Első ízben kerül megrendezésre 2022. augusztus 8-án A cigány dal napja, melynek fővédnöke Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke.
Budapest – Kobuci Kert – 19.00; Nagyecsed – Művelődési Ház – 20.00; Vaja – Művelődési Ház – 19.00

Rostás Mihály „Mazsi” a Romengo zenekar zeneszerző muzsikusa és menedzsere az ötletgazda, és ő szervezte meg az eseményt, melyet nem véletlenül augusztus 8-án tartanak.

1943-ban Szkopjében ezen a napon született Esma Redžepova, akit a cigányzene királynőjeként tartanak számon. A 2016-ban elhunyt énekesnő nemcsak a macedón zenei kultúra világszerte ismert jelképe, személye a cigány muzsika számára épp oly meghatározó. Pályafutását olyan korban kezdte meg Jugoszláviában, amikor nemcsak a cigányzenét becsmérelték, de a cigányok is szégyenletesnek tartották, hogy a nők nyilvánosan énekeljenek, ennek ellenére ő volt az egyik első énekes, aki romani nyelven énekelt a rádióban és a televízióban, dalaival hatalmas sikereket aratott Jugoszláviában, majd az egész világon, és a kortárs cigány előadók példaképe lett, mint ahogy példaképpé tette az is, hogy férjével és zenésztársával Stevo Teodosievskivel 46 gyermeket fogadtak örökbe és neveltek fel.

Rostás Mihály Mazsi választása nem véletlenül esett Esma Redžepova születésnapjára, hisz egész élete és munkássága tükrözi azt a célt, amit A cigány dal napja igyekszik megvalósítani:

„Európa egyik legszínesebb, leggazdagabb nemzetisége a cigányság. Nincs még egy olyan népcsoport, amely jelen lenne az unió összes országában, ily’ módon az európai közösség nagyon fontos összetartó ereje. Kultúránk félreismerhetetlenül magán hordozza a saját cigány jegyeket, egyúttal tükrözi az egyes, a cigánysággal kapcsolatba kerülő nemzetek jellemvonásait. A spanyol flamenco eleganciájától a szerbiai rezesbandák magával ragadó erejéig képes átölelni egész Európát és a világot, hirdetve a romák szokásait, nyelvét, életörömét.

E kultúra egyik legékesebb része az, amely a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta, olyan gyümölcsöket foganva, mint az éttermi cigányzene, az oláh–cigány muzsika és tánc, a vonós magyar népzene. – nyilatkozta Rostás Mihály „Mazsi” a Magyar Hírlapnak.

Rostás Mihály „Mazsi” és felesége Lakatos Mónika, aki 2020-ban Womex-életműdíjat, 2022-ben Kossuth-díjat kapott, már több mint két évtizede népszerűsítik nagy sikerrel a cigányzenét, elsősorban saját formációikban:

a Romengo hagyományos folklórzenét játszik tradicionális alapokra építve, és felhasználva azokat a kulturális és zenei hatásokat, amelyek érték őket koncertkörútjaik során négy földrészen és Európa harminc országában. Így került ez a formáció egyre közelebb a világzenéhez a jazz, a flamenco, az arab és a balkáni hatások következtében.

Lakatos Mónika és a cigány hangok formáció tradicionális oláh cigány zenét játszik, míg a Romanimo duó formáció kimondottan a ritmustalan balladákat a tradicionális oláh cigány zenét viszi műsorra. Romanimo című lemezük megjelenése után a World Music Charts Europe világzenei ranglista negyedik helyére került, és az éves top 200-as listán, melyet nyolcszáz album közül választotta ki a zsűri szakmai szempontok alapján, a 14. volt

Meghallgathatják az érdeklődők Lakatos Mónika és a Romengo műsorát augusztus 8-án este a Kobuci Kertben, ahol Lakatos Mónika vendégei lesznek Fekete Bori, Szinetár Dóra és Roby Lakatos. A műsort Bangó Margit nyitja és a Kanizsa Csillagai is színpadra lép, akik a magyarországi cigányzene meghatározó zenekara, s még énekelnek beás nyelven is.

Nagyecseden az Amaro Trajo ésa Nagyecsedi Gyöngyszemek, valamint a Karaván Família, míg Vaján a Harmónia Folk Band ésa Ham Ko Ham lép fel.

Rostás Mihály Mazsi és Lakatos Mónika célja, hogy az elkövetkező években nemzetközi eseménnyé bővítsék A cigány dal napja programsorozatot.

A koncertek minden helyszínen ingyenesen látogathatók!

Az esemény fővédnöke Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, ötletgazda, főszervező és producer: Rostás Mihály „Mazsi”.


Borítókép: Arcanum