A fesztiválszezon már rég mögöttünk, viszont a nyár végével sincs megállás, hiszen az őszi/téli szezon rengeteg remek eseményt tartogat számunkra. Az idei évben eltökélt célom volt, hogy bepótoljam mind azt a sok-sok elvesztegetett időt, amit a covid időszak elvett tőlünk. A klubszezont már 2021 nyarán meginditottam, viszont a fesztivál utazások miatt idén tavasszal fefüggesztettem azt. Most azonban újult erővel vetem bele magam zárt terű események sokaságába. Olyan rendezvényekre utazunk most el együtt, mint a PRINTWORKS, a brüsszeli RAVE REBELS és további nívós rendezvények, amiket egyenlőre nem fednék fel  Annyit azonban elárulhatok, hogy egytől-egyig bakancslistás úticél. Na de ne fecséreljük a szót, vágjunk inkább bele.

 Első megálló:  REBELLIS RÉVEREK

Ha valamiről a belgák ismertek, akkor az a csokoládé. Ki ne hallott volna már a legkíválóbb belga csokikról, viszont van más is amiben épp ugyan ilyen jók, ha nem jobbak. Mégpedig abban, hogy a legkomolyabb szinten űzik a partiszervezést.  Olyan remek események mint a Dour fesztivál, Extrema Outdoor vagy akár a Graspop Meeting kellőképpen igazolják ezt, viszont a Tomorrowland-nél jobb referencia aztán már tényleg nem kell.

Fesztiválszervezésben a belga-holland-német trió viszi a pálmát, ehhez kétség sem fér. Ezen országok képezik Európa és a világ elektronikus zenei fesztiváljainak középpontját. (Igen, tudjuk máshol is vannak még kiváló fesztiválok). Szóval ha party vagy csokoládé ügyben készülsz Belgiumba, nem foghatsz mellé.

  Kétnapos szilveszter Belgiumban

A méltán híres Kompass Klub szervezése és zászlaja alatt született meg a Rave Rebels ami a Brüsszeli Expo területén, a Palais 12-ben kerül megrendezésre. Elsőként 2019-ben mindössze nyolc névvel a flyeren indult útnak olyan ismert arcokkal mint Solomun, Pan-Pot, Joris Voorn és Maceo Plex. A rákövetkező évben a pandémia kezdetével ők is zárva maradtak, mint mindenki más. 2021-re azonban már két naposra bővítve olyan nevekkel erősítettek be mint Sven Vath, Richie Hawtin, Kobosil, Reinier Zonneveld és többek között Tale of Us. Annyi már bizonyos, hogy ez a rendezvény sem az underground előadókra épül, viszont nem is a line up a legvonzóbb faktor, ha a Rave Rebels kerül szóba.

Jómagam is minden évben passzoltam ezt a bulit, mondván a felhozatal nem feltétlen éri meg. Aztán minden alkalommal megbántam ezt a döntést látva milyen videók kerültek ki az estéről. Ha valamiben világklasszis ez a hely, akkor az a látvány.

Itt a vizuál egyszerűen valami brutális. Olyan mintha a Time Warp-ot összegyúrták volna a Printworks-szel. Párját ritkító, igazán elképesztő fénytechnikával készülnek minden évben. A 2022-es évre pedig XXL fokozatba kapcsolva, minden eddiginél nagyobb, két csarnokos révülettel készültek a szervezők. Szóval idén nem volt kérdés, hogy ott a helyem.

A line up most nem sikerült valami combosra, és ezzel nagyon finoman fogalmaztam. A szokásos kommersz nevekkel megpakolt line up azért tartogatott így is egy-két egész jó előadót  azok számára, akik nincsenek oda a business techno-ért.

A gyengécske felhozatal korántsem szegte kedvemet. Már úgy is időszerű volt a kettőnk találkozása, továbbá én úgy tartom: ha van lehetőséged menni, akkor menj. Fölösleges kivárni minden eseménynél a hőn áhított álom line up-ot és emiatt lemaradni csomó jó dologról. Így hát vonatra pattantam és meg sem álltam Brüsszelig, hogy rebelliskedjek egy jót.

BRÜSSZEL

A vonat közvetlen a Brüsszel-Midi pályaudvaron rakott le, ami konkrétan a város másik végeben található. Úgy tartják, hogy az első benyomás számít leginkább. Nos ezen gondolatot követve soha többé nem tenném be a lábam Brüsszelbe. A környék igazan lepukkant volt és csupa  „bizalomgerjesztő” arccal volt tele. Ez a városrész inkább tűnt háborús övezetnek, mintsem nyugat-európai nagyvárosnak, köszönhetően a végeláthatatlan lezárásoknak és útépítéseknek.

