Augusztus utolsó szombatján egy igazán egyedülálló eseményre került sor Budapest szívében. A Beatport és a Miller kooperációjában, a nemzetközi Miller Mix kampány hazai lezárásaként megrendezett bulinak a Vajdahunyad vára adott otthont. Ebben a mesebeli környezetben korábban még nem szerveztek hasonló mértékű elektronikus zenei rendezvényt. A headliner szerepét betöltő Gioli & Assia egy igazán energetikus szettel kápráztatta el a közönséget. Az olasz női dj páros nem csak a pultban, hanem a való életben is egy párt alkot lassan 10 éve. Szettjük végén pedig mi is elcsíptük őket egy interjúra, akik készségesen válaszoltak a kérdéseinkre.

Először is, szeretnék gratulálni nektek, ugyanis a megszokottnál sokkal erősebb és energikusabb szettel érkeztetek hozzánk. Ha jól értelmeztem a szett felépítését, akkor a tribal irányból indultunk a melodic irányba? 

Gioli & Assia: Abszolút, ebben teljes mértékben egyetértünk!

Minden rendben ment a felkészülés során? Volt esetleg váratlan kihívás a fellépés előtt?

Gioli: Minden rendben ment, a hangzás remek volt, a technikusok jól felkészültek voltak.

Gyakran kötitek össze az előadóművészetet a spiritualitással, és meditációval. Mit gondoltok, sikerült elérni ezt a célt a mai fellépés során? 

Gioli: Igen, ugyanis nagyon sok szám spirituális jellegű, például a „God don’t levave me alone”, ami az egyik személyes kedvencem. Nagyon egyszerű énekelni is, mert könnyű feleleveníteni, másrészt pedig könnyű lelkileg kapcsolódni hozzá. Annak ellenére, hogy   majdhogynem Techno zenéről beszélünk, mégis a melodikusság és dallamosság következtében az embereket egy spirituális utazásra invitálunk a fellépéseinkkel.

Gyakran észrevehető, hogy kontextust adtok a zenéknek, nemcsak a dallamosság, hanem a video és a központi mondanivaló (pl: szerelem, élet, vallás) is fontos, ezzel pedig eléritek azt, hogy az átlag ember könnyen azonosuljon a zenével. 

Assia: A szerelem témaköre elsősorban azért fontos számunkra, mert egy pár vagyunk, már majdnem tíz éve.

Gioli: Ez így van, illetve emellett az élet és halál mindennapi kérdései is foglalkoztatnak minket, és szeretnénk, hogy ezek visszaköszönjenek a dalszövegeinkben. Az autentikusság, önazonosság, nagyon fontos számunkra, és azzal, hogy ezekről a témákról éneklünk ezt tovább erősítjük.

Assia: Ha valami olyanról énekelsz, ami univerzális élmény és másokra is igaz, úgy könnyen ráhangolódtok egymásra egy dalon keresztül. 

Észrevettem, hogy nemcsak a dobokat, perkusszív elemeket manipuláljátok a produceri folyamat során, hanem a vokált is gyakorlatilag layerezitek, különböző rétegeket hoztok létre. 

Assia: Pontosan, Billie Eillish is ezt a technikát használja.

Gioli: A legszebb rész az egészben, amikor a különböző melódiákhaz harmóniákat írunk, illetve amikor a felső hangtartományt lefedjük, és utána felvesszük a többi réteget. Lényegében különböző oktávokat és különböző harmóniákat vegyítünk. 

És ezeket nem is a szoftverben csináljátok, hanem egyből így veszitek fel? 

Gioli: Assia hangtartománya igen nagy, így modifikációra nincs szükség, egyből fel tudjuk venni a különböző oktávokat.

Assia: Általában van egy magasabb rész, egy mélyebb, illetve van, amikor halk suttogásba megy át az énekhang, máskor pedig ária-szerű.

A „Meaning of Life” című track például tele van harmóniákkal. Játszottátok a „Mine” című számot, ha jól tudom ez a volt a legújabb kiadott track.

Gioli: Igen, azt is játszottuk, illetve volt egy új dal is, ami szeptemberben fog megjelenni, emellett pedig olyan trackek is, amig még hivatalosan nem jelentek meg.

Térjünk vissza a zeneírásra. Hogyan dolgoztok, először a vokállal készültök el, és köré építitek a többi elemet, vagy pedig veszek egy lábdobot, egy basszust, és ahhoz megy a vokál?

Assia: Ez mindig az adott zenétől függ. A „Magnetic Field” című trackben például elkezdtünk zenét írni, és utána ment rá  a felső hangréteg, de a „Young Forever” című trackben a dalszöveggel és a zongorakísérettel kezdtünk, és utána indult be óaz igazi produceri fázis, a dobok és szintetizátorok hozzáadása. Abszolút helyzetfüggő, van hogy az egyszerű zongoramelódiákból kihallunk valamit, és aköré kezdünk építeni. Rengeteg spontán fázisa van tehát a zeneírásnak részünkről.

Milyen műfajok, vagy előadók inspiráltak titeket a zeneírásban?

Assia: Az első,  akit muszáj megemelíteni, az Lana Del Rey.

Őt én is imádom, az interneten mindenki a „közös anyukánk”-nak nevezi őt. 

Gioli: Úgy látjuk, hogy nagyon jól megy a sorsa jelenleg, és hihetetlen jó látni, nagyon örülünk neki. Végre megkapja azt az elismerést, ami járt neki. Muse például szintén nagy inspirációt nyújt, ő is kombinálja a klasszikus zenét az elektronikussal. Amikor zongora szólózok, akkor az is igazából klasszikus zenei tanulmányokból származik, hiszen gyerekkorom óta tanulok zenélni, és próbálom ezt kamatoztatni az előadásaink során.

Van bármi, amit szeretnétek a jövőben hozzáadni kiegészítésül a produkciótokhoz? Például egy új hangszert esetleg? 

Gioli: Igen, szeptemberben folytatjuk a turnénkat, és szeretnénk elektromos gitárt is vinni magunkkal. Ez azt jelenti, hogy egy teljes dobfelszerelést, a dobgépet, illetve a gitárt is vinnénk. A „Resurrection” turné részeként hoznánk be az újításokat, és jövőre Budapesten is használnánk ezt a felállást. Akkor viszont száz százalékban saját zenéket játszanánk, tehát nem DJ-szett lenne, hanem sokkal inkább egy önálló koncert. 

Rengeteg olyan zenét is hoztatok ma, ami jól ismert zenék feldolgozása. 

Assia: Igen, például Amy Winehouse-tól is hoztunk zenét. Úgy gondoljuk, fontos néha emlékezni néhány előadóra, és azzal, hogy kissé módosítjuk a zenét, valami teljesen újat tudunk mutatni a közönségnek, illetve megmutathatjuk nekik azokat a zenéket, amelyek fontosak számunkra.

Szeretnék még egyszer gratulálni a mai fellépéshez, és fontosnak tartom hozzátenni, hogy nem csupán nőknek nyújtotok inspirációt, mint művészek és közszereplők, hanem rengeteg férfitársam nevében is elmondhatom, hogy felnézünk rátok.

Gioli&Assia: Köszönjük szépen!