Ma indul a Száraz november – Hazai DJ-ket kérdeztünk az absztinenciáról

Ma reggel 7-kor elkezdődött a száraz november egy hónapos kihívása. A Kék Pont által 2016-ban létrehozott kezdeményezés célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a mértékletesség erényére az alkoholfogyasztással kapcsolatban. Az egy hónapos kihívás során a részt vevők leteszik a szeszes italt, de az a legjobb, ha semmi tudatmódosítóval nem élnek. Fontos cél a testi és lelki megújulás, az önismeret fokozása, a vágyak megregulázása, valamint az italozás okozta problémák korai felismerése. Annak ajánlott, aki legalább hetente egyszer vagy annál többször iszik és szeretne többet megtudni az alkoholhoz fűződő viszonyáról. Az éjszakai élet szereplőinek még nehezebb a dolguk, hiszen folyamatosan érik őket a triggerek. A száraz november kapcsán megkérdeztünk néhány hazai dj-t az absztinencia kérdéséről. Van, aki már évek óta teljesen tiszta, de ezt a közönség sokszor még ma sem akarja elhinni. Hogyan jött az elhatározás? Milyen érzés józanul letolni egy bulit, amikor senki nem az körülöttük? Hogyan kezelik a sóvárgást? Szinte mind ugyanarról beszélnek. Csak pozitív hatásokról.

Mióta nem iszol? / Mióta tartod a száraz novembert?

Man + Machine: Idén január 1-én álltam le, amit korábban megelőzött egy 7 vagy 8 hónapos leállás, szóval egy visszaesésből épültem fel. Persze ez sem volt zökkenőmentes, így sajnos nem vagyok egy felépülési szerepmodell, de hiszek abban, hogy ha megbotlunk, nem szabad letörni és feladni: fel kell állni és menni kell tovább.

Andrija Jäger: Most lett négy éve, hogy nem iszom alkoholt, de olyan hosszú ez az idő józanul, hogy már lassan nem emlékszem rá.

Ben Dover: 2017-ben próbáltam ki először a száraz novembert. A kihívást minden évben jól teljesítettem, de azért a későbbiekben elég sokszor volt visszaesés. Idén viszont már négy absztinens hónapot is lenyomtam.

Hogyan jött az elhatározás?

Man + Machine: Úgy, hogy már a hétköznapi funkcióim ellátásának rovására ment a függőségem, ami nem segített a szorongásos depressziómon sem – de mindenekelőtt megszületett a kislányom, aki az összes korábbi dolgot felülírta az életemben. Szóval úgy döntöttem, sokkal jobb barátja leszek saját magamnak és olyasvalakivé válok, akire büszke lehet mind a 12 éves, mind a 82 éves énem.

Andrija Jäger: Amióta tinédzser koromban elkezdtem az italozást, folyamatosan alkoholizáltam. Sokat is meg keveset is. Az alkohol és a dühkezelési problémáim, volt hogy bajba is kevertek. Csináltam nagy faszságokat és rájöttem, hogy nem ezzel kéne elbaszni az a tehetséget, amit az Úrtól kaptam. Készültem rá tudatosan, hogy szembe nézek majd magammal, ezt korábban kb. 10 éve a kábítószerekkel is megtettem sikeresen, szóval önbizalom a volt bőven. De nem volt kellő motiváció, hogy elkezdjem. Aztán a második covid hullám alatt le akartam tesztelni, hogy milyen tisztának lenni egy hónapig egy száraz novembernél. és így maradtam.

Ben Dover: Eleinte csak kíváncsiságból, hogy vajon hány napig bírom. Magam is meglepődtem, hogy milyen simán lenyomtam egy hónapot. A mindennapokban elég egyértelműen látszik, hogy a bulizás intenzivitásával egyenes arányban csökken hétköznapokon a hatékonyság.

Mennyiben más zenélni / megélni a bulit tisztán, mint korábban?

Man + Machine: Ha az ember megfelelően hosszú ideig és elég intenzíven ügyel arra, hogy lehetőleg ne legyen józan, akkor a lejövés időszaka után a józanság szinte egy új tudatállapot-élményt nyújt, ami baromi durva. Én az utóbbi időben már tudatosan játszom az agyammal, hogy hogyan gyűröm le a szociális szorongásom és várom, hogy mikor üt be a dopamin, az endorfin és az oxitocin elegye az agyamban. Nagyon jó flash, tudom ajánlani mindenkinek. Emellett persze sokkal jobban tudok koncentrálni a zenére, sokkal jobban tudok kapcsolódni a közönséghez, sokkal technikásabban tudok zenélni a DJ szettjeim és az élő koncertek során is.

