Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált elektronikus zenei szempontból a Balaton legészakibb városa, Keszthely. Ez köszönhető a sok évnyi Bloom Bár buliknak, de az elmúlt két évben az Electric Garden is sokat adott a környék elektronikus zenei népszerűségének. Egészen 2008 óta kerekedik ez a történet, melyről magát a Bloom Bárt üzemeltető és egyben a programokat szervező Nagy Gergőt kérdeztük, aki nem mellesleg az Electric Garden egyik alapítója is.

 

Üdv köreinkben. Hogy vagy? Sikerült már kipihenni a nyári éjszakák fáradalmait?

Sziasztok! Először is köszönöm a felkeresést, nagyon jól esik.  Azt tudni kell, hogy a  családom egy igazi lokomotív, sosincs megállás (legfőbb példaképeim a szüleim és a testvéreim) és a nyári, Balcsis szezon után mi fejest ugrunk egy újabb szezonba, ami jelen van szinte az egész évünkben és a mezőgazdaságban, azon belül is a baromfi tenyésztésben, értékesítésben merül ki.  A szezonzáró buli után 3 nappal már egy Borsod megyei vásárban árultam a csibéket. A nyári éjszakák fáradalmait többnyire a belőlük áradó pozitív energiákból és visszajelzésekből táplálkozva tudom “kipihenni”, ez többnyire elég is kell, hogy legyen. A baromfitartás és a vele kapcsolódó természetes tényezők tökéletes balanszot adnak, hogy két lábbal a földön tudjak maradni.

Jól hangzik, akkor a Bloom számodra mindig nyaralás! Mesélj, milyen volt idén az 500-asra limitált nyár a Balatonon! Hogy vette a vírus-akadályokat a klub?

Összességében örvendetes. Természetesen semmi nem adja vissza a mega fesztiválok több ezer fős tömegeinek lüktetését, de a hiányuk okozta űr tökéletes melegágyat teremtett megannyi, iszonyúan izgalmas, szabadtéri rendezvénynek. Ezek a kisebb kezdeményezések nem kaptak volna megfelelő figyelmet az egész nyarat kitöltő fesztiválok árnyékában.  Ahogy a Bloom sem tud megfelelő tömeget generálni egy fesztivál hétvégére időzítve, hiszen a mi közönségükhöz nem elég Keszthelyen belül meríteni. Viszont így megmaradt a közönség és talán a kikapcsolódásra szánt pénztárca vastagsága is. A nyitóbulin konkrétan pánikhangulat volt a jegyek miatt, mindezt úgy, hogy általában 300 fő látogatja a rendezvényeinket. Ha valamit lekorlátoznak, azon többnyire mindenki részt akar venni, egyfajta kiváltság, és így volt ez a rendezvényekkel is.

Az elektronikus zene egész széles palettájáról voltak bulik nálatok, mi váltotta ki a legnagyobb érdeklődést, és szerinted miért?

A Bloomon belül igazi siker story volt az idei Goa Balaton, ami most lett 7 éves. Simán rá tudnám fogni, hogy az Ozora Fesztivál hiánya miatt a psy-zenei közönség kiéhezve kereste a számára megfelelő programokat, de látva az évről évre visszajáró, ismerős arcokat, ezt a felvetést szívmelengető érzéssel engedem el. Másrészt programokban sem volt hiány. Sajnos a Városi Strand idén nem támogatta a színpados kitelepülést, így az eddigiekkel ellentétben csak egy helyszínen sorakoztak fel szelektorok. Ettől függetlenül a rendezvény mindkét nap teltházat és kellemes színvonalat produkált. Itt meg is köszönném Toge barátomnak, és egyben szervező társamnak, hogy a kezdeti nehézségek ellenére, immár egy Balatoni miliőhöz méltó rendezvénnyel tudunk előrukkolni.

Emellett természetesen töretlen íven halad a techno, és külön öröm számomra, hogy mindennél nagyobb igény van az okosabb, progresszívebb zenei élményekre.

Úgy alapvetően milyen a keszthelyi és balatoni klubber kör? Inkább a környékről járnak hozzátok, vagy távolabbról? Hogy kell elképzelni a Bloom közönségét?

