Hell nem mással állt össze, mint P.Diddy, hogy közösen alkossák meg a „The DJ” névre keresztelt zenét. Nem sokkal később bevették a csapatba a német Radio Slave-et, aki megalapította a Rekidz cimkét és kiadott mindent a R&S-től az Ostgut Ton-ig, így ezt a rémisztően hosszú, csaknem félórás track-et is. Masszív dobszekció, pszichedelikus kavargás, dinamikus áramlás, 22 percnél pedig egy mély zongora vezet tovább. Nem titok hogy a híres rapper, producer, vállalkozó imádja a techno zenét. Ez a Radio Slave remix pedig egész ütősre sikerült.

Steve Roach – „Arc of Passion”


Több mint valószínű hogy kicsit sem ismerős Roach neve, pedig a srác már akkor gombokat és agyakat csavargatott amikor te még meg sem születtél. Ő volt az egyike azoknak akik komoly hatással voltak az elektronikus zenére. Ezért thx Steve! Nos, míg sokan az ő produkcióját jellemzően nem állandó ritmusúnak tartják, a 2008-ban kiadott „Arc of Passion” albumának azonos című track-je azért tartalmaz egy egészséges adag csípős alien-techno hangzást. Az ember egyszerűen nem akarja hogy vége legyen. Nem kell félni, nem is lesz egyhamar, ugyanis a kiadványon az „Arc of Passion”-t követi az „Arc of Passion”(continued).

DJ Pierre – „What Is House Muzik (Ricardo Villalobos What Is Remix)”

És végül de nem utolsósorban Villalobos barátunk újabb remekművét köszönthetjük, immáron nem a múltat idézve, sokkal inkább a jelenben. A berlini veterán nem régiben úgy döntött, hogy remixeli Dj Pierre 1994-es klasszikusát a „ What Is House Muzik”-ot. Rich mélyen átdolgozta a darabot, a dallam jelentős része eltér az eredetitől. Az újraértelmezés az original vokális mintára és a basszusvonalra épül, mely kitágul és összehúzódik. Az eredeti dallamok maradványai lebegnek majd eltűnnek és csak akkor térnek vissza ha már elfeledkeztünk róluk.

Forrás: http://thump.vice.com/

A hagyományoknak megfelelően a primate.hu olvasói idén is megszavazzák a tavalyi év legjobbjait. Lépj be a Szakkör by Primate.hu Facebook-csoportunkba és három rövid kérdés megválaszolása után hamarosan leadhatod a szavazataidat!