Andrija Jäger: Brutális, komolyan mondom brutális! Amikor zenét írtam soha nem ittam és drogoztam, hogy a hallószerveim nagyon a helyén legyenek. Régen dj-zés közben, azért nem mondtam nemet a piára. Az első éles emlékem ezzel kapcsolatban. amikor egy nagyon kedvenc zenémnél elkezdtem felfedezni olyan hangokat meg részleteket, amikor idáig nem hallottam. Ekkor kezdtem ráérezni a varázsára, hogy mennyivel mélyebben és részletgazdagabban hallom a zenéimet és mások zenéit is. A bulik megélése kapcsán nincs sok különbség, így is úgy is jól érzem magam. Ezzel soha nem volt probléma, itt is inkább azt emelném ki, hogy sokkal részletgazdagabban élem meg azóta a bulikat. Olyan mintha egy szürreális valóságshow-ban lennék a többi piás között, néha eszméletlenül vicces.

Ben Dover: Sokkal jobb, sokkal tisztábban hallom a zenét, az apró részleteket, gyorsabban reagálok mindenre. Jobban tudok kapcsolódni a közönséggel. Nagy felismerés volt, hogy sokkal jobban tudok így funkcionálni, bármiről is van szó. A nyár közepe óta csak teljes absztinenciában zenéltem, kivéve egy alkalommal. Mondanom sem kell, hogy ott funkcionáltam a legkevésbé megfelelően, meg is bántam.

Mik a legnagyobb előnyei a józanságnak?

Man + Machine: Például az, hogy vissza tudok emlékezni a fellépéseimre. Voltak olyan periódusai a pályafutásomnak, amikor konkrét szezonok estek ki és nem tudom megmondani a mai napig, hogy az egyes emlékfoszlányok éppen hol történtek – ha egyáltalán megtörténtek. Ha pedig a hétköznapok szempontjából nézem, akkor például nagy előnye, hogy nincs konstans szégyenérzetem önmagam miatt, sokkal kevesebb dühkitörésem van és képes vagyok a tudatos gondolkodásra ahelyett, hogy csak sodródnék.

Andrija Jäger: Tisztán látom a világot, sokkal több az energiám, nincs másnaposság, sokkal nyugodtabb, toleránsabb vagyok.

Ben Dover: Sokkal mélyebben élem meg a pillanatokat, csodálatos érzés, ha a buli másnapja nem megy a kukába, hanem hasznosan lehet eltölteni. Mióta így felemelkedett a pia ára (is), azóta könnyebb feltennem a kérdést, hogy biztos szükségem van arra, hogy még erre költsek?

Vannak-e hátrányai?

Man + Machine: Bármennyire paradoxnak hangzik, leginkább egzisztenciális hátrányai vannak, ugyanis a töréspont-helyzetek elkerülése miatt már nem maradok ott a bulikban reggelig piálni azokkal, akik a lapokat osztják. Márpedig általánosságban kijelenthető, hogy a drogok és a pia amolyan kötőanyagokként működnek a szórakoztatóiparban, így sok esetben azok mennek peak time-ba a bulikban és a fesztiválokon, akiknél van tartalék az afterre is, nem pedig azok, akik egyébként a belüket kidolgozzák azért, hogy értékes dolgokat tegyenek hozzá a kultúrához és a zenéhez.

Andrija Jäger: Persze, hogy van! Imádom az alkoholt szeretek jókat és finomakat innni és persze szeretek berúgni is, ez a hátránya ha nem iszol. Meg az, hogy van egy klubom és szeretek a vendégeimnek a legjobbat adni néha új koktélokkal, nehéz ízeket kikeverni úgy, hogy nem iszom. Sóvárgás nem igazán van, elrészegít a józanság és a sok pozitívum, amit kapok ettől a világtól.

Ben Dover: Szerintem nincs olyan, aki absztinensen lenyom egy bulit, és utána azt mondta volna, hogy jobb lett volna máshogy!

Miben változtatta meg a józanság a szokásaidat?

Man + Machine: Sokkal jobb beosztással vagyok a napjaimmal, sokkal nagyobb türelemmel élek, sokkal inkább jelen vagyok, teljesen máshogy viszonyulok a rajtam kívül álló dolgokhoz, nem hagyok ki edzést, sokkal többet olvasok, mint eddig és naplót is vezetek. De előjöttek rossz szokások is, például a stresszevés, amire eléggé hajlamos vagyok.

Andrija Jäger: Szerintem semmiben, minden ugyan úgy megy mint régen, csak nem iszom mellé.

Ben Dover: A buliban ugyanúgy elvibeolgatok. Amikor mégis azt érzem, hogy nincs értelme már tovább maradni a buliban. Akkor egyszerűen csak hazamegyek, nem pedig a bárpult felé veszem az irányt. Korábban mindig az utolsó pillanatig maradtam. A következő héten pedig tudatosabban tervezem a napjaimat.

