Szeptember 12-én egyetlen alkalommal nézhettük meg a Justice új filmjét!

Gaspard Augé és Xavier de Rosnay közel két évtizede forgatja fel a francia, de ugyan úgy a nemzetközi elektronikus zene heavy metal mérsékletű tengelyeit. A két ifjú legenda a Justice formáció név mögé tömörülve alkotta bele magát a kortárs elektronikába, ahol posztmodern módon fejezik ki zenei és minden további gondolataikat.

A már indulása után hírhedté vált, de az igazi nemzetközi sikert akkor zsebelték be, amikor a rajongók ezrein túl az egész világnak megmutatták, hogy mit is csinálnak egy-egy Justice show alkalmával a színpadon és a háttrében egyaránt.

A 2008-as A Cross The Universe című dokumentfilmjük mindent vitt a partyszcénát kedvelők körében, és még az is látta, hallott róla, aki a Justice-ról addig sosem. Volt, aki élvezte a puritán viselkedést, mely rendkívüli művésziséggel párosult, de voltak, akik nagyon rosszallóan tekintettek arra, amit és ahogyan képviselnek.

Meredek évek voltak, az biztos, de az elmúlt években valami mégis változott a duó háza táján is. Talán felnőttek? Megkomolyodtak? Nagyobb léptékeken mozognak?

Ezt is hivatott volt megvillantani a szeptember 12-én az Uránia Moziban egyetlen egy alkalommal időpontra tűzött legújabb filmjük, az IRIS.

Világszerte játszották a filmet, de extra limitált alkalommal, így hozzánk ez az egy dátum jutott, hozzá tesszük, a legjobb, legpompásabb mozi helyszínre!

Az Uránia meglátogatása önmagában is egy jó program, nem még, ha a vonzódott kultúránk csemegéje kerül a filmvászonra. Mi is nagy érdeklődéssel fogadtuk és vártuk a napot, amikor végre ott állhattunk a mozi előtt, ahol ha valaki átsétált, akkor sejthette, hogy itt valami underground klutur téma kerül aznap vetítésre.

Igazi jó érzés volt úgy várakozni, hogy a műsorra érkezők 100%-a releváns party közegnek volt mondható, akik láthatóan izgatottan várták, hogy mi fog bent történni.

Szomorú tényként konstatáltuk viszont, hogy a közel 300 ülőhellyel rendelkező mozi első soraiban üresen maradtak a székek. Tényleg elég volt egy Justice előadás hazánkba?

Kizárt, legalábbis mi biztosan megnéznénk még egyszer és, ha már így előre szaladtunk, akkor ne is húzzuk túl ömlengősre ezt az élménybeszámolót, vágjunk a velős közepébe!

A Justice új filmje olyan teret ugrott, amit halandó ember még nem élhetett át!

Miért ez a nagy ováció? Mit rejt a Justice másfél órás IRIS-e, azon kívül, hogy tényleg a hipertérbe kerültünk néhány pillanat alatt, nagyjából 60 percre?

A másfél órás film első bő 20 perce egy részletekig menő, hogyan készült dokumentumfilm, ahol a két frontember mesél múltról és jelenről, plusz a film készítői elemezgetik az előző filmet és mesélnek a mostani készítési technikáiról.

Sok színes francia arc, akik oda vannak a munkájukért, a Justice-ért, a művészetért, és akartak alkotni valami olyat, amit még sosem látott a világ.

A filmet a Justice 2018-ban megjelent Woman Worldwide című harmadik albumának koncert turnéja ihlette, amit nagyon helyesen a 2008-as turné filmtől eltérően más hatásfokon szerettek volna átadni a nagyközönségnek.

Ezért úgy döntöttek, hogy a koncertet megépítik egy intergalaktikus stúdióban, ahol a különleges fényeffektek használatára mennek rá, miközben rögzítik, ahogy a Justice lenyomja a showt!

Tulajdonképpen megcsinálták az eddig elképzelhetetlent, egy élő showt vettek nem élőben filmre, tökéletesre belőve minden milliméterét, kigondolva a zenék szubjektivitását, olykor űrbe teleportáló grafikai elemek használatával.

Tehát, a bő 20 perces előjáték után elkezdődött az IRIS vetítése, mint film a filmben, megszólalt a Woman Worldwide album első trackje, a Safe and Sound, majd azzal a lendülettel olyan fotelba nyomást kaptunk a zenék és látvány hatásai által, hogy 60 perc űrutazás 60 másodperc földön tartózkodásnak felelt meg.

Szakmai szemmel érdemtelen boncolgatni ezt az alkotást, az viszont tény, hogy olyan hatáselemek használatát alkalmazták, melyet eddig vagy még sosem, vagy ilyen formában eddig még nem láttunk sehol.

A Justice és csapata pedig learatta a biccentős babérokat, mert a tátott szájon túl maximum egy bólintást tudtunk tenni a film után, és még néhány napig a pozitív sokkhatás alatt tartott minket.

Nem tudjuk, hogy mikor lesz elérhető online letölthető formában, de ha egyáltalán elérhető lesz, akkor na adjátok alább egy legalább 150cm képátlóval rendelkező FullHD TV-n való megnézését, kiegészítve valami atom hanggal, mert ez csak így adja vissza azt az élményt, melyet igyekeztek a lehető legfejlettebb módon átpasszírozni a képernyőn!

Ja, és több elektronikus zenei filmet kérünk az Urániába!!! Zárásként jöjjön itt néhány track a filmben használt zenékből.