Sokan szokták mondani, hogy az elektronikus zene már körbeért, nem igazán lehet már új és forradalmi hangzást kitalálni. Április 12-én azonban mégis egy itthon eddig ismeretlen műfaj képviselői fognak bemutatkozni a Toldiban. Ez pedig a neo-grime, ami a wave, drill, trap, dubstep és a grime összeolvadásából körvanalazódik már egy ideje Nagy-Britanniában, hazánkban azonban még csak most fog első alkalommal begyűrűzni a táncparkettre. Igazán bátor húzás ez olyankor, amikor azt érezzük, hogy a technoval telített budapesti éjszakában nem igazán van már szükség eklektikus zenei palettára. Az Overground Sessions azonban bátran szembe mer nézni a fősodorral, mivel nem céljuk a profit, így vesztenivalójuk sincs.
Kérlek mutatkozzatok be! Kik vagytok, hogyan kapcsolódtok az elektronikus zenéhez?
Az OverGround Sessions egy sokszínű, tematikus, elektronikus zenei eseménysorozat. Csapatunk tagjai az elmúlt években több zenei, alulról szerveződő esemény létrejöttében vállaltak szerepet. Közös tapasztalatunk, hogy megannyi zenész van, akik próbatermekben, stúdiókban vagy akár otthon készítenek jobbnál jobb, színpadképes produkciókat, amik külső tényezők miatt nem kerülnek napvilágra. Küldetésünk ezeket a zenéket publikum elé tárni, hiszen sokszor csak az első lépések-lökések hiánya az, ami meggátolja a dj-ket, producereket, hogy saját bulikat szervezzenek, lemezeket adjanak ki, és elhiggyék, hogy az alkotásuknak olyan értéke van, ami szélesebb körben is megállja a helyét.
A nevetek elsőre valószínűleg talán ellentmondást okoz az olvasók fejében, de mégsem gondolnánk hogy ez egy mainstream fősodor. Mesélnétek róla egy picit?
Az Overground egy szójáték, amit egyfajta felszínre hozásként értelmezünk, de ez nem jelenti azt, hogy a fősodor felé tereljük az előadókat, pusztán lehetőséget teremtünk számukra, hogy megmutassák magukat. Ez a lehetőség nemcsak a profi technikával megvalósuló koncertet jelenti, hanem a fellépés több kamerával való felvételét, és a hang digitális rögzítését is, ami a későbbi előmenetel során remek menetlevél lehet a pályájuk elején álló ígéretes alkotók számára. A sessionjeinket moderált kerekasztal beszélgetésekkel kezdjük, így az előadók zenéjükön kívül élőszóban is beszélhetnek hatásaikról, céljaikról, és az est fellépő művészeivel is megismerkedhetnek, így elősegítve a későbbi kollaborációk lehetőségét is.
Fontosnak tartjuk, hogy az esteken jelenjen meg olyan fellépő művész, aki pár éve még a kezdők cipőjében járt, mára pedig a nevét már “nagyobb” bulikon is jegyzik. Az események szervezése során rájöttünk, hogy a jelenleg technoval telített éjszakai életben a Budapestre korábban jellemző eklektikus elektronikus zenei palettára a mai napig szükség van. Fontos, hogy ne csak az éppen sikereket halmozó zsánerek farvizén evezzünk, hanem olyan tematikus esteket szervezzünk, amelyeken az elektronikus zenék szubkultúrái találkozhatnak, megismerhetik egymást. Igyekszünk azzal is különleges státuszt teremteni programjainknak, hogy a dj szetteket egyenlő arányban keverjük a live-actekkel, ami még inkább közelebb hozza a nézőt a fellépő alkotási folyamatához.
Milyen célok vezéreltetek bennetek, mikor elindítottátok a projektet? Miben vagytok mások, mint a többiek? Miben tudtok többet adni a budapesti éjszakának, illetve az egész hazai elektronikus zenei kultúrának?
Alapvetően megvolt az a kreatív közeg, amiben mindenki alkot, zenél, ír, filmet forgat, de ahogy már elhangzott, gyakran csak az asztalfióknak készülnek ezek az anyagok. Azt gondoltuk, hogy jó lenne egy pici lökést adni sok barátunknak, ismerősünknek, ezzel együtt meg közös bulikat szervezni, együtt élni meg ezeket a pillanatokat. Meg hát ki kell mondani, hogy mindenkiben megszületett az érzés, hogy a jelenlegi budapesti palettánál jóval gazdagabb az elektronikus zenei kultúra. Félreértés ne essék, rengeteg buli van, az utóbbi években fősodorba lépett itthon is az elektronikus tánczene, csak ezzel együtt elindult egy értéktelenedési folyamat is, ami természetes, de ettől függetlenül még nehéz megélni annak, aki kölyökkora óta a zene szerelmese. Nagyjából egyívású gyerekek vagyunk, és mind megtapasztaltuk a kétezres évek elejei pesti éjszakai életet, ami óhatatlanul nosztalgiázásra késztet mostanában. Arra gondoltunk, hogy egy jól kurált sorozattal, még ha kicsi nézőszám mellett is, de ki lehet alakítani egy izgalmas underground műhelyt, ami idővel kinőheti magát.