Tele van meglepetésekkel… 😀

12 év munkám van benne, hogy kirángassam az igényeket a Zala, Vas, Somogy megyei trió által árasztott és közkedvelt, báli vagy “retro” zenék okozta, kényelmesen egyszerű, ám de annál ragadósabb ingoványból. Természetesen a hajdani Club Of Colors idején dübörgött az e-zenei klubélet, ami az egész Dunántúlra hatással volt, és a mai napig legendás klub esteket regélnek családjukkal sétáló, megszelídült party arcok. Az álltalános iskola végén, mikor a nyári szünetet Keszthelyen töltöttük édesapám büféje miatt, bizony volt szerencsém nekem is beszökni pár alkalommal. Biztos vagyok benne, hogy valamilyen formában hozzájárult ahhoz, amit most képviselek. De 2008-ban mikor a Bloom elindult, mint ha mindenki agymosáson esett volna át. A klubbereket elnyelte a föld, a legmerészebb zenei témák jelenléte kimerült az alter és a rock világában. Magam sem tudom hányszor buktam el közben. Volt, hogy a csőd szélén és rendszeresen kérdőre vonva kellett kiállnom az elképzeléseim mellett. Mostanra persze minden kedvezőbb, és óriási büszkeséggel tölt el, hogy az évek során cserélődő közönségből sokan nálunk fedezték fel zenei identitásukat. Egy vidéki underground klub nem rendelkezik olyan “alapanyagokkal”, mint ami természetes jelenlét a nagyvárosokban. Ha csak a helyiekből táplálkoznánk, már rég nem lennénk jelen. Ezt néha mégis negatívumként élem meg. Mert nyilván jó érzéssel tölt el a tudat, mikor a keszthelyiek tisztában vannak vele, milyen szuper rendezvények valósulnak meg a városukban, még ha én nem is élek ott. A közönségünk jelenleg is frissül és ennek ellenére is a közösségi érzés jellemzi, ilyen az egységet alkotó zene okozta pozitív vibe. Van, hogy számomra is hihetetlen távolságokból, országokból képesek elutazni hozzánk egy-egy buli miatt.

Tehát egy ilyen színes közönség mindig tele van meglepetésekkel.

Ez igazán mély és őszinte kifejtés. Vajon ez a hangulatos közeg is volt az oka, hogy tavaly kitaláltátok, majd levezényeltétek az első Electric Garden-t?

Az Electric Garden elképzelés valamilyen formában mindhármunk (Szita Balázs, Végh Mátyás Metha és jómagam) dédelgetett álma volt. Egy ekkora történelmi jelentőséggel bíró helyszínen megvalósítani az elképzeléseinket mindhármunk számára szakmai siker. Az ok és a cél is egyezett, a többi a sors keze volt.

A nagyérdemű tavaly belekóstolhatott ebbe az álomba. Látványossága mellett történelmi léptékűnek is számított a hazai rendezvények között. Erre az évre nagyobb szabású tervetek volt, amit végül kettétört a járványügyi szabályzás. Hogyan hatott ez rátok?

Természetesen szörnyű volt. Bele sem merek gondolni, hogy élték meg ezt az időszakot a nagy fesztiválok szervezőcsapatai. Mikor elképzelsz egy rendezvényt, olyan környezetben képzeled el, ami lehetővé teszi annak sikeres megvalósulását, és még akkor sem lehetsz biztos a sikerben. Na, egy világjárvány egyáltalán nem kompatibilis ezzel az elképzeléssel.

Egy darabig úgy volt, hogy talán van mód egy rendezvény a rendezvényben eseményre és mehet a nagyobb létszám. Végül ez nem jött össze. Milyen tervezgetés, újratervezés zajlott a háttérben?

Az utolsó pillanatig küzdöttünk, hogy a korlátozásoknak megfelelően, fizikailag elválasztva egymástól a tömeget, 2×500 főt fogadhassunk. Ez a nyár folyamán több, közismert helyen is zöld utat kapott, amiknek példájára szerettük volna megvalósítani, és egyben feltornászni a létszámot. Ajtóról ajtóra jártunk és bizony volt mikor még az 500 fő is megkérdőjeleződött a hivatali bürokrácia útján. Pár napra még a rendezvény neve is megváltozott “The Castle Garden” névre, mondván egy gasztro, vagy kulturális rendezvény előnyösebb helyeztben van, mint ha kizárólag csak zenét és szórakozást sugallana. Embert és barátságot próbáló időszak volt, hiszen Balázs és én is a főszezont tapostuk üzleteinkkel, Metha pedig maximális erőbedobással járta hazánk szebbnél szebb helyeit a Horizonnal és a Csodás Magyarországgal. Szembesültünk a ténnyel, hogy összecsaptak a hullámok a fejünk felett. Közben próbáltunk visszatartani minden kommunikációt az EG-vel kapcsolatban, hiszen óriási fókusz volt az eventre (több mint 13.000 érdeklődő) és tudtuk, hogy fals infókkal nem állhatunk elő. Napi rutin lett, hogy átalakítjuk a területet és az elképzeléseinket. Tervrajzot készíttettünk, hangmérést csináltattunk, de végül elkezdtük lemondani a fellépőket.