Hogyan fogadta a környezeted a józanságod?

Man + Machine: Támogatóan és nagyon megkönnyebbülve.

Andrija Jäger: Szerintem megteltek a templomok, hogy köszönetet mondjanak az Úrnak 🙂 Sokan azok akik ismertek a józan korszakom előtt a mai napig nem tudják elhinni, hogy nem iszom. Nagyon vicces, mert nem így ismertek meg. Nekem a szerb kultúrám igen csak szoros a kapcsolatom az alkohollal. Édesanyám soha nem mondta, de látom rajta és a családomon, hogy nagyon örülnek és büszkék rám, hogy egy új embert kaptak. A kollégáim és a underground közösség egy felelősségteljes, céltudatos vezetőt kapott.

Ben Dover: Sokszor nem akarják elhinni, szerencsére senki nem akar presszionálni.

Mi segít abban, hogy józan maradj? Hogyan kezeled a sóvárgást?

Man + Machine: Elsősorban a lányom, a közvetlen környezetem és a barátaim. De nagyon sokat segít, hogy sokkal jobban szeretem saját magam, valamint régi ismerőseim, akikkel tizenévesen ismerkedtem meg: a sztoikusok. A légzésgyakorlatok mellett Seneca és Marcus Aurelius mindenképp kiemelt szerepet játszik abban, hogy magam alá tudjam gyűrni azokat a pillanatokat, amikor ott liheg a nyakamba a függőségem, hogy most már igazán megérdemlek egy kis lazaságot.

Andrija Jäger: Annyi pozitív dolgot kaptam a józan világomtól, ami teljesen elrészegített. Ezt a jelenséget úgy hívom, hogy józanság függés. Egyáltalán nem jelent nehézséget az, hogy negáljak az alkohollal. Még úgy sem, hogy van egy szórakozóhelyem, folyton buliról buliba járok zenélni, mindenki mindennel is meg akar itatni, születésnapomra a mai napig kapom a jobbnál jobb piákat (amit tényleg nagyon köszönök és ha megint inni fogok meg is iszom mind).

Pár éve elhatároztam hogy iszok egy sört de nem ment. Az újra ívás okoz nehézséget. Félek önmagamtól, hogy mi lesz ha megint elkezdek inni. Tudom tartani a mértéket? Tudok majd viselkedni? Megbántom majd a szeretteimet, a kollégáimat? Sokat fejlődtem az évek alatt és még mindig van hova, ezért most számomra ez az igaz út, és erről az ösvényről semmiért nem térnék le jelen pillanatban.

Ben Dover: Korán kelek, előre megtervezem a napjaimat, rövid és hosszútávú terveket alakítok ki, sprtolok, meditálok, próbálok minden nap valami újat megtapasztalni, igyekszem minden pillanatban tudatosan jelen lenni. A mindfulness csodákra képes!

Mit tanácsolsz azoknak, akik kipróbálnák a józan bulizást, de attól félnek, hogy úgysem bírják tartani a józanságot?

Man + Machine: Várják ki, hogy elmúljon a szorongásuk. Pontosabban várják ki türelemmel, amíg rájönnek, hogyan tudnak feloldódni drogok nélkül a buliban. És tartsák észben, hogy nem a drogok miatt járnak bulizni, hanem a zene miatt. A szubkulturális öntudat pedig nagyon sokat tud segíteni abban, hogy világosan lássuk, mi a fontosabb: a buli tiszta élménye, vagy az, hogy utána takony készen vergődjünk három napig.

Andrija Jäger: Az alkoholizmus a legnagyobb  betegség Magyarországon. Ez egy mentálhigiéniás probléma, én is a drogokba és alkoholba menekültem a problémák elől. De belenéztem a tükörbe és meg akartam változtatni a sorot és mások sorsát is. Ezek a dolgok fejben dőlnek el. Legyen meg az elhatározás és menni fog. Ha inni szeretnél akkor igyál, ne kínozd magad mert úgy is ezt szeretnéd. Viszont ha nekiugrasz az egy hónapnak, akkor készülj fel előre mentálisan pont úgy mint egy maratonnál. Készítsd fel az agyadat és a gondolataidat, néz szembe a problémákkal és old meg azokat, foglalkozz magaddal és sikerülni fog!

Ben Dover: Ha „nem”-et mondasz a fogyasztásra, az máshol úgyis „igen”-eket szül.

Az absztinens és felépülő függő nemzetközi DJ-k gondolatairól pedig ITT és ITT tudsz olvasni.

Ha szeretnél még többet megtudni a hazai és nemzetközi elektronikus zenei életről, akkor csatlakozz a a Szakkor by Primate.hu Facebook csoportunkhoz és kövess minket Instán és a TikTok-on is!

Borítókép: Andrija Jäger és Man + Machine (credit: Somogyi Lajos)