Beszámoló – Mayday Poland

MAYDAY…egy szó amire minden technos vére felpezsdül, kortól nemtől függetlenül. Egy szó, amitől mindenkinek van egy pozitív érzése, akár személyesen átélt egyet, vagy egy adott év himnusza csendül fel fülében. Itthon több MAYDAY-nek is részese lehettem, de bevallom, az elmúlt években a német MAYDAY-en tapasztalt, számomra negatív stílusváltás miatt, kevesebb figyelmet szenteltem neki. Az idei lengyel MAYDAY szervezői viszont nagyon belehúztak, és  igazán ütős fellépőket sikerült összedobniuk egy éjszaka erejére. Rögtön megfogalmazódott bennünk, ide bizony mennünk kell.

Gyorsan rájöttünk bizony egész Katowice aznap MAYDAY lázban ég, hisz hamar beteltek a legjobb szállások, igaz nekünk még egy utolsó szobát sikerült elcsípnünk pont a rendezvénycsarnok mellett közvetlen. 8 óra autóút után, délután 5-kor a szobafoglalás után, azonnal a fesztiválon érezhettük magunkat, konkrétan a basszustól remegtek a falak….kell ennél több hogy az a bizonyos partyhév elinduljon az emberben?

A szálloda hall részében, már nagyban buliztak a szálloda helyi lengyel partyarcai, és egy-egy összenézés abszolválta azt, itt bizony csúnya este lesz. Messzire nem kellett mennünk, kemény 100 méterre volt a rendezvénybejárat a szállodától, ahol rögtön szembesültünk a bejutás nem lesz gördülékeny, még elővételes jeggyel se. Először be kellett állnunk egy sorba, ahol a kinyomtatott jegyünket  vonalkódos nyomtatott jegyre cserélték, amit ráadásul két ember intézett, és egy papírról nézegették a neveket, és azonosították a személyiket.,Bevallom ez egy kicsit furcsa volt a 21. században, de sebaj, remek alkalom volt ez arra a sorban, hogy rájöjjünk, amikor megtudják  a lengyelek magyar vagy, onnantól kezdve ölelgetnek ezerrel 😀 A jeggyel, egy rövid motozás után, már benn is voltunk a rendezvényen.

Nincs olyan technos akit ne hozna lázba a légkör. Szinte rohannunk kellett be a nagyterembe, amely találóan az ARENA nevet kapta erre az estére. Aki volt nagy rendezvényen, az tudja, az első benyomás a legjobb, amikor belátod az egész teret, érzed a szívedben az első basszust, amikor jön egy nagy mosoly. Hát itt ez még nagyobbra sikeredett mert igazolta a látvány azt, bizony megéri útra kelni, hiába nézik az embert néha őrültnek. A kiszolgáló rész, a jól bevált tokenes rendszerre épült, 1 token 2.5 zlotyit ért (kb.190 ft ) és 10-esével, vagy 20-asával lehett váltani. Teljesen korrekt árak fogadtak minket, 2 token (380ft ), volt egy üveg ásványvíz, vagy félliteres üdítő, és 4 token (760 Ft), egy Red Bull, vagy egy korsó sör. Ami megdöbbentő volt viszont, hogy alkoholos ital abszolút nem volt a sörön kívül, viszont bátran lehetett helyben fogyasztani melegszendvicset 5 tokenért. Később is feltűnt, valahogy félnek az alkoholtól, mert ha az egyik csarnokból átmentél a kisebbe, azonnal rád szóltak, hogy a poharas verziót nem lehet bevinni, szóval mindenki gyorsan lehúzta…lehet a fogyasztást akarták így növelni, vagy a részegek számát? 😀

A kisebb terem a Showroom nevet viselte, ami nekem egy nagyobb méretű tornaterem benyomását keltette. Itt abszolút az undergroundabb műfajok képviselőinek szeretőiből tevődött ki a közönség nagy része, elcsíptük a Karenn párost, de Psyk, és Clouds se hagyott minket unatkozni, a reggelünket pedig itt Fernanda Martins intézte.

A nagyteremben, kedvencünk, Dax J, akit idén elcsíptünk a szerbiai Exit-en, a máltai Glitch-en, és most itt a lengyel MAYDAY-en is, ismét meggyőzőtt minket arról,  ő az számunkra, akiben az egyik legtöbb erőt érezzük a techno műfajában mostanában, bár ezúttal egy nagyon kicsit visszább fogta kiteljesedését, hisz utána a nagy fesztivál húzónév, Sven Väth kezdett, aki valószínű nem tudta volna folytatni a tempót. Sok esélyt nem is adtunk az öreg Papának, de Oxia Domino-jáért jár a taps neki.

Bevallom, amit az SHDW& Obscure Shape duó leművelt, az valami döbbenet volt, bár hozzá kell tennem a hangosításokkal voltak azért néha gondok, a mélyek erősen túl voltak tolva, szóval az első sorban állva, bizony Oscar Mulero mindig tökéletesen hibátlan szettjéből is néha csak a mély basszus jött át. Végezetül meghallgattuk a hazai erőt képviselő Klaudia Gawlast, és zárásul Emmanuelt, akitől egy nagyszerű kis acidtechno fröccsöt kaptunk, olyan  reggel fél 9 táján.

Összességében, egy tökéletes techno eseményt kaptunk, csupaszív lengyelekkel, és pár csepp magyar technovérrel 😉