Visszaszámolás indul! A lassan közelgő rendezvény alkalmából meginterjúvoltuk honfitársainkat. Összegyűjtöttük nektek magyar túrázók legemlékezetesebb pillanatait a legendás Time Warp-ról. Nézzük, hogy emlékeznek vissza ők, öt-tíz év távlatából!
Tide:
Hogy mi az, amiért újra átélném a „TimeWarpozást”? A napokkal előbb kezdődött izgalommal teli várakozás miatt, ami megelőzte az indulást. A buszos út miatt, mely megannyi örök barátság kezdetét jelentette és olyan felejthetetlen sztorikat generált, ami annyi év távlatából is mintha tegnap történt volna és a mai napig felemlegetjük. A fürdőzés miatt Mannheimben, ami a rá- , elő-, fel-, és megkészülődést jelentette. A sakkozás miatt, mikor – kire – merre – kivel, kisteremből nagyterembe, nagyból a másik nagyba, jaj menjünk vissza, úristen milyet veret, mekkora állat, micsoda zene, mennyire szállós, lépegetős-topogós, mi ez a fény, mi ez a látvány, helló, te hol vagy, bal elől, melyik terem, többiek, ott ki zenél, átmegyek várj meg, járjunk egyet, hol a mosdó, mennyi az idő, kint már világos van, kit érdekel, első sor, rács. Ricardo Villalobos vasárnap délután két óra, Easy Lee.
11082463_10155504200610713_8726957039756314994_o
Kömlődi Feri:
2002-ben, 2003-ban és 2004-ben voltam a Time Warpon, és akadt több komoly élmény is, de nem tudom eldönteni, hogy ezek valóban meghatározók vagy sem. Akkor és ott, az adott pillanatban, napon, órában biztos azok voltak. De maradjunk a zenénél, magát a bulit és a hangulatokat stb. stb. most hagynám, bár azok is fantasztikusak voltak. Szóval zeneileg leginkább talán a 2004-es TW Villalobos szettjére emlékszem leginkább, az maradt meg bennem legjobban, és nem, nem a zenék, hanem a hangulatok. Persze a zenék is zseniálisak voltak. Valamikor a korareggeli órákban természetesen.
Marci és Bea:
Mi 2006-2010-ig voltunk minden évben meg mellette hasonló giga bulikon vagy nagyobbakon. Azt kell, hogy mondjam: soha sehol nem éreztem magam olyan jól, mint ott. Azóta is minden alkalommal űr van bennem minden kihagyott alkalommal, de változnak az idők. Talán majd egyszer újra. Csak ajánlani tudom mindenkinek, iszonyat nagy élmény az oda-vissza úttal együtt. Kiragadni egy-egy pillanatot nehéz lenne meg fölösleges is. Akkoriban azt beszéltük, hogy itthon soha nem érünk erre a színvonalra, sem látványban sem hangzásban, azóta eltelt 10 év és eddig bejött! És azóta ott is csak fejlődik minden évről-évre. Bele se merek gondolni hogy mi lehet ott mostanság.
Régi dolgok ezek. Már nem biztos, hogy ma sokat jelentene: Villalobos Caminandoval zárt, Sven Kraftwerk -et játszott majd leadta az üveg tekiláját a tömegbe, majd artikulálatlanul mikrofonozott 2 órát! Richie pedig teltházzal zárta a 7 órás szettjét. Délután 2-kor.
11090998_10153135039991336_6672937215015297980_o
Klau:
2010 óta járok Time Warp-ra és nem tudnék különbséget tenni, hogy melyik volt a jobb. Viszont, ha már muszáj lenne kiemelni egy pillanatot, akkor az az első beavató ceremóniámon történt. A nagyterem végében álltunk a lelátón, ahonnan végignézheted, ahogy előtted őrjöng az a sok-sok ezer ember. Reggel 7 óra, Sven Vath zárás, az öreg ordít a mikrofonba, miközben a dj pulton táncol és hajolgat a közönségnek. Akkora finálé volt, hogy a könnyem is kicsurdult, hogy itt lehetek és ezt az estét átélhettem. Mire egy ismerős megbök hátulról és a fülembe ordítja: „A legjobb az egészben, hogy még csak most járunk a felénél!„ – belém égett ez a mondat, és azóta is reggeli program töretlenül ugyan az. 7 körül Sven utolsó percei – 1 óra várakozás (mindegy hol, mindenhol jó, bár Garnier a legjobb) – majd jöhet Richie Hawtin délután 2-ig!
Levente (Leon):
Számomra életem első Time Warp-ja 2009-ben volt a legkülönlegesebb. a második 2011-ben pedig a legemlékezetesebb. Akkor egy-két külföldi rendezvény „tapasztalatával” a hátam mögött indultunk el 2009-ben. Várakozásaink a helyszín hatalmassága, a fellépők sora és a 15 ezres közönség miatt volt nagy, egy pillanatra sem csalódtunk. A záró percekről készült videómat ma is gyakran visszanézem. A videó végén az a kedvenc részem, amikor a szervező elnézést kér, hogy délután 14:00-kor abba kell hagynunk. Számunkra az egy fél napos örült kavalkád volt, tele pozitív élményekkel. 2011 pedig azért különleges, mert egy extra jó 10-12 fős csapattal egy igazit túráztunk. Sörök, városnézés, buli, Hawtin long set. Ezt csak a Time Warp tudja.
