Hazai megjelenésekről beszámolni mindig hálás feladat. Zenészeink rendszeresesen szállítják a minőségi és időtálló produkciókat. Ugyanakkor sok másik nemzettel és zsánerrel ellentétben a legtöbb elektronikus zenei stílus nem mondhatja el magáról itthon, hogy egy csak rá jellemző, vagy akár a folklórból építkező magyar hangzásvilág jellemezné. Szerencsére azért akadnak kivételek. Elég csak példának okáért az Ugar és a Budabeats kiadványaira gondolni.

És ilyen példa Cord ma megjelent új EP-je is! Az Ethnotech csapatát erősítő dj / producer az elmúlt hetekben két megjelenéssel is büszkélkedhet a műfaj két élkiadójánál. Április 11-én látott napvilágot a Sofa Beats-en a The Bitzpan-nel közös Radiolus EP, a mai napon (május 9) pedig a még nagyobb büszkeséget hozó Digital Structures-ön érkezik a Stable Flight EP, aminek egyenesen nálunk olvashatjátok és hallgathatjátok a premierjét!

Cord hangzásvilágát az elektronikus zene és a magyar népzene sajátos ötvözete jellemzi. Kompozícióiban organikus textúrák, glitch-es ritmikák és pszichedelikus elemek fonódnak össze tradicionális motívumokkal. A magyar népdalok újragondolása nemcsak hangminták, hanem hangulati rétegek szintjén is megjelenik, mélyebb kulturális jelentést adva műveinek. Munkái gyakran középtempósak, utaztató atmoszférájúak, miközben komplex szerkesztésük és hangzásbeli aprólékosságuk a nemzetközi mezőnyben is figyelemre méltóvá teszi őket. Cord zenéje hidat képez a hagyomány és a modern elektronika között, egyedi színt hozva a hazai és nemzetközi szcénába egyaránt.

Cord (Gál Attila) zenei pályája korán indult, zenei általános iskolába járt, ahol a Kodály-módszer segítségével szilárd alapokat szerzett. Bár kamaszkorában egy időre háttérbe szorult a hangszeres tanulás, első számítógépe révén később ismét a zeneírás vált fő fókuszává. Egyetemi évei alatt az internet és a technikai fejlődés új irányokat nyitott meg előtte, zenéinek színvonala ugrásszerűen javult, miközben a kevésbé ismert műfajok is hatással voltak rá.

Első megjelenése egy Chris.Su-val közös drum and bass track volt, majd a tempót visszafogva breakbeateket komponált, ami a Chi Recordings-hoz vezetett – egy olyan kiadóhoz, amely a nemzetközi piacon is teret adott az egyedi, magyar gyökerű zenéknek. Itt Cord néven exkluzív szerződést kapott. „Presence„ című szerzeménye egy amerikai-magyar nagyjátékfilmben is megszólalt, az Impulses-ra pedig a BBC rádióműsorában Annie Nightingale hívta fel a figyelmet, amikor az felcsendült az éppen élőben pörgető DJ mixében.

2007-ben egy downtempo zenével szerepelt az izraeli Aleph Zero válogatásán, majd egy hosszabb szünetet követően 2014-ben tért vissza a glitch-hop sajátos stílusú feldolgozásaival (Birdie EP), amelyek a san francisco-i Addictech gondozásában. A magyar népzenei elemek ettől kezdve váltak meghatározóvá Cord munkáiban.

2020-ban a Merkaba Music gondozásában megjelent Maktub EP népdal feldolgozása hozott áttörést, miközben figyelme az organic/desert house felé fordult, ez új irányt szabott zenei és DJ-tevékenységének.

2022 végén három új, műfaji határokat feszegető track született, melyeket Astrix kiadója, a Shamanic Tales jelentetett meg Solstice EP-ként, benne egy Meszecsinka-feldolgozással.

