Mindig is érdekelt milyen a Fabricben bulizni? Mennyibe fáj egy sör? Milyen meglepetések várnak a WC-ben vagy épp a dohányzóban? Mitől más Angliában bulizni? Akkor jó helyen jársz, mert ez a cikk pontosan erről szól!  

Jó 2 éve gyászolt az elektronika elitje, mert megvonták a Fabric engedélyét miután ketten is rossz drogot vettek be ott és sajnos életüket vesztették a klubban. Nagyszabású petíció kezdődött, amihez számos zenész is csatlakozott. Ami kicsit sem furcsa, hiszen a klub által fémjelzett lemezsorozatok, a Fabric és a Fabriclive is 100-100 kiadvánnyal büszkélkedhet az elektronikus zene kvázi teljes palettájáról. Az újranyitást még Sadiq Khan, London új polgármestere is támogatta, mert szerinte: ’London ikonikus klubjai esszenciális részét képzik a kulturális örökségünknek…’. Milyen jó is lenne, ha Budapest mindenkori főpolgármestere is kiállna egy-egy hasonló ügyért, de BP nem London. Végül a helyi tanács engedett a nyomásnak és 2017 elején újranyitották a klubot.

Itt volt már az ideje, hogy felkerekedni és megnézni mi változott. Erre nem is volt jobb alkalom, mint a Stanton Warriors új albumának bemutatója. Na jó, lett volna, de nekem, aki az anyatejjel szívta magába a breakeket, bőven jó bulinak ígérkezett ez, hiszen a mai breakbeat krémjének a jelentős részét meghívták, hogy két teremben hozzon képbe, hol is áll ma a szcéna. A buliba több zenész barátommal, a két breakbeat kiadót is futtató Retroiddal, Dynamic Illusionnel, aki sokáig pont a Retroiddal együtt csinálta a Mindfields című prog-house műsorát a Frisky Radion, és az azóta már Londonban lakó Pro-Tecteddel, a ragga-jungle DJvel vágtunk bele. 

Londonba repülni manapság már nem túl drága, még a buli előtt egy hónappal is simán találtunk 14 ropiért retúr repjegyet, viszont a buli az elővételes jegyek, nem az eltelt idővel válnak drágábbá, hanem attól függ, mikor akarsz érkezni. Mi a „11-ig bejutok” mázsányi terhét vettük a vállunkra a Resident Advisoron vásárlásnál, ami még arra is rákényszerített, hogy appot töltsek a telóra. Oké, nem kötelező, csak ha be is akarsz jutni, ugyanis, csak az app jeleníti meg a megvett jegyed. LOL, OK, be kellett hódolnom, mert akkor már mégiscsak bemennék, ha már kockára lapíttattam a térdeimet a fapadoson. 

Azt hallottuk, hogy ugyan rendőrkutyák már nincsenek a bejáratnál, de jó alaposan átkutatnak. Ezért próbáltunk időben odaérni, ami majdnem sikerült is, de persze a sor jóval lassabban haladt, miután mindent egy műanyag müzlistálba pakoltatnak az összes zsebedből, teljesen végigmotoznak, majd tételesen átnézik a kipakolt dolgok minden kis zeg-zugát, igen még a dohányt is alaposan áttúrják a zacsiban. Mondjuk ne csodálkozzunk, ez alapfeltétel volt az újranyitásban, mostantól a klubban nem tűrik a drogokat. Aki esetleg mindenféle fondorlatokhoz folyamodna és a dohányzóba szeretné beadatni, annak is rossz hírünk van, hiszen ez mobil kerítéssel van elválasztva a hátsó utcától, és 2 méterenként biztonsági őr figyel erre. A hátsó bejáratnál található dohányzóban mindenképp furcsa volt a hamutálak teljes hiánya, de egy biztiőr elmagyarázta, hogy nem szeretnének több máglyaként lángoló hamutálat, és biztosított, reggel első dolguk lesz felseperni a csikkeket. Nekem az is furcsa volt, hogy egyszerűen nem lehet egyedül elszívni egy cigit a dohányzóban. Gyakorlatilag 1 percen belül ott terem valaki, megkérdezi jól vagy-e és beszélget veled. Buliban senki sem maradhat egyedül!