Sorozatunkat 2021 őszén kezdtük, jelenleg a nyolcadik tematikus esténket szervezzük, és voltak egyéb társszervezéseink is. A budapesti éjszaka több prominens klubja is színtere volt már eseményeinknek, hiszen nem egy-egy helyszínhez ragaszkodunk, hanem olyan szórakozóhelyeket keresünk, amelyek mind személyi és technikai hátterükkel is azt a minőséget képviselik, amit mi magunk is célunkul tűztünk ki a OverGround Sessions számára. Továbbá azt gondoljuk, hogy a különböző zsánerek számára más és más helyszínek illeszkednek.
Hogyan definiálnátok magatokat? Milyen zenei stílusban utaztok?
Kell még idő a releváns öndefinícióhoz, ezzel együtt meg vannak olyan értékek, amikkel bekereteztük már a megalakulásunk pillanatában magunkat. Tök fontosnak tartjuk, hogy ne üljünk fel a jelenleg jól menő zsánerek farvizén keltett hullámokra, hanem folyamatosan lépjünk ki a komfortzónánkból és adjunk fórumot az izgalmas hangoknak. Ezért nem is szerettünk volna lehorgonyozni egyetlen stílusnál sem.
A nagyobb bulikon kívül mi is igyekszünk “klubesteket” tartani, ahol még mindig a sokszínüség jegyében válogatnak a szelektorok, de azért láthatóak valamiféle hangzás sziluettjei. Ha ezt meg kellene fogalmazni, akkor leginkább a UK páratlan zenei örökségét szeretnénk összeereszteni a global bass megintcsak változatos és eklektikus kísérleteivel. Valahogy abban a szellemben, ahogyan Darwin fogalmazta meg a berlini REEF bulisorozatának leírásában: “bass, breaks and global rhythms on one floor”. Annyi zseniális zene van a világon, vétek lenne sutba dobni a javát.
Nem féltek attól, hogy a stílusokon átívelő „kicsapongás” gátolja a törzsközönség kialakulását? Hogyan próbáltok brandet építeni?
Azért azt kell látni, hogy ez a fajta attitűd nem kifejezetten közönségbarát. Rengetegen brandet keresnek, ahol megszokott rezidensek megszokott bulikat csinálnak. Nálunk meg nincsenek megszokott zsánerek, dj-k, bulik.
De nem aggódunk, mert nem célunk ilyen specifikus márkát építeni, sokkal inkább közösséget. A mi egyre bővülő kollektívánk füleiből kiindulva azért vannak olyan arcok, akik kíváncsiak a sokszínűségre – ezeket a mindenevő emberket keressük, legyenek kevesen vagy többen. És mivel nem célunk a profit, ezért vesztenivalónk sincs.
Beszélgessünk az április 12-i buliról. A grime stílusról talán még van fogalma egyeseknek, na de hogyan definiáljátok azt, hogy neo-grime? Hogy találtatok rá, miképpen kapcsolódtok hozzá? Hogyan válogattátok ki az előadókat?
2023-ban nem könnyű stílusokat definiálni, a határok teljesen elmosódnak, és ez így is van rendjén. Annyi biztos, hogy ez a bizonyos „neo-grime“ sound a wave-ből fejlödött ki. Én (Bálint, a buli kurátora) 2011-ben hallottam először wave-et, Plastician BBC műsorában. Biztos ismeritek az érzést, amikor egy bizonyos zenét hallotok és előtörnek az emlékek…Rám a wave van ilyen hatassal, sosem felejtem a késő esti 182-es busz hangulatát, a fényeket, a szagokat és az elhagyatott gyárépületeket Kőbánya felé zötyögve. Ha jól tudom, Plastician kiadója, a Terrorhythm adott ki először wave válogatást is. Az elmult bő 10 év alatt sok rendkívül hangzatos nevű alfaja lett (hardwave, darkwave, stb.), és a grime-osabb, nyersebb irányból alakult ki a neogrime. A wave-et alapjáraton trance-es dallamok, atmoszférikus hangzás és trapes 808-ak jellemzik.
Mivel a kezdetek óta követem ezt az irányzatot, előbb utóbb belefutottam Simon (eone) kiadványaiba is, majd Instagramon elkezdtünk írogatni és real recognize real alapon össze is haverkodtunk. Eone újszerű, meglepő soundja szerintem nagyon jól működik majd a Madting crew klasszikusabb grime kezdése után.
