Sven Marquardt egy élő legenda. Jellegzetes fizimiskáját mindenki örökre az agyába véste, aki valaha már sorban állt Berlin legendás techno klubja, a Berghain előtt. Ő ugyanis a hely egyik portása, ő dönt arról – a másodperc tört része alatt – hogy ki az aki bebocsátást nyerhet a szentélybe és ki az, aki nem.

Sven Marquardt 1962. február 3-án született Kelet-Berlinben, alig néhány hónappal a berlini fal megépítése után. Szülei hamar elváltak, Svent 14 évesen magába szippantja a helyi meleg szubkultúra és emiatt aztán a rendőrséggel is állandóan is rendre meggyűlt a baja, amit még punk mivolta is tetézett.

Később kitanulta a fényképészmesterséget. Munkáit a morbiditás, pusztulás és szépség kettőssége jellemzi, a képek színhelyéül általában elhagyatott gyártelepek, házak, utcák szolgálnak. Morbid és elhagyatott: ez az a fajta Berlin, amit Marquardt igazán kedvel. Nem csak portásként, hanem fotósként is komoly hírnevet szerzett magának a világon, még saját tumblr oldala is van.

20-as évei végén aztán végre a berlini fal is leomlott. Sven egy időre szakított a hedonista életvitellel, cipőket árult, de nem kell sok időnek eltelnie ahhoz, hogy újra magába szippantsa a berlini éjszaka.

Két dolog segített számára túlélni a 90-es éveket: ezek pedig a drogok és a naplója, vagyis a tetoválásai. Lehet, hogy ma már megkopott a szögesdrót tetoválás az arcán, őt azonban ez nem zavarja, hiszen a tetoválás ugyanúgy megkopik, mint maga az ember.

A Berghain portásaként sok millió megszeppent partyarc találkozott már komor tekintetével. 2014-ben jelent meg a saját önéletrajzi könyve. Ugyanebben az évben a divatiparban is megvetette lábát, ugyanis az ő képei díszítették a Hugo Boss új kollekcióját. Tavaly pedig egy berlini szeszfőzdével közösen dobott piacra egy exkluzív kiszerelésű röviditalt. De azért olyan is előfordul, amikor akasztják a hóhért. 2018-ban ugyanis éppen Ausztráliában járt, amikor is nem engedték be Sydneyben az egyik helyi klubba. Egy évvel később pedig ő játszotta az egyik főszerepet a Berlin legendás portásait bemutató Berlin Bouncer című dokumentumfilmben. A másfél órás alkotást EZEN a linken keresztül tudjátok teljes egészében megnézni, német nyelven.

Isten éltesse még sokáig!