10 kép, ami bemutatja a jeruzsálemi underground bulikat

Jeruzsálem a világ egyik legősibb városa, amit három vallás – judaizmus, kereszténység és iszlám – is szent városként tart számon. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. Napjainkban Jeruzsálem az izraeli – palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Kneszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti. 2005-ben a népesség 65%-a zsidó, 32%-a muszlim és 2%-a keresztény volt. A zsidók többsége ortodox. A nem zsidók többsége a létminimum alatt él. Az arab lakosság gyorsabban nő, mint a város zsidósága. A városból folyamatos az elvándorlás.

Izraeliek csevegnek egymással, miközben egy spontán rave veszi kezdetét az egyik híd alatt. Jeruzsálem, az ősi szent város és az izraeli-palesztin konfliktus fő helyszíne, éjfél körül viszont egészen más arcát mutatja a város.

Bulizó tömeg a Mazkeka nevű non-profit központban, ahol a kortárs művészet számos formájában visszaköszön. Jóval azután, hogy a látogatók napközbeni zarándoklatokat tettek a muszlim, zsidó és keresztény istentiszteleti helyekre, egy maroknyi trendteremtő klub, bár és pop up művészeti galéria kel életre.

Egy férfi dohányzik, miközben Strauss néven ismert bár pincéjében ül, amit alkalmanként underground bulik helyszínéül használnak. A nyugat-jeruzsálemi drag show-k, elektronikus zenei rendezvények és hardcore punkzenekarok koncertjei szöges ellentétben állnak a közeli zsidó ultraortodox területekkel és a város keleti szektorának palesztin negyedeitől.

Ez még mindig a Strauss pincéje. Tel-Aviv-ban (ami Izrael tehetősebb és sokkal szabadabb kereskedelmi központja) számos lehetőségünk van a fiataloknak alámerülni az underground életérzésnek, Jeruzsálemben viszont nagyítóval kell keresni a hasonló szellemiségű helyeket. A helyiek viszont úgy gondolják, hogy Jeruzsálemben – ahol mély a vallási, etnikai és politikai megosztottság – élvonalbeli szubkultúra született.

Egy izraeli férfi ül a „Beit” nevű bárban. A helyi fiatal liberálisok küldetésüknek érzik, hogy menedéket biztosítsanak mindenki számára, vallástól, nemtől és nemzetiségtől függetlenül, aki csak szórakozni akar, és ki szeretne szabadulni Jeruzsálem zord valóságából.

„Igyekszünk lehetőséget biztosítani az embereknek, hogy élvezhessék a teljes szabadságot. A szabadság nem egy olyan dolog, ami errefelé olyan magától értetendő.” – magyarázták a helyiek, miközben egy ragasztófóliába csomagolt meztelen férfi és nő csúszott végig a padlón, a háttérben fellépő DJ ambient zenei aláfestése mellett.

Helyi fiatalok zenét hallgatnak a Strauss néven ismert pincehelyiségben.

A Yogi és Balu néven ismert izraeli zenei producerek egyik éjszakai eseménye zajlik. A Besarabia bárban különböző művészeti ágak képviselőit látják vendégül.