Régi hiányosságot pótol majd március 20-án a Fingers Crossed: először hozzák el Magyarországra az elektronikus zene elmúlt húsz évének egyik legnagyobb pionírját, Machinedrumot! Travis Stewart eddigi karrierje alatt gyártott alapokat Azealia Banksnak és Theophilus Londonnak, kollaborált Jimmy Edgarral (Jets) és Braille-lel (Sepalcure), a Planet Munál és a LuckyMe-nél kihozott lemezein pedig közös nevezőre hozta a footworköt, a jungle-t, a dubstepet, a technot és még ezernyi más stílust. Tavaly megjelent albuma, a Human Energy pedig az eddigi legoptimistább és -energikusabb, így valószínűleg az este a folyamatos tánc és az euforikus hangulat jegyében telik majd.
Machinedrum közel két évtizedes karrierjének csupán két állandó pontja van: a folyamatos kísérletezés és az elképesztő munkatempó. Saját bevallása szerint 1999 körül kezdett el számokat írni, két kultikus kiadó, a Warp Records és a Stones Throw hatására, valahol a hiphop, a jungle és az IDM keresztmetszetében. Hamarosan már a Nomrex kötelékében készített alapokat olyanoknak, mint Jesse Boykins III vagy Theophilus London, miközben a Miami-bázisú trenddiktátor kiadónál, a Mercknél megjelent debütálása, a Now You Know (és a Syndrome-alteregója által jegyzett Triskaideka) már előrevetítették, hogy Travis elképesztően invenciózusan tud hozzányúlni bármilyen stílushoz. Nem meglepő, hogy több mint tíz évvel a megjelenése után előbbi lemez Jewlea című számát a FACT magazin beválogatta minden idők száz legjobb IDM száma közé, kiemelvén, hogy „ugyanolyan fontos és friss ma is, mint 2001-ben”.
Innentől kezdve megbízható tempóban érkeztek az újabb és újabb kiadványok, hogy aztán 2010 környékén Travis ismét szintet lépjen. A Praveen Sharmával (azaz Braille-lel) megalapított Sepalcure hamar a Scuba által igazgatott Hotflush Recordings legtöbbet hivatkozott neve lett basszuszenei körökben, míg a LuckyMe-nél megjelent Many Faces EP révén egy szélesebb közönséghez is eljutott a reneszánsz producer munkássága. Machinedrum pedig ki is használta a hirtelen jött érdeklődést: az egy évvel később érkező Room(s) elképesztően komoly kritikákat kapott – a Resident Advisor például maximális pontszámra értékelte. Stewart olyan elképesztően fűszerezte rajta a juke és footwork témáit a modern elektronikus tánczene európai alapanyagaival, hogy arra mindenki felkapta a fejét. Rögtön jött is a többi kollaboráció, többek közt Om Unittal (Dream Continuum) és Jimmy Edgarral (JETS) – az eddigi két folytatás, a Vapor City és a Human Energy pedig már a legendás Ninja Tune-nál jelent meg.
Utóbbiakkal ráadásul úgy tudott elmozdulni egy, a szélesebb közönségek által is befogadhatóbb irányba, hogy közben még mindig tovább tudta gondolni az alkotóelemként használt stílusokat. Ráadásul híresen eklektikus és jó humorú DJ, akinek a szettjeiben jól megfér egymás mellett a booty funk és a footwork, a masszív techno és a kézfelrakós house. Ez pedig karöltve a Human Energyt átszövő euforikus hangulattal garantálja azt, hogy akit egyszer beránt a hangulat, az egészen a zárásig nem hagyja majd el a táncteret – függetlenül attól, hogy épp mit szeret az elektronikus zenén belül. Stewart életöröme ugyanis ragadós, ahogy azt mindenki megtapasztalja majd március 20-án, mikor az A38 Hajó lemezjátszói mögé áll majd be az elmúlt húsz év egyik legsokoldalúbb producere.
Comments are closed for this post.