A Csütörtöki Csekk folytatásaként itt a Hétvégi Hírek ahol beszámolunk nektek mi hogyan éltük meg az elmúlt pár napot. A cikk zenéje pedig a következő:

természetesen az egész pénteken tündöklő Nakadiától.

PRLMNT

Vicces, mert elindultam egy jó Matadorra és bár pont annyira kerültünk közel egymáshoz, mint az év másik 364 napján, mégsem voltam csalódott távozáskor. Az ír alkotó zseni sajnos halmozottan akadályozva lett a törölt járatából kifolyólag. Más kérdés, hogy ezt a szervezők (ugyebár a feltöltött sajtóközleményből tisztán látszik) délután 5 órakor már pontosan tudták. Nos, ehhez képest hajnali fél háromkor sikerült szólni a dologról egy fb posttal, és szemrebbenés nélkül eladták az összes jegyet ugyanazon az áron. Nem mondom, hogy mérges vagyok, mert ha időben értesülök a dologról, bevallom én se mentem volna el és ezt óriási hiba lett volna kihagyni. De legalább egy ezrest visszaadhattak volna a jegyekből, vagy valamiféle kárpótlást felajánlhattak volna, mert ez így nem volt túl egyenes húzás. Na de kezdjük az elejétől szóval éjfél körül értünk le, Naga és Beta hozta a kötelezőt, ügyesen meghozták mindenki kedvét a bulizáshoz. Egyébként már ekkor sokkal többen voltak, mint egy pár hete az Audiofly-Agoria kombináción úgy összesen. Betáék után Nakadia vette át a DJ pultot, ami ugyebár úgyis maradt reggelig, de ezt ekkor még csak páran suttogták a tömegben. Semmilyen más hivatalos módon nem jelezték, azon a halovány fb poston kívül. Bevallom őszintén, én nem ismertem a lányt és csak egy gyengébb közjátékként tekintettem rá, amíg ideér az igazi favorit, hát ritkán nézek el valamit ennyire. Jó volt, nagyon jó, néha esküszöm felrobbant a PRLMNT de ennek a videónak a vége ezt fel is tudja kicsit eleveníteni. Teljesen új számok voltak, fél 6 körül tette be a Sorid Affairt de addig egyetlen sláger se szólt, sőt még egy kis Matadort is játszott. Itt van pár illusztráló track a teljesség igénye nélkül: Fangtango, Chant de paris, Distractions de végeláthatatlanul hosszú a jó számok listája, már csak azért is mert majdnem öt órát zenélt.  Állítólag mikor megkérték, hogy vigye a fő műsor időt is, repesve vállalta el azonnal, amit maximálisan el tudok képzelni, mert én ilyen boldogan még senkit nem láttam játszani. Végig 100 wattos mosollyal ugrált ott a kis 140 centijével és néha (a közönség túláradó szeretetétől) mintha kicsit még el is sírta volna magát. De ez teljességgel érthető, hiszen egyszerűen imádta a tömeg. Már rég tudta mindenki, hogy Matador nem fog fellépni és még mindig csak jöttek és jöttek az emberek, Pan-Pot óta nem láttam ennyire tele a PRLMNT-et. Jól tükrözi az általános véleményét, hogy egyetlen kritizáló komment sincs még most se az esemény falán, ellenben ott van vagy harminc hálálkodó post a megjelent vendégek részéről. Bárhol voltam csak dicsérő szavakat lehetett hallani egyébként reggelig. (Más szemszögből viszont a VIP-ben pl. alig tudta valaki, hogy ki az a Matador… de ezt most nem kommentálom.)

