Egészen az 1970-es évek második feléig kell visszautaznunk az időben, amikor már javában zajlott a Compact Disc, valamint azok lejátszására alkalmas eszközök fejlesztése. Idén márciusban volt negyven éve (1979. március 8.), hogy a Philips először mutatta be nagy nyilvánosság előtt a CD-t.

Két elektronikai óriáscég, a holland Philips és a japán Sony közösen alkották meg a formátumot, viszont nem volt egyetértés abban a kérdésben, hogy maga a lézerlemez 16 vagy 14 bites lesz-e. A Philips a 14 bitre, a Sony viszont a 16 bitre szavazott. Sőt a hollandok olyannyira meg voltak győződve, hogy végül 14 bites lesz a digitális bemenet sávszélessége, hogy előre legyártották a világ első DAC-ját (Digital-to-analog converter), a TDA1540D-t. Ez volt minden DAC-k ősatyja és 14 bitnyi digitális jelet engedett be. Később azonban kiderült, hogy a CD lemez nem 14 hanem 16 bites lesz, viszont ekkor a Philipsnek már elkészült több TDA1540D dac chipje, amelyet mindenképp értékesíteni akart. Ezért kényszerből “feltalálta” a túlmintavételezést (oversampling) és egy úgynevezett digitális szűrőt alkalmazott a készülékben, amivel tulajdonképpen megtöbbszörözték a digitális jelet azért, hogy a hiányzó két bitnek megfelelő 16 bites felbontást elő tudják állítani.

Joop Sinjou a Philips cég munkatársa bemutatja a CD-t

Az 1982-es év több szempontból is vízválasztó volt. A Philips és a Sony közös mérnökcsapatot állítottak fel, akik a lemezek előállításához valamint tömeggyártásához szükséges szabványokat nagyjából egy év alatt össze is hozták. 1982. augusztus 17-én indult meg a CD-k sorozatgyártása a hollandok langenhageni gyárában, mégpedig az ABBA együttes The Visitors című albumával. Ezzel az albummal indult el a Compact Disc a siker útján, hogy aztán többszörös továbbfejlesztés és átalakulás után a 120mm-es műanyag korong már képet is hordozzon. A japán boltokba polcaira 1982. október 1-én került fel az első kereskedelmi forgalomban is kapható CD-lemez, ez Billy Joel és a 52nd Street című album volt. A nagy robbantással 1982-ben még csak Ázsiát célozták meg, Amerikába csak ezután, 1983-ban került az új termék, 2007 végére viszont már nagyjából 200 milliárdra rúgott a világon eladott CD-k száma.

Azonban ezeket a lemezeket valahol le is kellett játszani, a világ első CD-lejátszóját a Sony cég mérnökcsapatának köszönhetjük. Az eszköz típusszáma a CDP101 lett, a tervező Nobuyuki Idei által vezetett mérnök-csapat keze alól kikerülő újdonságnak pedig mindenki a csodájára járt. A készüléket Japánban hozták forgalomba, 1982 október 1-én, aminek a listaára ¥ 168,000 (kb. $730) volt. Hogy, ez mekkora összegnek számított akkoriban? A lejátszó megjelenésének évében a japán privát szektorban dolgozók éves fizetése ¥ 2,891,000 (kb. havi ¥ 241,000) volt. Tehát egy CD lejátszóért egy átlagos havi fizetés nagyjából háromnegyedét kellett a pénztárnál hagyni.

A Sony CDP-101 CD lejátszó

Az elmúlt 30 évben az érdekelt felek a piaci sikerért mindent megmozgattak. A lejátszó készülékek hangzásminősége az alkalmazott alapanyagok és technológiák hatására sokat javult, a lemezekre a legkiválóbb analóg felvételek digitalizált változatai kerültek. A technológia fejlődési irányának folyamatos változása valamint az internet nyújtotta előnyök hatására a fizikai alapú digitális műsor-hordozók eladása az utóbbi időben jelentősen csökkent. Amíg 2001-ben Amerikában még 800 millió CD kelt el, addig 2017-re ez a szám közel 90%-al csökkent,  tavaly már csak 89 millió példány kelt el az üzletekben. Köszönhetően az olyan, egyre népszerűbb zenestreamelő szolgáltatásoknak, mint a Spotify vagy éppen az Apple Music.

A Billboard magazin szerint az Egyesült Államok egyik legnagyobb áruházlánca, a Best Buy 2018 július 1-ig az összes boltjából eltüntetné a polcokról az optikai adathordozót, méghozzá örökre. Mindez egyelőre csak az USA-ban hoz jelentős változást, ugyanakkor ha a legnagyobb üzletláncok teljesen kiszállnak az értékesítésből, az akár már rövid távon is a CD-lemezek eltűnéséhez vezethet, nem csak az óceán túloldalán, de Európában és a világ többi részén is.

Források:
Origo
Retrofuturista hifista
24.hu Tech
Computerhistory
Audiophile szalon
Philips