Az egykori keceli rezidens csapat James Cole, Pat Duff, Shabaam és Collective Machine kiadójaként indult ALLIWANT MUSIC sublabelje – a már kizárólag James Cole által vitt Alliwant Wax 10. kiadványával jelentkezik. A jubileumi EP mellett a kiadóról is váltottunk pár gyors gondolatot az „apukával”.

Talán nem mindenki számára világos, de hogyan alakult egyáltalán az „anya” kiadó sorsa hogyan változott a kezdetek óta?

Az Alliwant Music 2016 februárjában – immár 6 éve indult útjára, és ahogy a felvezetőben is elhangzott egy közös „gyerkőcként” látta meg a napvilágot, ahol mind a négyünk zenei világát szerettük volna kiadói formában és persze a saját darabjaink platformjaként is megjelentetni. Akkoriban még nem vált el olyan élesen sem egy-egy bulin a zenei világunk, sem a kiadó terén és egy-egy release-nél tudtunk annyi kompromisszumot kötni, hogy azzal mindannyian azonosuljunk. Azután Shabaam a techno irányában köteleződött el, Pat Duff a rá jellemző sokszínűségében megmaradt, de kevésbé tudott produceri/kiadói dolgokkal tevőlegesen foglalkozni, Marionak pedig ott volt a saját labelje. Így mivel Shabi a Rawflex-et elindítva önállóan ki tudott teljesedni a saját stílusában, ez egy organikus folyamatként mindannyiunk számára egy sokkal nagyobb szabadságot adott ezen a területen is! Hálás vagyok a srácoknak és mindannyian szerintem jól éltük meg ezt, hogy hagytuk a maga természetes medrében ezt kiforrni. Mindannyiunkban megérett ez a dolog, így 20 év után úgy tudunk együtt maradni, hogy azzal csak gazdagabb lett a csapat. Külön-külön is ki tudunk teljesedni a magunk önazonos világában. Így az Alliwant Music végül az én igazgatásommal folytatódott tovább, amibe Capeesh Society (Viktor Udvari) barátunk kapcsolódott be szorosabban, főleg produceri szinten.

Hogyan jött egy új sublabel gondolata?

Az Alliwantnak volt már egy múltja, kialakult hangzása, arculata és így 5 év után valami újat szerettem volna, főleg hogy immár kb. egyedül ebben teljes szabadságot élveztem. Ahogyan DJ-ként is játszom warm upot, illetve főidőt – és a zenei világomban is ott van a house maintime, oldschool világa, úgy e mellett a finomabb, modern deep house, vagy hívjuk deep tech-minimal-nak szintén nagyon közel áll hozzám. Viszont ezt a két dolgot kiadói szinten egy labelbe már nem lehet besűríteni. Annyira specializálódott, mikro stílusokra koncentrált a világ, hogy ezért is gondolkodtam valami újban, amihez új arculatot is terveztem. Így jött, hogy az eredeti Alliwant Music megmarad majd a főidősebb cuccoknak, ahol a Robsoul-os „Phil Weeks-es”, oldschool housetól akár a klasszikusabb „Mihai Popoviciu-s” deep houseig több dolog is belefér, míg az Alliwant Wax kifejezetten a Chris Stussy, Djoko, Toman, Archie Hamilton stb nevekkel fémjelzett világból válogat. Azért próbáltam pár nevet is megemlíteni, hogy lehessen érzékeltetni az irányt, így tudatosan ehhez próbálom igazítani a demokat, illetve szerencsére kialakult egy jópár olyan arc, akivel tudok rendszeresen együtt dolgozni.

Kiket említenél meg?

Viktor Udvari Capeesh Society-ként az egyik alap a labelnél, mellette másik két magyar srácnak a darabjaira is nagyon büszke vagyok, Daniel Meister az, akinek nemzetközi szinten ezen a vonalon komoly megjelenései vannak, elismert labeleken, illetve Drez (HU) emelném ki, aki az elmúlt időszak legtehetségesebb hazai új arca ebben a stílusban! Konkrétan összefostam a bokám, mikor elküldte a demo packját, és csak azt kérdeztem: „…Ki ez a srác, és hol volt eddig?! Olyan hangzást prezentál, amin más vagy 10évet melózik, hogy eljusson ide!” Ő a legjobb példa arra, amit sokan kérdeznek: „hogyan lehet bekerülni egy labelhez?” Hát úgy, hogy nem csak jó zenét csinálsz, hanem k@va jót! Nála nem kellett se személyes kontakt, se haverság, egyszerűen annyira jó zenéket küldött, ami magáért beszélt! Ja, hogy a titok az, hogy elment tanulni?! Elvégezte a világ egyik legjobb producerének ezen a vonalon az online kurzusát, ahol megtanulhatta a stílus legjobbjaitól azokat a trükköket, ami fölött ülhetsz te otthon éveket is, lehet hogy sosem jössz rá! Ő az ékes példája annak, ami az elmúlt pár évben lezajlott a világban és amiért én mindig hangosan kiállok: TANULJ! Professzionális kurzusokkal évekkel lerövidítheted azt a folyamatot, míg eltalálod úgy a sound design-t, hogy az stílusazonos legyen. A mixing mellett persze fontosak a saját ötletek, az egyediség, de ma már a rengeteg top kategóriás artist sample packjával és pl egy ilyen vérprofi kurzussal új arcok tucatja jelent meg a piacon! A hollandoknál legalább 15-20 ilyen új artistot tudok mondani, akik berobbantak a scénába pont emiatt! Ott nem 20 éves mentalitással arról papolnak, hogy kéne vinylről mixelni meg „a dj nem producer”, hanem vérprofin képzik magukat mint egy rendes szakmában! Olyan ez mintha még mindig azt képzelnénk, hogy a Skodát meg a Wartburgot a szaki mellett kéne megtanulni bütykölni, miközben ott a számítógép és a tudás ami fényévekre van az akkori világtól… Persze nem gondolom, hogy csak ez az egy út van, lehet ezt a klasszikus úton is, csak hatványozottan több idő és rengeteg elvesztegetett év és frusztráció, hogy nem kell senkinek a demod, és nem érted hogy miért, pedig te már évek óta gyűröd… Gyerekek itt a megoldás!