Már kezdtem attól tartani ez város semmi szépet nem tartogathat, viszont ahogy közeledtem a belváros felé ez a kétely végleg eloszlott. Sok időm ugyan nem maradt városnézésre, de azért volt szerencsém látni Brüsszel valódi arcát. A szebbnél szebb épületek, a turistáktól nyüzsgő terek és bevásárlóutcák, na meg persze a Pisilő kisfiú (Manneken Pis) szobor sem maradhatott ki a látnivalók közül. Innen csupán annyi dolgom volt, hogy felszálljak a hármas villamosra, aminek a végállomásától mindössze 5-10 perc sétára volt a belga kiküldetésem célja. Ahogy közeledtünk a helyszín felé, úgy csatlakoztak egyre többen a villamosra, mind feketében, napszemüvegben, talpig rave-ben. Az esemény ismét sold out-olt ami azt jelentette, hogy velem együtt 15,000 fō célozta be erre az estére a Rave Rebelst.

HELYSZÍN

A végállomástól odavezető út nekem kifejezetten tetszett, igazán hangulatos volt; autópálya felüljárón átkelve egy kisebb erdős rész mellett haladtunk az expo irányába, ahol is már nagyobb tömeg várakozott a kapunyitásra. Itt közel 10 perces egy helyben toporgás után végre elindult a sor és zökkenőmentesen át is jutottam az ellenőrzéseken.

Elsőként a kültéri lockerek és a dohányzónál találod magad az ellenőrző kapuk után, ahol továbbá több étel pavilon és egy dohánybolt is helyet kapott. Innen az épületbe lépve több soros lépcsők vezetnek fel magához az előcsarnokhoz, ahol a többek közt a mosdók is találhatóak.

Ezt a részt elhagyva azonnal a THE RAVER ROOM-ra elkeresztelt kisebb terem következik, ami bizony első látásra eléggé csalódást keltő volt. Tudván mi energiát fektetnek a szervezők a látványba, a second room igazán semmilyenre sikerült. Innen gyors vizit után átsiettem THE REBEL ROOM névre elkeresztelt csarnokba, ahová belépve hangosan csak ennyit tudtam mondani:  „AZTAK**VA!!” A csarnok maga körülbelül akkora lehet, mint az otthoni BÓNUSZ nagyterme. Mivel a Palais 12 többek között sport eseményeknek is helyet ad, így székekkel telített lelátókkal van körülvéve, amik egyébként egyáltalán nem szembetűnőek. Nekem úgy körülbelül az este felénél esett le, hogy itt van ilyen részleg is.

FÉNYTECHNIKA

A tánctér hatalmas, az épület pedig igazán jó design-t kapott; a robosztus légkondicionáló rendszer és hatalmas csövekkel a falakon keresztül-kasul nyújt önmagában remek látványt. Ezt a Kompass-os srácok megfejelték a világ egyik legdurvább vizuál rendszerével.

  Beszámoló - I Love Techno

A csarnok ékköve az óriási led kocka, ami szakemberektōl függően a csarnok közepén vagy a közönségtől akár karnyújtásnyira kaphat helyet folyamatosan változtatva annak kinézetét. Ezen az eseményen minden vizuális elem mozgatható és irányítható, amit kezelőik nem átallanak ki is használni. A VJ-k (Visual jockey) még hozzá sem kezdtek a bemelegítéshez az azonban már előre borítékolható volt, hogy komoly vizuális élmények várnak ránk az este folyamán. Nem is tétlenkedtek sokat. Már a felvezető szett alatt is elég komoly produkciót mutattak be. Mintha csak egy Afterlife bulin lennénk. Kezdésnek egyáltalán nem rossz.

A fénytechnika és látvány egyszerűen világbajnok, hasonlóval kizárólag olyan eseményeken találkoztam eddig, mint az Eric Prydz fémjelezte HOLO, vagy a Rave anyjaként számon tartott MAYDAY. A fénytechnikai elemeket már-már fizikának ellentmondó szögekben és sebességgel tekerték-csavarták. A Dj pult mögött felépített led piramis-fal változatos koncepciója külön figyelemre méltó volt. Páratlan élményt hoztak össze, szó se róla.
Igazából órákig tudnám az egekbe magasztalni a vizuális erényeit ennek a bulinak, de akadnak más szempontok is amiket figyelembe kell vennünk amikor nagy eseményeket látogatunk. A hangra ki sem térek csupán annyiban, hogy szép, erős, tiszta hangzás volt mind két teremben végig, leszámítva azt a közel félórás technikai defektet amikor is Héctor Oaks kezei alatt besült az egész rendszer a Raver Room-ban.

