Az új könyv, a Synthesizer Evolution: From Analogue to Digital (and Back) a szintetizátorok zene- és kultúraformáló hatását ünnepli, egy átfogó, aprólékosan összeállított katalógust nyújtva az 1963 és 1995 között készült összes jelentős szintetizátorról, dobgépről és samplerről. A könyv szerzője, Oli Freke, most kiválasztja a 10 legnagyobb hatású darabot.
A szintetizátorok a modern elektronikus zene alapkövei. Mindig is lenyűgözött, hogyan viszonyulnak hangjaik a kor zenéihez: vajon létrejöttek volna bizonyos műfajok egy adott szintetizátor hangja nélkül? Vajon nem léteznének ma bizonyos stílusok, vagy más módot találtak volna a zenészek a hasonló hatások elérésére? Ezekre a kérdésekre nem lehet választ adni, de egy biztos: létezik néhány olyan szintetizátor, amely alapvető szerepet játszott a modern zene kialakulásában, és bizonyos műfajok 100%-ban ezekre a modellekre épülnek.
0. RCA Sound Synthesizer MkII (1957)
Bár ez egy kis csalás, de ezt az egész termet elfoglaló, vákuumcsöves kutatólabort illeti az érdem, hogy a „szintetizátor” szó bekerült a nyelvhasználatba. Négyhangú polifónikus hangzást produkált, amit lyukkártyákkal kellett programozni, így inkább akadémikus zeneszerzők (pl. Milton Babbitt) használták absztrakt elektronikus művek komponálására.
1. Moog Modular (1964)
Robert Moog 1964-ben hozta létre az első valódi kereskedelmi célra szánt szintetizátort, bevezetve az alapvető szintetizátor-elemeket (VCO, VCF, LFO stb.), amelyek máig meghatározzák a szintézist. Wendy Carlos Switched-On Bach albuma (1968) tette világhírűvé a Moog-ot és legitimálta a szintetizátorokat, mint valódi hangszereket.
2.Moog Minimoog Model D (1970)
Az egyik legismertebb és legikonikusabb szintetizátor, amely a moduláris rendszerek helyett egy kompakt, minden-az-egyben dizájnt kínált. Három oszcillátorral és híres „transistor-ladder” szűrőjével fantasztikus hangzást nyújtott, ami alkalmassá tette basszusra, szólóra és effektekre is.
3. Sequential Circuits Prophet-5 (1978)
Ez volt az első szintetizátor, amely teljes értékű polifóniát (öt hangot) és újrahasználható memóriát kínált elérhető áron. Dave Smith ezen kívül a MIDI protokollt is kidolgozta, amely forradalmasította az elektronikus zene produkcióit.
4. Roland TB-303 (1982)
Eredetileg basszus kísérő hangszernek tervezték, de valójában az acid house alapköve lett. DJ Pierre és a Phuture formáció 1986-ban megjelent Acid Tracks című száma új korszakot nyitott, és elindította a rave és techno mozgalmakat.
5–6. Roland TR-808 (1982) és TR-909 (1983)
Bár dobautomaták, mégis szintetikus hangkeltéssel működtek. A TR-808 Afrikka Bambaataa Planet Rock számával robbant be, a TR-909 pedig a techno és hard house alapját adta. Az 808 egyedi „hibás” chipjeinek köszönhetően utánozhatatlanul jellegzetes hangja lett.
7. Roland Alpha-Juno 1 (1985)
A ‘hoover’ hangzás, amely „Joey Beltram – Mentasm” című zenéjében vált ikonikussá, ebből a szintiből származik. A keményebb tánczenék (rave, hardcore, jungle, hard house) egyik legmeghatározóbb hangja lett.
8. Yamaha DX7 (1983)
Az első széles körben elérhető digitális szintetizátor, amely FM szintézist használt. Az új, fényes hangzásokkal meghódította az 1980-as évek popzenéjét. Olcsó, megbízható, nyolc hangú polifóniával és 32 előhívható memóriával rendelkezett – forradalmi újítás.
9. Roland D-50 (1987)
A D-50 újfajta digitális hangkeltéssel – Linear Arithmetic – érkezett, amely ötvözte a mintavételezést és a szintézist. Olyan ismert hangok kötődnek hozzá, mint az Enya – Orinoco Flow pizzicato hangja. A D-50 hatása a későbbi Korg M1-re is kiterjedt.
Bár sampler, nem szintetizátor, de akkora hatása volt a zenei világra, hogy helye van ezen a listán. A sampling – meglévő hangok újrakontekstezálása – lehetővé tette az olyan műfajok megszületését, mint a hip-hop, jungle, big beat és sok más.
10. Akai S1000 (1988)
Bár sampler, nem szintetizátor, de akkora hatása volt a zenei világra, hogy helye van ezen a listán. A sampling lehetővé tette az olyan műfajok megszületését, mint a hip-hop, jungle, big beat és sok más.
Összegzés: Ezek a szintetizátorok (és az egy sampler) nemcsak technológiai újítások voltak, hanem új zenei stílusokat, hangzásokat és gondolkodásmódot is hoztak a zenébe. Lehet, hogy acid house nem létezne TB-303 nélkül, vagy a jungle nem született volna meg samplerek nélkül. A válasz talán nem biztos, de a hatásuk tagadhatatlan.
Forrás: [Mixmag]
Comments are closed for this post.