Hat órakor áttereltek mindenkit a lounge-ba és itt megkezdődött az igénytelen zenék kálváriája. Sokat gondolkoztam rajta, hogy mit írjak Sabee-ról, először megint el akartam terelni annyival, hogy „utána egyszerűen nem volt említésre méltó” de ez most már úgy érzem ki kell fejteni. Sok buliba járok tényleg, de régen hallottam ennyire rossz DJ-t. Ott kezdődött, hogy kettőtől négyig konstans üresen tartotta a szintjét. Egész idő alatt, akármikor arra jártam, soha nem láttam egyetlen embert se táncolni. Ezt akár még be is tudhatjuk Nakadia osztatlan és mindent elsöprő sikerének, ám az hogy hat után mindösszesen fél óra alatt meg tudta győzni az ott lévő emberek háromnegyedét, hogy menjen haza azt már senki más számlájára nem lehet felírni. Én becsületesen kihúztam nyolcig csak hogy biztos legyek benne nem maradok le semmiről, de bár mentem volna el én is hatkor. Két fő hibát szeretnék csak felhozni, az egyik hogy tudtam melyik szám után mi fog következni, de sajnos nem csak én, hanem többen előre tippelgettünk és bizony mindig helyesen. Félre ne értsétek, nem akarom magam itt látói piedesztálra emelni, egyszerűen az, hogy voltam rajta az elmúlt két hónapban háromszor elég volt ehhez. Hajszálpontosan ugyanazokat a számokat rakja be egymás után mindig, bármiféle megújulás nélkül. Ez így nem szakma, ezt így bárki meg tudja csinálni, miért vállalja el a fellépéseket, ha vagy fél éve nincs ideje zenét válogatni? Vagy Ő innentől esetleg 2020-ig köszöni szépen megvan és csak ezek fognak szólni? Hát bárhogyan is, még egyszer nincs azaz Isten, hogy ott maradjak. Másik dolog, csordogálunk le Nakadiáról a loungba, Szabi első száma kezdődik, azért ezen úgy szoktak gondolkozni a DJ-k nem? Még ha nem is tudják utána hogysmint lesz, azt figyeltem meg a nyitó számot mindenki eltervezi előre. Hát Ő jó sokat átnyálazott gondolom, hogy a lehető legkülönlegesebb és legmeglepőbb számot tehesse be, most figyeljetek: Crossfade. Az szép, azért remélem emiatt nem voltak álmatlan éjszakái mire kifundálta. Na jó bár hosszan tudnék még írni a jelenségről és több szemszögből meg lehetne vizsgálni, például ez kinek éri meg? Vagy ilyen tehetséggel hogy kell magad ennyire benyalni? De már nagyon sok, nálam sokkalta jobban hozzáértő, szakmabelivel is beszéltem erről és ők is értetlenül állnak a dolog előtt.

Csak még egy gondolat a PRLMNT-hez, egyébként hét körül volt ám egy jó háromnegyed óra amikor ADX (Raw és City Matiné DJ) vette át a pultot. Ő tette az I want you-t is pl, de volt még pár klassz megmozdulása. Persze Sabee nem bírta, hogy újra elkezdett megtelni a tánctér, és muszáj volt kézbe vennie a dolgokat.

Track Terrace

Ezt most csak pár mondatban szeretném összefoglalni, nem mondom, hogy rossz volt csak éppen nagyon jó se. Djabali egyenesen unalmas szettet tolt, előtte viszont egy meglepően jó magyar DJ páros (Garay és Jaffa Surfa) szépen vezetett fel. Háromtól Hector és Faraone megmentette a szitut, (pl ilyesmikkel: Loud Bass, Rej) de ha Nakadiára 10-est adok, akkor ez csak egy erős négyes volt. Voltak jó zenék nem az, de abszolút hiányzott a katarzis érzés. Megjegyzem kevesen is voltak, bár ez engem a legkevésbé sem szokott zavarni. Pozitívuma a bulinak, hogy ellopták a táskám és meglett. (Jó igazából letettem a hangfalra, és két perc múlva mikor visszamentem már nem volt ott.) De nem az történt, amit elsőnek gondoltam, hogy valaki csúnyán kisajátította, hanem egy nagyon kedves idegen fogta és leadta a pultba mielőtt bármi baja esne. Ha véletlen olvassa ezt a cikket, igazán köszönöm szépen!

Hát így éltük meg a hétvégét, reméljük a tietek se telt rosszabbul mert azért – hiába sok leírt negatívum – mi egyáltalán nem panaszkodunk. Gyertek vissza csütörtökön ha kicsit tanácstalanok vagytok merre kéne este elindulni, de lényegesen egyszerűbb ha belikeoltok minket a Facebookon.

]]>