Tangerine Dream januárban az A38-on!

Január 28-29. piros betűs ünnepnap lesz az elektronikus zene hazai rajongóinak: visszatér a stílus egyik legnagyobb hatású zenekara, a Tangerine Dream! A hetvenes évek óta működő banda alapjaiban határozott meg olyan stílusokat, mint az ambient vagy a krautrock, de a KLF-től DJ Shadow-ig máig rengetegen hivatkoznak rájuk fő inspirációként. Bár az alapító Edgar Wilmar Froese tavaly elhunyt, végakarata szerint a zenekar további tagjai befejezik utolsó, félbeszakadt művészi ciklusát. A jövőre megjelenő Quantum Years pedig vérbeli drone-os, ambientes, kozmikus és időtlen lemez, amelyről a trió januárban az A38 Hajón is bemutat néhány új szerzeményt. Másnap pedig a műfaj legkiválóbb hazai követői tisztelegnek majd Froese és a zenekar előtt, illetve szólóban is fellép a Tangerine Dream-tag Ulrich Schnauss, akinek No Further Ahead Than Today című lemeze aig egy hónapja jelent meg.

Edgar Wilmar Froese 1967-ben, avantgárd, experimentális free-rockzenekarként indította el a Tangerine Dreamet: a három évvel később megjelent Electronic Meditation pedig ennek megfelelően nincsenek elektronikus hangszerek. A free-jazzes, artrockos, erősen kísérleti lemez mégis fontos mérföldkő a korszak német zenéjének történetében, a később krautrocknak nevezett színtér fejlődésében.Az ezután következő lemezeken, az Alpha Centauritól a Sorcerer (magyar forgalmazásban A félelem ára) filmzenéjéig már minden ott volt, ami kiemelte a Tangerine Dreamet a kortársai közül: concréte music-kal is flörtölő ambient, éteri, atmoszférikus szintetizátor szőnyegek, drone-os elszállások, időtlen hangulatok és az alapítóatya által készített borítók. Utóbbi lemez kapcsán egyébként John Carpenter azt nyilatkozta, hogy az keltette fel az érdeklődését a szintetizátorok iránt, de hasonlókat mesélt az M83 mögött álló Anthony Gonzales is.

Bár a nyolcvanas-kilencvenes évek hol a progresszív rock-, hol a new wave-felé kikacsintó, változó színvonalú lemezei már kevésbé voltak ihletettek, még így is bőven tartogattak izgalmas pillanatokat. A következő igazán fontos mérföldő azonban 2014-ben volt, amikor Edgar Froese úgy döntött, új felállással folytatja a Tangerine Dreamet, száműzve a teljesen akusztikus hangszereket és ismét csak a teljesen elektronikus hangokra fókuszál majd, akárcsak a zenekar hetvenes évekbeli fénykorában. A kvartett – az alapító mellett Ulrich Schnauss, Thorsten Quaeschning és a 2011 óta tag Hoshiko Yamane – pedig a beszámolók alapján nem csak bátran nyúlt vissza a korai csúcslemezekig a koncerteken, de a régi időket idézően emlékezetes koncerteket adott. Ezt a sokadik aranykort árnyékolta be Froese tavaly januári halála (vagy ahogy ő fogalmazott, „kozmikus lakcímváltása”). Halála előtt azonban arra kérte feleségét, Bianca Froese-Acquaye-t, hogy fejezzék be utolsó művét, a kvantumfizika és klasszikus filozófia által inspirált Quantum Yearst. Ennek a – jövőre megjelenő – lemeznek a felvezetője volt a Quantum Key EP, amit a trió élőben is bemutat majd az A38-on. „A Tangerine Dream volt az a zenekar, amelyik egy szélesebb közönséggel is megismertette az elektronikus zenét” – írta róluk anno a The Guardian és ezzel az állítással nehéz vitába szállni. Nem is érdemes.

A zenekar először az 1982-es háromnapos Chip Fesztivál keretében játszott Budapesten, ami előtt tisztelegve az A38 is egy különleges kétnapos programsorozattal készül a legendás banda visszatérésére: míg az első napon a Tangerine Dream ad majd koncertet, a második napon Ulrich Schnauss, Tangram és Pergamoon lépnek majd fel, ingyenesen.

A zenekar tagjai
Thorsten Quaeschning – szintetizátor
Ulrich Schnauss – szintetizátor
Hoshiko Yamane – elektromos hegedű

]]>