Banglades a  Föld egyik legsűrűbben lakott és legnépesebb országa. Összesen 166 millióan lakják, pedig a területe csak másfélszer akkora, mint Magyarországé. A történelmi Bengália keleti részét foglalja el, amely Brit India felosztása után 1947-ben a muszlim népessége miatt Kelet-Pakisztán néven Pakisztán keleti része lett, majd 1971-ben függetlenné vált. Területének túlnyomó részét a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája alkotja. Fővárosa Dakka, amit összesen legalább 17 millión laknak és 2007-ben a The Economist gazdasági lap élhetőségi listáján 132 világváros közül az utolsó előtti helyet kapta. Zömmel egynemzetiségű állam, a lakosság kb. 98%-a bengáli. A régió egykor a muszlinszövet-kereskedelem központja volt, ma a világ egyik legfontosabb ruhaexportőre. A 21. században Banglades gazdasága a Föld leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozott. Gyorsan növekvő gazdaságának, népességrobbanásának és fiatal lakosságának köszönhetően a világ tíz „feltörekvő gazdaságának” egyike.

Bangladesnek a 21. században számos kihívással kell szembenéznie, köztük a túlnépesedéssel, az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység negatív hatásaival, így a rendszeres árvizekkel, a trópusi ciklonokkal, a tengerszint-emelkedéssel, a súlyos környezetszennyezéssel, továbbá a szegénységgel, az analfabetizmussal, a korrupcióval és az autoriter politikai rendszerrel.

Ételeik jellemzően fűszeresek, csípősek, színesek. Sok ételük megtalálható az indiai konyhában is, illetve az indiai konyha is náluk. Mivel a lakosság többsége muszlim, így kiemelt szerepet kap, hogy az étel “halal” legyen. Az ételek gyakran tartalmaznak tojást, burgonyát, paradicsomot, padlizsánt, és a legkülönfélébb fűszerekkel vannak ízesítve. A legnépszerűbb étel a rizs és a porota (paratha, lapos kenyérféle), melynek számos fajtája létezik. Húsféléknél a tandori csirke, a bárány és a halfélék népszerűek. Az emberek jellemzően kézzel esznek, evőeszközök nélkül.

Hagyományos ruha férfiaknál a lungi (bokáig érő szoknyához hasonlító ruha) és a kurta, nőknél a szári. A fehér ruha a férfiaknál a foglalkozást szimbolizálhatja, hogy nem fizikai munkából élnek, ugyanígy az arany ékszerek a magasabb társadalmi szinten álló nőket jelzik. A motorkerékpár szintén státuszszimbólum, autót viszont nagyon kevés ember engedhet meg magának.

A fiatalok házassága leginkább elrendezett házasság, ami a szülők és leginkább a családfők megegyezése alapján történik. Sokszor újsághirdetés, ügynökség, rokonság útján keresnek párt a gyermekeknek. A műveltebb rétegeknél a hozomány gyakorlata (nagy összegű pénz vagy hasonló értékű ajándékok a vőlegény családjának) már nem jellemző. A muszlimoknak megengedett a többnejűség is, de a gyakorlatban ez igen ritka.

HA szeretnél további érdekességeket megtudni az ország mindennapjairól, akkor ERRE a cikkre kattints! Na de beszéljünk a zenéről is!

Bangladesben a kreatív terekre szánt források hiánya miatt nem igazán beszélhetünk pezsgő kulturális életről. Már csak azért sem, mert a kormány nem igazán nézi jó szemmel az éjszakai életet. A világ legsűrűbben lakott országában azonban még így is utat tört magának az underground szcéna. Leginkább a “csináld magad” elve érvényesül. Éppen ezért talán még sokkal izgalmasabb a helyi szcéna, mint bárhol máshol Dél-Ázsiában. A bangladesi művészek, kollektívák, illetve kiadók sokkal inkább merészebbek és kísérletezőbbek, elutasítják a műfaji határokat, zenéjük pedig magukban hordozzák a diszkomfort érzést.

PRODUCEREK

ENAYET

DHAKAminimal

deepsteel

solarein

Anekdote

KIADÓ

Akaliko Records

A bangladesi kreatív színtér reflektorfényébe kerülve az Akaliko Records adja ki folyamatosan az ország legjobb zenéit. Csekkold le itt: https://akalikorecords.bandcamp.com/

KOLLEKTÍVA:

Dhaka Electronic Scene

Ahhoz, hogy egy olyan erős DIY (do it yourself = csináld magad) szcéna alakuljon ki, mint amilyennel Banglades rendelkezik, elengedhetetlen a kollektív egység. A Dhaka Electronic Scene pont ezt testesíti meg: 2012-ben egy Facebook-csoporton keresztül alakult, néhány bedroom producer lelkes közreműködése mellett. Később aztán jelentős számban kezdtek növekedni. Azóta workshopokat tartanak, zenéket jelentetnek meg, és tőlük érkezik a legtöbb zene az országból. Bővebb infó: https://www.facebook.com/dhakaelectronica/

Képek: Goethe Institute Bangladesh 
Forrás: [Mixmag]