Azóta újabb középtempós kiadványok jelentek meg, miközben Cord az élő, improvizatív performanszaira helyezi a hangsúlyt, amivel legközelebb a Tilos Maratonon mutatkozik meg június 12-én.

Primate: Mi a titka, hogy több műfajban is sikerült élkiadó palettájára kerülnöd?

Cord: Hm, jó kérdés. Biztosan kell egy kis szerencse is, hogy jókor hallgassa meg jó ember a zenéket. De ennél is fontosabb a kitartás azt hiszem. A Merkaba release-em előtt kaptam egy pofont, amikor a Shanti Planti visszadobta az akkori zenéket. Utána a csalódás lecsengése után hátradőltem és nekiálltam hideg fejjel megvizsgálni a zenéket. Mik azok a faktorok, amikben a zenéim határozottan gyengébbek, mint amiket hallani a fesztiválokon. Ezeket beazonosítottam és elkezdtem dolgozni ezeken, így született a Maktub EP. A szerencse és a (minőség iránti) kitartás mellett fontos még az egyediség, a saját hang. Ezt tekintve szerencsére nem volt sok tennivaló, a trükközős de zenei Cord vibe szerencsére régóta magától jön belőlem, amiért nagyon hálás vagyok.

Primate: A zenén kívül mivel foglalkozol a magánéletben?

Cord: ITben dolgozom, emellett pszichológia területen folytatok tanulmányokat a szegedi egyetemen, a családommal is igyekszem minőségi időt tölteni, illetve írással foglalkozom. Ezek, illetve a fellépésekre készülés mellett az utóbbi időben nem nagyon jutottam el az önfeledt zeneírás élményéhez, de biztos vagyok benne, hogy ez megváltozik a júniusi államvizsga után.
Primate: Hogy zajlik a zenekészítés folyamata?

Cord: Van egy kiinduló fázis, amikor alap, „ízetlen” elemeket dobálok be a songba. Valamilyen ritmus, vagy egy technikai ötlet egy szintivel vagy effekttel kapcsolatban. A kulcsmomentum az, amikor valamilyen ihletett téma bekerül, ami elindítja a kreatív flowgépet. Onnan megszalad a dolog, egyikből következik a másik, gondolkodás nélkül. Minden ilyen megszaladt flowblokk után jönnie kell egy munkás blokknak, ami ha kimarad, akkor a zene megmarad a játszogatás szintjén, nem halad az elkészülés felé, megunódik és behal. Régebben sokat szenvedtem ezzel, mostanában már tudom magamat keretezni, és ezekben a munkás részekben is örömömet lelem, igaz máshogy mint a kreatív blokkban. Ilyen munkás rész nálam az arrangement kifejtése, dobhangok keresése, a vázritmus díszítése, vagy a hangmérnöki szöszölések.
Ezek bár unalmasabb tevékenységek, hirtelen akkorát dobnak a zene elkészültségi fokán, hogy emiatt okoz nagy örömöt. Utána ismétlődnek a kreatív és munkás blokkkok, egymáshoz képest egyre rövidebb kreatív és egyre hosszabb munkás blokkal, aztán egyszercsak el kell engedni. Az „elég jó”, „kész van”, „ez most akkor ilyen lett, kész” eldöntése nem könnyű, sajnos még mindig feleslegesen sokáig piszmogok egy-egy zenén.
Primate: Mesélnél valamit erről az in concert dologról?

