20 éves a Terminal M

Monika Kruse 1971-ben született Berlinben, de fiatalkorát Bajorország fővárosában, Münchenben töltötte. A zene iránti rajongása zongoraleckékkel indult, majd minden spórolt pénzéből bakelit korongokat vett. A ’80-as évek végén járunk, ekkor még a rap, az rnb, a soul és a break volt a divat, néhány diszkó slágerrel kiegészítve. A DJ-zésbe egy exe bátorítására vágott bele, amiben hamar otthon érezte magát. A korábbi stílusokat felváltotta a techno és a rave partyk szervezése – mozgó villamostól a II. Világháborús bunkerekig.

1991-ben kezdett zenélni a müncheni Babalu Bar-ban volt, ahol még nem elektronikus zenét játszott. A detroiti és chicagói stílus a Parkcafé Pubban érte először, ahol később rezidenssé vált. 1993-ban robbant be igazán a techno élet, aminek hatására Monika is váltott. Tagja lett az Ultraworld Crew-nak, akik komoly bulikat szerveztek abban az időben. Az előbb említett villamos is az ő ötletük volt. Emlékezetes este marad, ugyanis a mozgó járművet teletolták füstgéppel, de valaki rájuk hívta a rendőröket, mert azt hitte, hogy tűz van. A csapat, egy évvel a megalakulása után, 1994-ben megnyitotta az Ultraschall Klubot, aminek Monika a kezdetektől fogva rezidense volt.

A kilencneves évek közepén gyakran hívták Sven Väth frankfurti Omen klubjába zenélni, amit nem sokkal később már nemzetközi fellépések követtek, mint pl. Carl Cox pres. Global Gathering (UK) vagy akár DJ Pierre (USA), de fontos megemlíteni a belga Fuse-nál töltött rezidens éveket is, valamint a Time Warp fesztivált, aminek line up-ját 1999 óta minden évben erősíti. Adam Beyer is jól emlékszik Monika kezdeti éveire. A Stockholmban élő fiatal egyik legelső külföldi techno fellépője épp ő volt. Ekkor Adam még a tánctéren, de Moni már a pultban volt.

Monika 1997-ben Berlinbe költözött, hogy a város izzó techno életéhez csatlakozzon és 2000-ben megalapította saját kiadóját, a Terminal M-et (ugyan ebben az évben alapította Sven Väth a Cocoon-t is). Kezdetben a korszaknak megfelelően a klasszik technora fókuszált. Patrick Lindsey (aki a Monika Kruse @ Voodooamt formációból lehet ismerős), DJ Rush, Miss Kittin, Gregor Tresher és még nagyon sok más művész zenéje jött ki az oltalma alatt, amit a stílus 2006-os „bukása” után és egy minimáltechnos kilengést követően a 2010-es években már a tech-house követett. Monika mindig az újat kereste a zenéjében és sosem skatulyázta be magát kizárólag techno művészként. Így történt, hogy a 2009-es Deadcode szilveszteren (ahol Monika Kruse mellett Speedy J volt a meghívott sztárvendég) két nagyon különböző zenei stílust hallhattunk.

Ahogy a 2010-es évek elejének pattogós tech-house vonala kezdett kikopni (és jött helyette a mai, lakodalmas irány), úgy váltott Monika is előbb melodic technora, majd a mára szitokszónak számító „business technora”. Egyénfüggő, hogy a mai kiadványokat valaki pozitív vagy negatív élményként éli meg. Mi állásfoglalás helyett örömünket szeretnénk kifejezni, hogy hosszú évek veszteséges működése után az elmúlt 4+ évben végre újra nyereséges a Terminal M.

Bizony, Monika egy interjúban bevallotta, hogy a német adóhatóság megkereste már az ügyben, hogy nem kíván-e felhagyni a kiadójával, ugyanis az már lassan egy évtizede többet visz, mint hoz. Monikát ez mit sem érdekelte, fizetéséből továbbra is lélegeztetőgépen tartotta a kiadót és a nála megjelent zenéket egytől egyik kiadatta bakeliten is – került amibe került.

Bár karrierje sosem esett vissza, az utóbbi évek nagy áttörését a Cercle szettje hozta meg (ahogy Boris Bjrechat is a Cercle tette A+ kategóriájú fellépővé). Mint minden zenei stílusnál, úgy a technonál is létezik az a jelenség, hogy a fiatal, belépő generáció nem feltétlenül ugyanazt hallgatja, amit az idősebb közönség. Ezért érezhettük őt „eltűnve”, pedig nagyon is jelen volt a Love Paradektől, az Awakeningsen át a Tomorrowlandekig.

A Cercle szettet követően nagyot fordult vele a világ. Mondhatni újra felfedezték Monikát és a Terminal M története is pozitív irányba fordult. Olyannyira, hogy jelenleg a negyedik legfelkapottabb kiadó a Beatporton és a listát eltekintve még nagyon sokáig az is marad. Idén nyáron a kiadó történetében először az első helyig kúszott a ranglétrán Luca Morris és Mozzy Rekorder által remixelt Gypsy Woman, de Monika sem panaszkodhat, hiszen a DJ MAG idei Alternative top100 listáján a 72. helyen végzett.

A kiadó idén ünnepi fennállásának 20. évfordulóját, aminek turnéja bár a Covid miatt elmarad, de online sok érdekes zene közül választhatunk és a Terminal M saját TOP10 listáját is eléritek: https://www.beatport.com/label/terminal-m/572

Monika idén több különleges streammel is jelentkezett. Vele indult a United We Stream tavasszal, amit a berlini Watergate klubból közvetítettek, játszott a Nation of Gondwana fesztivál nyári steamjén és a Berlini Természettudományi Múzeumból is zenélt, de mindezen túl Spotifyon is egyre aktívabb.

Hogy mit hoz a jövő, még ő sem tudja. Egy friss interjúban arról beszél, hogy 2021-től jóval kevesebb fellépést szeretne vállalni és öröm az ürömben, hogy lassan 30 éves pályafutással a háta mögött végre van ideje hétvégente a barátaira.

A jövőre 50 éves Monika keze munkáját az alábbi időutazással szeretnénk felidézni:

2002.