Az Instagramon közzétett állítólagos lista megmutatja, hogy mely DJ-k követőtáborában rendelkezik arányaiban a legtöbb fake, azaz hamis követővel a közösségi oldalakon. Ami különösen feltűnő: három előadónál is a követők több mint 70%-a hamis profil – Kasia, Vikhtor és Tita Lau vezetik ezzel a rangsort.
A listán további ismert nevek is feltűnnek: Patrick Mason, Indira Paganotto, Mau P, Hugel, Gordo és Vintage Culture – mindannyian olyan DJ-k, akik erős médiamegjelenéssel és nemzetközi booking-okkal rendelkeznek.
A poszt alatti kommentmezőkben heves vita alakult ki: míg néhány kolléga – például Camelphat, Lalena, Kollektiv Turmstrasse és Valentina Pegorer – iróniával reagált, mások megdöbbenéssel fogadták a leleplezéseket.
A vád súlyos, hiszen a fake follower (hamis követő) a zeneiparban nem csupán ártalmatlan trükk. Ezek torzítják a művészekről alkotott képet – nem csak a rajongók, hanem főként a szervezők és kiadók szemében is.
A magas követőszám látszólag relevanciát, sikert és keresettséget sugall. Egy olyan piacon, ahol az online láthatóság döntő tényező, ez jelentheti a különbséget egy fesztivál headliner-slotja és egy üres naptár között.
Éppen ezért sokan inkább a gyors növekedést választják megvásárolt követőkkel, ahelyett, hogy évek alatt, szívós munkával építenének fel egy organikus közösséget. A mögöttes ok gyakran nemcsak a saját nyomás, hanem ügynökségek vagy közösségimédia-stratégák tanácsa is, akik így próbálják befolyásolni az algoritmusokat vagy növelni a láthatóságot.
Egy olyan közegben, ahol egyre inkább számokban mérik az értéket, néhány ezer hamis követő első pillantásra okos húzásnak tűnhet. Technikai szempontból ez az üzlet ún. „zombi profilokon” alapul – inaktív vagy automatizált fiókokon, amelyeket speciális szolgáltatók tömegesen hoznak létre és értékesítenek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Néhány szolgáltató ún. kattintófarmokat is használ, ahol valódi embereket fizetnek meg azért, hogy fiókokat hozzanak létre, kövessenek másokat vagy lájkoljanak bejegyzéseket. Ezek a szolgáltatások egyszerűen elérhetők az interneten – akár már néhány euróért is lehet például 1000 Instagram-követőt vásárolni.
Az ilyen típusú rövid távú növekedés azonban hosszú távon komoly kockázatokat hordoz. A hamis követők ugyan kozmetikailag a népszerűség látszatát keltik, de nem generálnak valódi interakciót. Az elköteleződési ráta (engagement rate) csökken, ami idővel aláássa a hitelességet – a rajongók és az iparág szemében egyaránt.
Dave Clarke, a techno veterán is megszólalt a kommentmezőben: „Minden a Facebookkal kezdődött – még a fesztiválok is et csinálták. Egy holland fesztiválnak például több tízezer mexikói követője volt, pedig semmilyen rajongótábora vagy aktivitása nem volt Mexikóban.” Az angol dj legenda még azt is hozzáfűzte: „A sajtó is lebuktatta ezeket, így ez a fajta követővásárlás egyfajta legitim ‘reklámkiadásként’ és üzleti eszközként (Techno) kezdett működni.” Nyilatkozata kijózanító képet fest egy olyan gyakorlattal kapcsolatban, amely nyilvánvalóan már régóta a digitális zenei marketing része.
Forrás: [Fazemag]
Comments are closed for this post.