NEGATÍVUMOK

A legnagyobb gond a nagy tömeggel az, ha nincs jól irányítva. Csarnokon belül semmi probléma nem volt, viszont annál több a kültéri részlegeknél.
Az, hogy mindenki bent dohányzott az épület minden pontján az még csak hagyján, ugyan ilyen bátran és szemérmetlenül  használtak különféle drogokat ami valahol szintén megszokott látvány az ilyen és ehhez hasonló eseményeken, na de az amikor konkrétan a kukába és kordonokra vizeltek emberek az épületen belül na az  azért elég gáz. Ez azért volt így mert korábban említett 15,000 emberre volt összesen 2 mosdó, ami nyilván összeomlott az első adandó alkalommal az embertömegtől, és így az őrök vezérletével lehetett bejutni wc-be hosszú sorokban várakozva. Az épületben való közlekedés is igazán kaotikusra sikeredett, a kevés hely okozta tömörülésben. Konkrétan egy keleti piac ès a wall-streeti tōzsde keveredése volt az egész ahogy mindenki üvöltözve, kalimpálva kommunikált és lökdösōdve/furakodva próbált eljutni A-ból B-be. Bizonyos idő után már kifejezetten kellemetlen volt, hogy nem tudsz haladni mert mindenki megy amerre lát és baszik rá, hogy mások is jelen vannak rajta kívül.

ÁRAK

Pénztárcabarát eseménynek semmiképpen sem mondanám. Ez volt az idei év eddigi legdrágább rendezvénye.

0,33 Víz: 3,50€ ill. 4€
25cl & 50cl Sörök: 3,50€ ill. 6€
Tömény italok üdítōvel: 12,50€ & 15.25€ között
Medium adag Sültkrumpli: 5,50€
Hotdog: 9€ ill. 9,50€

LINE UP

Nem utolsó sorban ki kell, hogy  térjünk a Dj-kre is, hiszen minden buli szíve és alapja a jó zene. Ahogy az elején említettem a line up hagyott kívánni valót maga után. Így hatalmas meglepetésekre nem is kellett számítani. Zömében sablonos vagy teljesen feledhető szetteket lehetett itt hallani.

A kezdő páros NICO MORANO b2b MAXIM LANY továbbá YVES DERUYTER játéka volt egyedül pozitívan értékelhető. NICO & MAXIM kifejezetten színvonalas szettet produkált (ez nem elírás, létezik egy francia Nico Moreno és egy belga Nico Morano), amivel nálam ők voltak az est legjobbjai. Igazából teljesen mást vártam tőlük, kellemes örömteli csalódás volt. YVES volt pedig az első, akire egyáltalán meg tudtam igazán mozdulni és így egy jó másfél órát taposni. Agents of Time live act-ja egy igazán hullámzó semmivel volt egyenlő, Héctor Oaks rengeteget bakizott főleg a elején és sokszor azt sem tudta eldönteni, vajon milyen zenei stílust kíván ő képviselni. Ellen Allien pedig egyszerűen összeszedetlen volt. Az est egyik fō headlinerére, SOLOMUN-ra csupán azért nem térek ki bővebben mert az nyomdafestéket nem tűrne. Legyen elég annyi, hogy számomra egy megoldhatatlan örök rejtély marad mitől is lett ez az úriember ennyire közkedvelt „zenész” (Ellen zárása előtt elhagytam a helyet, így az utána következő Dj-kről nem tudok nyilatkozni)

ÖSSZEGZÉS

A helyszín és a biztonsági szolgálat hagy némi kívánnivalót maga után. A gyenge line up nyögvenyelősen elérte a közepes osztályzatot bár ez ugye szubjektív, de én így láttam. Az árak szerintem túl voltak tolva, nem igazán parti barát összegek de azért kibírható. Vizuál és hang eszméletlen jó, már emiatt bőven megérte az út. Bármennyire is élveztem és mindenképp jövök még ide, a látvány nélkül bizony hatalmas csalódás lenne ez a buli. Szóval ez egy jóindulatú 6/10.