Cord: Otthon a négy fal között a semmiből érkező dallamok feljátszása, improvizálása mindig is könnyen ment. Egy sokáig nem tudatos, rejtett vágyam volt, hogy ezt színpadon is megmutassam. DJ szet mellett már csináltam egyszer ezt a Malomfesztiválon, de a saját zenék élő bemutatása azért komolyabb tészta. Volt egy munkahelyi kiégésem, ami után egy hosszabb szünetet tartottam, ekkor éreztem, hogy itt az idő. Megkérdeztem néhány kedves zenész ismerőst, akikről tudtam hogy hasonló gondolkodásúak, és az improvizatív hozzáállás is közel áll hozzájuk. Fügét régóta ismerem, és mivel hallottam arab lanton improvizálni, az elsők között volt akit megkerestem. Rögtön igent mondott, és elkezdtünk dolgozni a műsoron. A Cord in concert performansz a megjelent zenék live act előadása, improvizatív blokkokkal tűzdelve. Ezen alkalmak során minden zenében van 1-2 blokk amikor a zene aktuális részét loopolom, amire ő gitárral, én pedig billentyűn, sokszor akár acides témákat is érintve szólózunk. Meglepő volt, hogy mennyi és milyen pozitív reakciót kaptunk már az első fellépésen is, mindenesetre mindig igyekszünk fejlődni.
Primate: Kik inspriáltak a pályád kezdetén, és kik azok a friss dj / producerek, akiket ajánlanál?

Cord: A leginkább meghatározó alakok Dave Tipper és Shpongle voltak, valamint a Chi Recordingsos mentoraimnak, Ambnak és Kevinnek is sokat köszönhetek.
Manapság a tánczenék közül a basszustelt, ötletes psy technok fognak meg leginkább. Ezek hosszan mesélő, meglepetésekkel is dolgozó zenék, az enyémek is ilyenek szeretnének lenni.
Szeretem még a kortárs komolyzenét vagy abba hajló ambient előadókat. Arvo Pärt, A Winged Victory For The Sullen, Loscil, Ishq, Jon Hopkins jutnak eszembe.
Primate: Mi a terved a 2025-ös évre?

Cord: Az államvizsga a fő célom június elején, utána egy tudatos kiengedést szeretnék. Pihenéssel, majd nem munkás, hanem megengedő kreatív sessionnel. Tavaly kitaláltam egy egyedi terápiás eszközt, amit érzésbányászatnak neveztem el, ez egy speciális liveact gyakorlatilag, egy meditációs workshop utolsó fázisában van a helye. A télen ebből is jó lenne egy újabb alkalmat tartani, de Fügével is szívesen koncertezünk.

Primate: Az új EP hogy jött össze? Elég színes darab, a műfaj többi kiadványaihoz képest.

Cord: Leginkább sokáig. A The Moon and the Nightspiritbe még 2021-ben botlottam, első hallásra szerelem volt a Holdrejtek albumuk. Kicsit később, 2022-ben egy májusi sétám során hallgattam a Tavaszhozó című számukat, és egyszercsak elkezdtem hallani a zene alatt a négynegyedes lábdobot, és tudtam, hogy ezt meg kell csináljam. 2023 nyarára lett kész. A Stable Flight is nagyon kedves darab, kétség nélkül eddigi csúcspontja. Szinte minden szakmai szempontból sikerült a legjobbat kihozzam magamból. Érdekes, de akusztikus gitáron játszogattam improvizálva (a saját korlátaimon belül persze), és felvettem telefonnal a témát. Később amikor készült a szám, tudtam, hogy ennek a témának kell a megérkezős pillanatnak lennie, végig így alakítottam.
Nagyon fontos momentum, hogy a zenéket szinte sajátjaként kezelve, a Digital Structures kiadó feje, a Perfect Strangerként is ismert Yuli Fershtat juttatta célba. Itt is az volt a nyerő momentum, hogy a zenék egy egyedi fúziót mutatnak be, egy meglévő műfajból kereteiből kilépve. Ez a folk vs psy tech dolog nagyon merésznek de nyerőnek tűnik.

Nincs más hátra, mint hogy elindítsuk a négy szerzeményből álló EP-t, ami egy original, egy magyar folkfeldolgozás (eredetijét a The Moon and the Nightspirit jegyzi), és két remix a nemzetközi psy techno színtérről.

Borítókép: b42diy