Mi alapján válogatod be azt, ami megjelenik nálad és mi a koncepció, a jövőkép?

Először is, amíg nem volt legalább 3 release-re való anyag nem indultam el, hogy tudjak előre tervezni. Most is megvan már a következő 3 EP és egy VA formálódóban. Azon túl, hogy vannak a saját dolgok, a fent említett hazai arcokkal kibővítve – mindig kutatom az új arcokat és ha találok valami jó megjelenést tőlük rájuk írok és szép lassan összeáll mindig egy-egy EP. E mellett igyekszem jó remixereket is vadászni, sok esetben fizetek is értük. Egy bizonyos szint felett ez alap. A Mihai Popoviciu, Jizz, Astre, vagy a mostani Jesse Jacob remixeket nem adják ingyen, ez egy befektetés a jövőbe, ami majd remélem egyszer visszahozza az árát, de így lehet építkezni. Ráadásul minél „rangosabb” arcot sikerül így a labelnél megjelentetni, az annál nagyobb presztizst ad a labelnek, szép lassan felkerül a térképre, és sokkal könnyebben adnak majd demot is. Gondoljunk bele minden producer a lehető legelismertebb labeleket célozza meg a top10ből, majd a top100-ból, hogy a megjelenése minél több helyre eljusson és minél több feedbacket, utána pedig akár top helyezést is elérjen. Én az inflyte- promo szolgáltatásba is invesztálok, így egy viszonylag stabil és jó feedback lista jön össze, és sokszor elcsípünk videoban supportot is ami mindig tök jó dolog.

A beatport chartokban is ott vagyunk, ehhez jön hozzá az egyedi video, arculat stb és szép lassan azt vettem észre, hogy már vágják a labelt és értékelik. Egy producer tudja, hogy a release jó kezekben van és megkap mindent hozzá, ez ahogy nekem fontos úgy minden artistnak is. Persze a számok mellett nyilván az önkifejezés is a lényeg, hogy igen, ezeket a zenéket szeretem, ezeket játszom is és egy tök jó platform arra, hogy megjelentessük a saját cuccainkat és azt mi gondozzuk, illetve a hozzánk közel álló arcokét.

A 10. jubileumi anyagról mit érdemes tudni?

2 saját origi kapott rajta helyet. Az ’Olympia’ a modern deep-tech minimal vonalon egy vokálos szexy cucc, swingelt (én duplázós minimalnak hívom☺ ) groove-val alatta, amire szerintem a Jesse Jacob találta el igazán a remixével azt ami nekem nagyon bejön! Az a bassline igazán gurulóssá teszi és a srác itt is megvillantja a tehetségét, ahogy azt korábban is tette olyan labeleken, mint: Heavy House Society, Elrow limited, Lacuna rec. MetaFloor, Ovrdose deep, Rawsome Deep, Blind Vision stb. Ő pl egy kifejezetten olyan új generációs arc, akire figyelt a szakma és a remixe mellett vele márciusban egy Alliwant Wax label showcase-en mint dj is vendégül látjuk majd Szegeden a Badgirls rezidencián.

Az ’I Love Kecel’ a címéhez hasonlóan a legendás keceli korszak hangulatát idézte számomra a klasszikus warm up végi, főidő elején elképzelt zenei világban. Olyan igazi „janikás” darab a maga vokál samplingjével, az építkező drum szekcióval és a dörmögő bass futamával. Az angol Jennings remixe sokkal finomabb deep house lett, aki szintén ennek az új hullámos producer generációnak szerintem nagyon tehetséges arca.

Íme egy video a Los Ninos buliról a Stopper hajóról, ahol teszteltem és ami azért is volt különleges, mert az újranyitás utáni kb egyik első bulim volt:

Beatport link: https://www.beatport.com/release/alliwant-wax-digital-010/3640959

Lesz buli is?

A szegedi rezidenciánkon valósítjuk meg a Badgirls égisze alatt tulajdonképpen az ilyen módon átalakult kiadó(k) partijait is, qvázi mint “label showcase”. Március 11-én pénteken a fenti kiadvány remixerét JESSE JACOB-ot hollandiából és a korábban már nálunk megjelent olasz VINCENZO D’AMICO-t látjuk majd vendégül a hungiban.

ESEMÉNY és részletek: https://www.facebook.com/events/1141017646700849/

www.facebook.com/alliwantmusic
www.instagram.com/alliwantmusicofficial