Végül maradt az 500 fős limit és úgy döntöttetek, hogy a költségek nem kitermelhetősége mellett is megtartjátok a rendezvényt. Volt olyan a fejetekben, hogy lemondjátok? Mit vettetek számításba, hogy végül mégis ott lehetett 500 ember?

A rendezvény teljes lemondását nem bírtuk elfogadni, hiszen a célunk a fejlődés és nem a visszalépés. Végül üzleti befektetésként könyveltük el a várható veszteséget, hiszen volt fix 500 főnk és tudtuk, hogy mit lehet belőle kihozni. Úgy gondolom, hogy csináltunk egy 500 fős VIP bulit, ami még így is méltó előzménye a 2021-es Electric Garden elképzeléseinknek. A résztvevők igazán szerencsésnek érezhették magukat. Továbbá a megvalósításban nagyon sokat köszönhetünk a Kastély vezetőségének, hogy végig támogattak és kiálltak mellettünk.

Hogy sikerült maga az esemény, milyenek az idei visszajelzések?

Egy igazi csoda volt! Még most is borsódzom, ha belegondolok. Természetesen tanultunk a tavalyi hibákból és inkább mindent 1000 főre terveztünk, még ha tudtuk is, hogy csak a fele lesz jelen. Ennek köszönhetően a visszajelzések kizárólag az ismétlésre ösztönöznek minket és óriási erőt adnak a terveink megvalósításához.

Sajnos még mindig nem lehet nagy reményekbe bocsátkozni, de ha jövő nyárra eltudjuk engedni a vírus aggodalmat, akkor milyen Electric Garden-t terveztek nekünk?

Ütemterv szerint haladunk, ezért sem jöhetett szóba, hogy idén lemondjuk. Jövőre egy merész, de megvalósítható elképzeléssel, több helyszínen és több napon keresztül szeretnénk fogadni a vendégeinket, kimerítve a minőségi, elektronikus zene fogalmát.

Közben a Bloom Bár most épp pihen, de ősz közepétől már újra kapunk néhány klubszezonos eseményt. Hogyan tartjátok a Balatont elektronikus zenei lázban jövő nyárig? Hogy fogjátok kezelni a 23 órás stoppot?

Szezonon kívül sokkal visszafogottabb a jelenlétünk és kizárólag havi 1-2 rendezvénnyel tudunk kedveskedni a” Bloomereknek”. De a visszafogottság csak a rendszerességre vonatkozik, a rendezvényeink folyamatos fejlődésben vannak vidéki viszonylatban. Ha a járványhelyzet okozta korlátozások nem szólnak közbe, nem titok, hogy több külföldi névvel is szeretnénk előrukkolni, továbbá képben van egy Goa Balaton winter edition is. A 23 órás stoppra leginkább egy újabb kihívásként tekintek, amiben elsődleges szempontként az emberek egészségét veszem figyelembe, és csak ezután latolgatom a helyzet adta lehetőségeket. Mindenképp át kell formálnunk a bulikkal kapcsolatos elképzeléseinket, a megszokott minták most érvényüket vesztik. Ameddig kivitelezhetőnek látom, csinálni fogom.

Sokszor feljött az interjúban a vírus téma. Te, mint klubtulajdonos, programszervező, hogy látod, hogy éled meg ezt a helyzetet? Mit látsz megvalósíthatónak, mi a te álláspontod?

Ahogy az előbb is említettem, a legfontosabb az emberek egészsége, és ezt semmilyen rendezvény nem írhatja felül. Hogy mindezt ilyen mértékű bizonytalanságban kell megélnünk, egy kommunikációs útvesztőben, elveszve az értékes és az értéktelen információk kavalkádjában, talán pont olyan veszélyes, mint maga a világjárvány. Sosem voltunk ennyire fejlettek kommunikációs lehetőségek terén, mint napjainkban és mégis egyre kevesebbet tudunk. Kizárólag az őszinteséget és a vele járó tisztán látást tartom megvalósíthatónak.

Kíváncsian várjuk, mivel rukkoltok elő. Minden estre kitartást ehhez az időszakhoz és köszönjük az interjút!

A következő Bloom bulin október 24-én vehetünk részt, amikor is Jay Lumen és Metha egyszerre teszi tiszteletét a klubban, 16 és 23 óra között!