Julianna Cuervo soha nem fogja elfelejteni azt a napot, amikor 2002. október 16-án a rendőrség és a katonaság talpig felfegyverzett csapata győzedelmeskedett a világ legveszélyesebb metropoliszának legrosszabb hírű kerületében.  A Comuna 13 elnevezésű hadművelet célja a hatalom visszaszerzése volt, mivel a bűnözők ekkor már évtizedek óta irányításuk alatt tartották a környéket.

Kolumbia második legnagyobb városa ma már teljesen más képet mutat, mint Pablo Escobar idején, ahogyan azt a Narcos című sorozatban is láthattuk. A mintegy négymillió lakossal rendelkező metropoliszban jelentős fejlesztések történtek az elmúlt években.

Julianna Cuervo egy helyi DJ és promóter, a Move elnevezésű techno közösség tagja. 2016-ban megalapította a kizárólag nőkből álló kollektíváját. Eleinte kevesen vették őket komolyan, hiszen a feminizmus akkoriban még ismeretlen fogalomnak számított a régióban. Ez mára már megváltozott.

Medellin El Poblado nevű kerülete tele van bárokkal és klubokkal. Itt rendezték meg a a SIMS (Selina International Music Summit) nevű rendezvényt. Ez egy három napos eseménysorozat, mely során különböző bulikat és beszélgetéseket rendeznek. Igaz itt elsősorban nem a techno kerül fókuszba, hanem például a hip hop és a reggaeton. Az Európából és Amerikából érkező tánczene továbbra is periférián kívüli, de legalább létezik. Emlékezzünk csak vissza, hogy a Narcos-ban is kizárólag helyi zenéket hallhattunk.

„Pedig már a 90-es években is voltak próbálkozások az elektronikus zene előmozdításáért, de ezek hamar elhaltak. Ennek pedig leginkább a kábítószer volt az oka. A helyi bűnözők elutaztak Miamiba, ahol meghallgatták a DJ-ket, így az emberek erre asszociáltak.” – mesélt Cuervo az itteni viszonyokról. „A korai partykorszak idején nem érezték magukat biztonságban az emberek, mivel a drogok és a szervezett bűnözés sehol nem fonódott össze jobban a világon, mint itt. Húsz éve maffiózók jártak a klubokba. De már mát teljesen más szelek fújnak.”

2013-ban nyitotta meg kapuit a Salon Amador nevű klub. A meghitt belső térnek és barátságos hangulatnak köszönhetően hamar népszerűvé vált, olyan előadók zenéltek már itt, mint például Nick Warren vagy Four Tet. A hely üzemeltetőinek érdekeltségébe tartozik a Bolivar nevű egység is, ahol a tropical bass és a reggaeton hangzás dominál. A  városban ezek a legnépszerűbb irányzatok.

A sokszínű közönség bevonzására helyezett törekvés segített megvédeni őket a bandák vegzálásától. „Amikor elindítottuk a Breakfast Clubot, befogadóak akartunk lenni. Tudtuk, hogy ha figyelembe vesszük a szexuális különbségeket és az ízlést, a fajt, a vallást, a zenét, akkor azzal elriasztjuk a gengsztereket.”

„Ebben a városban a bűnözők ritkán fenyegetnek tettek nélkül. Egyes körzetekben védelmi pénzt szednek a tulajdonosoktól. De a pénzért cserébe valójában nem igazán jár védelem. Nekünk szerencsére ezzel nem kell foglalkoznunk. Nem vagyunk bűnözők, egyszerűen csak szeretjük a zenét, csak arra szeretnénk koncentrálni, hogy megfelelő legyen a technika. Nem félünk attól, hogy megjelennek a pénzüket követelve. Ez csak annyira jelent napjainkban problémát, mint bárhol máshol a világon.” – folytatta tovább a hely viszonyok ismertetését Cuervo.

A többmilliós lakossághoz képest elenyésző a klubok száma. A munkanélküliség meghaladja a nyolc százalékot, a bérek alacsonyak, ami azt jelenti, hogy a lakosság nagy részének sürgetőbb problémái is vannak annál, mint hogy bulizni járjon.

„Amikor olyan országban élünk, ahol néha az alapvető szükségletek sincsenek kielégítve, ott a művészet és a zene luxusnak számít.” – ismertette a helyi viszonyokat Daniel Oregon Gaviria a MAD rádió emeleti stúdiójában. A rádióállomás és a kiadó célja a feltörekvő tehetségek felkarolása, a faburkolattal ellátott bárban minden hétvégén ingyenes bulit szerveznek, ahol a house és diszkó dominál.

A bevételeket a bár működéséből fedezik, anélkül nem tudnánk fenntartani a projektet. Egészen más a hangulata a Calle +1 nevű helynek, ahol vörös fénnyel világítják meg a csupasz téglákat. Az izzadságtól átnedvesedett falak között a chilei techno veterán, Valesuchi játékát élvezhetjük. Az ipari külterületen megtalálható MUTE ennek megfelelő indusztriális környezetet, az 1984 nevű klub pedig meghitt hangulatot nyújt.

„”Meg kell mutatnod, hogy a közösségért dolgozol” – szól közbe Gabriela Del Mar Carder Biardeau. Barátja, Leo Herrea alapította a MAD-et, hogy bemutassa Medellin azon tehetségtárát, akik közül néhányan a SIMS-en is fellépnek. Széles a zenei repertoár: post-punktól az electroig minden belefér.

Céljuk, hogy egyre többen megismerjék a nevüket. Medellin helyi szcénáját már a külföldi utazók is kezdik felismerni, akik egyre nagyobb számban érkeznek a városba, mióta ennyit javult közbiztonság. A turisták számára a helyi művészet és éjszakai élet egyre nagyobb vonzerővel bír.

Forrás: [Mixmag]