Az Overground rezidensei is hasonló stílusban fogtok zenélni?
Annyi tuti, hogy megpróbálunk mindenre felkészülni, és hangulat függvényében pakolni a zenéket. Eone után játszunk, de nála nem lehet tudni, mire számíts: ha olyanja van, gyönyörű elszállós dallamokkal simogat, viszont az is lehet, hogy inkább beledöngöl a földbe a legdurvabb dubplate-jeivel, szóval izgalmas kihívás lesz. Rengeteg kiadatlan zenéjét hallhatunk majd tőle az eseményen, elég egyedi szett lesz. Melaak és ico pedig kicsit sportosabb tempókkal folytatják majd a játékot.
Milyen továbi tervekkel vágtatok neki az idei évnek?
A kezdetek óta nagy vágyunk külföldi producerrel színesíteni az eseményeinket. Ez tavaly megvalósult Goro pajtással Bulgáriából, de az a véletlennek volt nagy köszi: pont itt tartózkodott az országban egy kiállítás miatt, és megkeresett minket, hogy ha már…Hát az a menet nagyot is ment, és azután már nem bírtuk visszafogni magunkat, elkezdtük szervezni ezt a mini álmot, ami külföldi artist nélkül nem is állna meg az atutentika lábán: ez a neo-grime, mindjárt már a Toldiban! Esemény: https://fb.me/e/4fRkmTQHN
Hová szeretnétek eljutni 5 éven belül?
Fennmaradni a hazai underground-térképen, és külföldi kis klubokba is szeretnénk szervezni néha egy-egy eseményt, plusz ha véletlenül ránk szakadna még több szabadidő, talán még egy kis lemezkiadó is megvalósulhat.
Beszéljünk a tehetséggondozásról! Hogyan találtok rá az arra érdemes zenészekre? Mi alapján karoljátok fel őket? Miben látjátok a karrierépítés gátját Magyarországon? Kik számotokra azok a hazai arcok, akik pozitív példával szolgálhatnak?
Folyamatosan belebotlunk azokba az arcokba, akiket a BBC-n mondjuk Noisia játszik a mixeiben, itthon meg nem kapnak tízezer forintot a fellépésükért. Ha valamit tudunk nekik adni, az elsősorban a megbecsülés, a fellépési lehetőség, ami a mi tárcánkhoz mért korrekt honoráriumot foglalja magában, a hang és képi felvétel, no meg a barátság lehetőségét. Ez már több, mint amit sok “piaci” szereplő nyújt. Nincsenek illúzióink, ahogy szerintünk az előadóknak sincsenek. Pusztán zeneírásból iszonyúan kevesen tudnak megélni, és ez nem csak Magyarországra igaz állítás. Őszintén, abban már sikert látunk, ha egy debreceni arcnak nem lesz több az utazási költsége, mint amit a szervező az este végén a kezébe nyom. Legtöbben szerelemből, passzióból csináljuk ezt az egészet, de a sorozatos pénzügyi kiadások baromira demotiválók. Ha valamiben tudunk segíteni, akkor azt megtesszük. Összekötünk előadókat, kiadókat, szervezőket, klubokat, közönségeket. Legalábbis ez a célkitűzés. És könnyen barátkozunk, akit megszerettünk, az általában a közelünkben marad. Fenntartható, élhető zenei közeget szeretnénk magunk körül látni, ez fontosabb mint a profitabilitás.
Sokat hallgatunk együtt zenét, sokat beszélgetünk a világokról, és hogy mit és miként érdemes még bemutatni itthon. Ezek alapból szubzsánerek, a szcénában pedig nincs sok előadó itthon, ezért megtalálni sem nehéz, ha már a műfajt ismerjük. A gát a pici piac. Ha Amcsiban lennénk, lehetne akár főállás is, de ha a társadalom 0,001%-ához szólsz, az itthon nem túl kifizetődő. De minket ez érdekel, ezt szeretjük, nem kell hozzá pénz.
Ami a tehetséges arcokat illeti, nem lenne méltó elkezdeni sorolgatni, mert hosszabb az underground lista, mint amennyi tagról mi tudunk – éppen ezért éljen a földalatti éra! Éljen minden arc, aki akkor is csinálja, ha tudja: ebből sosem lesz Arena teltház, és persze az összes trueface klubüzemeltető, akik éppen csak túlélnek, de továbbra is minden energiájukkal azon vannak, hogy lélegeztessék ezt a közeget.
https://www.facebook.com/overgroundsessions
https://www.youtube.com/@OverGroundProductions/playlists
https://instagram.com/overground_sessions?igshid=YmMyMTA2M2Y=
https://on.soundcloud.com/K2Pn6
Comments are closed for this post.