A Tilos Szabadegyetemen tartott előadásában Zvezda Beta átfogó képet rajzolt a hazai elektronikus zenei kultúra három évtizedes útjáról. Az egyik legnépszerűbb budapesti underground DJ szerint a budapesti és országos színtér nem csupán szórakoztatás, hanem komplex kulturális jelenség, amely vizuális, iparművészeti és életmódbeli elemeket is integrál.

Az elektronikus zene Magyarországon a ’90-es évek elején robbant be, és sokak számára ez az időszak jelentette az „aranykort”. A mozgalom tisztán, anyagi érdekektől mentesen indult: a közösség tagjai szívből, szenvedélyből szerveztek eseményeket. A korszakot a klubok dominanciája jellemezte – Budapesten és vidéken is sorra nyíltak a nemzetközi színvonalú helyszínek, amelyek több ezer látogatót vonzottak, akár kisebb településeken is. Példaként említhető a keceli Club Korona, ahol világsztárok léptek fel.

A 2000-es évek elejére azonban fordulat következett be: a fesztiválok és tömegrendezvények korszaka vált uralkodóvá. A szervezés egyre inkább üzleti szemléletet öltött, és ezzel párhuzamosan sokan úgy érezték, hogy a korábbi közösségi tisztaság elhalványult. Zvezda Beta szerint a budapesti Hajógyári-sziget időszaka ugyan sokaknak emlékezetes maradt, ám hosszú távon súlyos károkat okozott az underground kultúra autonómiájában.

A korszak jelentőségét mutatja, hogy a Global Underground nemzetközi mixsorozat egyik legelismertebb darabja épp Budapesten született. Ez ma már elképzelhetetlen lenne – mutatott rá az előadó –, hiszen a hazai színtér mára beszűkült, és kevés olyan klub maradt, amely nemzetközi mércével is meghatározónak számítana.

Az elektronikus zene forradalmasította a DJ szerepét is: a lemezlovas többé nem pusztán slágereket játszó „diszkós”, hanem válogató és ízlésformáló művész, aki új zenei dimenziókat tár a közönség elé. Mára a digitális technika jelentősen leegyszerűsítette a technikai részét, ugyanakkor a zenei szelekció minősége vált a legfontosabb mércévé.

Az előadás kitért a kultúra és a tudatmódosító szerek kapcsolatára is. Zvezda Beta hangsúlyozta: ahogy a múlt században az alkohol, úgy a mai éjszakai életben is jelen vannak különféle serkentőszerek. Ezeket nem morális, hanem minőségi kérdésnek tekinti – a hangsúly szerinte a felelős és tudatos használaton van.

Összességében a magyar elektronikus zenei kultúra egyszerre jelentett életérzést, közösségi erőt és kulturális inspirációt. Bár a ’90-es évek aranykorát mára sokan nosztalgiával idézik fel, a színtér ma is él és formálódik. A kérdés az, hogy sikerül-e újra megtalálni azt az autentikus lendületet, amely egykor Budapestet és az országot a nemzetközi térképre helyezte.

Az előadás a lenti linkre kattintva tekinthető meg teljes hosszában!