10847601_10155444743030074_3990304824028201875_o
TITAN :
Kimondani is hihetetlen, de immáron 12. éve mondhatom magam a fesztivál rendszeres látogatójának. Ezen tavaszvárás egyet jelent az elektronikus zenei szcéna egyik legtartalmasabb, közel 20(!) órán át dübörgő rendezvényével! Egy fesztivál, ahol a látogató prémium kategóriás hang- és vizuáltechnika mellett több csarnokban élvezheti vezető fellépők végeláthatatlan őrületes sorát. Külön kuriózumnak számítanak az itt elhangzott zenei szettek, hisz producerek téli hónapokra koncentrált munkái gyakran ezen a fesztiválon kapnak először nagy nyilvánosságot nem kis őrületet és meglepetést okozva.
Az elmúlt évek legjobb pillanatait egyszerűen képtelenség tételesen kiemelni!
Tengernyi élmény az évek alatt melyek megfoghatatlanok! Szavakba önteni a valóságosság gyenge reprodukciójának számítana! Mindezek ellenére mégiscsak kiemelve -kissé közhelyesnek mondható- ám annál inkább hozzám közel álló tény, mely látogatásom egyik legfőbb oka: Richie Hawtin reggel meginduló 7/8 órás exkluzív szettje valamint mindezzel párhuzamban Laurent Garnier záró órái külön figyelmet érdemel. Ezek azok az élmények melyek egy életre elkísérnek, s fesztivál végén mindig egy a záró gondolatra késztet: Jövőre is Time Warp!
Leo:
Számomra a legjobb pillanat minden évben eljön. 1 évnyi várakozás után belépek a Maimarkthalle területére és rohanok, hogy lássam az 1-es és 2-es terem design-ját és vizuálját. Ekkor újra és újra megborzongok, hogy látom ezeket kora este, amikor még minimum szinten működnek és előre vetíti az agyam, hogy még mit fogok kapni ebben a két teremben az elkövetkezendő tizenX óra alatt. Imádtam a fel-le mozgó LEDplafont, mely a buli végére már sütötte a fejünket, a rejtélyes barlangot, de persze a legjobb még mindig az, amikor Hawtin pokollá változtatja az egész csarnokot!

Chibo:
Timewarp szó hallatán a 2004 es ugrik be rögtön két dolog miatt. Az egyik: Richie Hawtin-t még soha nem hallottam addig 8 órát, és ott először sikerült átélnem. Akkor tudtam, következő évben is itt kell legyek. A másik, hogy a szettje közben valahogy sikerült megbarátkoznom valamelyik szervezővel, aki megajándékozott egy karszalaggal és Richie mellett bulizhattam. Óriási élmény volt!
Mészáros Kristóf:
Mi volt a legemlékezetesebb momentum a Time Warpjaim során? Azt mondják, hogy az első mindig feledhetetlen és ez a Time Warpra is igaz. 2004-et irtunk és néhany nap választott el a 18. szülinapomtól. Egy emeletes busznyi ember, cirka 70fő vágott neki az útnak, soha nem felejtem el, amikor beléptünk a Maimarkthalle falai közé. Minden profi volt, tök jó volt ezt látni. Valamint a Sven-Richie-Ricardo trió délelőtti magánszáma, néha azt hitte az ember, hogy cirkuszban van…az is volt. Nekem az utolsó TW 2008 v 2009ben lehetett, ez a másik, amire szívesen visszamennék. Felix da Housecat hagyott bennem igen mély nyomot. A szettje közepén feltette a Nirvanatol a Lithium c. klasszikust, majd kibontott egy üveg whiskyt és miközben azt nyakalta, együtt ordította a szám szövegét a közönséggel. Félelmetesen jó volt. Valamint ugyanezen buli után a parkolóban spontán after támadt a kora délutáni órákban, egy német busz szolgáltatta a zenét és kb. 100 ember Európa különböző pontjairól együtt nyomta a bulit tovább a murvaköves parkolóban, amíg a szervezők ennek véget nem vetettek.
1277316_10152073030411336_5022043436365742276_o
Ateszpapa:
Nekem ami tetszett mindig is az a minőség, amit a pénzemért kaptam! Lehet, hogy drága egy magyar pénztárcájához képest, viszont itt mindig megkaptam zeneileg, meg hangilag, meg fènytechnikailag, amit szeretek! Emellett más országokba is elhozta a minőséget, elég csak a holland és olasz Time Warp-ra gondolni.

Ilyés Tomi:
Az előadókról sokat nem akarok beszélni, természetesen a legnagyobb nevek, a szakma elitje képviseltette magát! 6 óriási terem, ahol térkép nélkül könnyen anyátlanná válhatott az ember, de nem itt! A hangosításról sem szeretnék sokat beszélni, természetesen itt is a legjobbat kapja az ember. Ami mellett viszont már nem lehet szó nélkül elmenni, az a vizuál. A CAGE 2.0 (barlang 2.0) úgymond a main stage a time warpon! Videókon azóta is többször láttam és persze, hogy gyönyörűen néz ki. Viszont ÉLŐBEN hát majdnem lefostam a bokámat. Fények előtted, melletted, feletted mindenhol. Olyan komplex egészet alkotva, amit soha nem tapasztaltam előtte és azóta sem!!! Életem legemlékezetesebb csarnok rendezvénye!
Ha eddig tervezted, hogy szeretnél menni-látni-érezni! Nincs mire várnod OTT kell lenni!
Most pedig adott a lehetőség, hogy ott legyetek! Ha valakinek felkeltette az érdeklődését ez a sok legendás sztori, viszont eddig még elkerülte a figyelmét, akkor most szólunk, hogy idén ismét indul busz Budapestről.
Bővebb információ és magyarországi jegyértékesítés: https://www.facebook.com/events/924411354301114/ ]]>