Mondjuk nekünk amúgy is a pult kellett, ahol sajnos egyből problémába ütköztünk, mert kártyával nem lehet fizetni. Persze nem meglepő módon van telepített ATM, de valahogy kicsit furcsa ez manapság. De ahogy a KP finoman égetni kezdte a kezünket, jött a hidegzuhany, ugyanis laza £6 font volt egy 0,33-as Heineken, ami kb. 2000 forint. Egy proper berúgáshoz érdemes egy bőröndnyi pénzt vinni, vagy előmelegíteni (mi is így tettünk). A borsos italárakat kompenzálta, hogy vizet ihatsz ingyen, amennyit csak akarsz. Na nem a WC-ben, ahol a régi MÁV vonatokat idéző kis gombra taposva pumpálhatod a vizet a kézmosó csészealjszerűen terpeszkedő köreiben, hanem van egy külön vizes pult, ahol szűrt vizet adagol egy srác poharakba, és még mosolyog is hozzá! Ahogy hallottuk a legtöbb klubban így megy ez kint, mert kérem ez mégsem Ibiza, ahol €10 egy 3 decis ásványvíz.

De akkor már beszéljünk a buliról is… A Stanton Warriors headlinánolta nagyterem példaértékűen szólt, az első 6-8 soron belül nagyon komoly belsőszerv-masszázzsal kényeztetett minket, amihez nálunk csak kb. a Dub Phase-es srácok épített monstruma érhet fel. A Stantonék előtt a Kosheen énekesnője, Sian Evans énekelt, méghozzá nagyon szépen. Persze ez nem meglepő, hiszen nem lehet 20 évig megmaradni a porondon, ha playbackelsz. Őt a Művészetek Völgyében a hazai közönség is megsasolhatja idén. Természetesen letolta a Stantonék új albumának nyitószámát is, az igencsak jól sikerült Up2You-t is. Már ezért megérte! A Stantonék után a Plump DJs is full telt házon ment a nagyteremben, pedig a kicsiben Evil 9 a legjobb napjait idézte, Freq Nasty is kimondottan érdekes tribal-breakeket rakott, és Mafia Kissen kívül mindenki kitett magért. Talán a pult furcsa elhelyezése és a gyengébb hangzás okozott némi csalódást a legtöbbünknek a kisteremben. Na és persze a Hybrid, akit zárni hívtak, de ő valami grandiózus dolgot szeretett volna. A barátnőjével – aki egyébként énekesnő és első látásra vajmi kevés tapasztalata volt a keveréssel – állt be a pultba, de olyan meggyőződéssel magyarázott neki a CDJ-k működéséről, amíg össze is jött a B2B. Nyílván ma már nem akkora kihívás keverni, mint anno bakeliten, de ez egy ilyen nívójú klubban azért mégiscsak gáz. 

Még szerencse, hogy Phil Hartnoll DJ szettje maximálisan kárpótolt, az Orbital 50%-a nem szarral gurigázott, ahogy átvette a Plumpéktól a pultot kemény, feszes technoval vágott rendet a közönség sorai között, méghozzá egy olyan The Box remix-szel, amit egyikőnk sem hallott még. Nem hittem, hogy valaha megérem még, hogy ezt az időtlen klasszikus klub környezetben élvezhessem, legszívesebben keblemre öleltem volna a ködös Albion összes teddy mackóját. A brékereket kicsit sem zavarta, hogy techno megy, látszik, hogy a multikulti és rendszeres bulizás nyitottá tesz. Azon sem lepődtünk meg, hogy igencsak nagy életkori szórásban 18-tól 52 évesig voltak a bulin. Igen. 52! Aki egyébként azok között volt, aki simán odajött, amikor egyedül merészeltem cigizni, akkor kérdeztem rá. Angliában egyébként is közel 4 millió ember jár rendszeresen bulizni 40 felett, így végülis ez annyira nem volt meglepő. A meglepő a lilahajú leányzó volt, aki először a nagyterem pultjánál, majd pedig a dohányzóban is végigölelgetett mindannyiunkat és az is kiderült róla, hogy zseniális tudja utánozni a lovak hangjait. Nos, OK.

Összességében egy egyedi hangulatú klubról beszélünk, ahova komoly rave-eken edződött nyitott, jó fej emberek járnak. A régi motoros szerint az új szabályozás jót tett a klubnak, mert azóta nincsenek atrocitások se, amiket a szétkólázott öltönyös arcok generáltak. A nagyterem királyul szól, a belépő sem volt vészes (5500 HUF), főleg úgy, hogy ennyi nagy név volt. Én még visszatérek az tuti!

Már csak egy valami maradt le: Stanton Warriors új lemezét EZEN a linken tudjátok meghallgatni!