Október 10-én az Óbuda Bay adott otthont egy különleges eseménynek, amely mérföldkőnek számít a hazai elektronikus zenei életben. Chriss Ronson harmincéves pályafutását ünnepelte Sashával és John Digweeddel, akik tizenhat év után ismét együtt zenéltek Magyarországon.

Ez az este mindenekelőtt Chrissről szólt: a három évtizedes kitartásról, az alázattal végzett munkáról, és arról a közösségről, amely végigkísérte az útját. A zenében, a pillanatokban és az emberek reakcióiban ott volt mindaz, amit ő képvisel.

Az este csúcspontján a három DJ egy órán át közösen játszott – ritka és emlékezetes pillanata volt ez a magyar elektronikus zenei színtérnek, és egyben megható emberi gesztus is a két DJ-ikontól, akik így fejezték ki tiszteletüket Chriss iránt.

A közönség, a pályatársak és a barátok számára ez nemcsak egy jubileum, hanem egyfajta közös köszönetnyilvánítás is volt mindazért, amit Chriss az elmúlt harminc évben képviselt a szcénában. Az este különös erejét az is adta, hogy minden jelenlévő érezte: most nem csupán egy alkotót ünnepelnek, hanem egy embert is, akinek küzdelme és kitartása mindannyiuk számára példát jelent.

Az alábbiakban azoknak a jelenlévőknek a személyes gondolatai olvashatók, akik különböző nézőpontból – a színpadról, a tánctérről vagy a fényképezőgép mögül – élték át ezt az estét. A válogatás közel sem teljes, de talán érzékelteti, milyen sokféleképpen lehetett megélni ezt az estét.

James Cole (DJ) beszámolója:

Ez a három óra az elejétől a végéig, amit Krisztián játszott, a valaha volt nem csak „legjobb”, hanem a legszebb és a legfontosabb dj szett volt a számomra, ami örökre bevésődik a lelkembe. Mi, akik ott voltunk, azoknak ez valóban 30 év múlva is a hazai elektronikus zenei kultúra legmeghatározóbb élménye lesz, mert megjelenítette a ZENE és a TÁNC egyetemes üzenetét: Lélek volt benne! Erre még rátett egy lapáttal generációnk két meghatározó ikonja John Digweed és Sasha, akik valódi társként, kollégaként marasztalták Krisztiánt trackről trackre. Tudták, érezték, hogy ez nem egy buli, ez nem egy fellépés a sok közül, egy transzcendens élmény, ami ott és akkor megszületett, aminek hihetetlen gyógyító ereje van és ez az Ő, a mi ajándékunk Krisztián számára az elmúlt 30 évért.

Ahogy egy színházi előadáson, egy koncerten, vagy a fedélzeten, egy bajtárs előtt mindenki tiszteleg, felzúg a vastaps, összeszorul a torkod, folynak a könnyeid, és tudod hogy valami olyannak lehettél a részese ami az ember legmélyebb lényéből fakad amelynek esszenciája a tiszta SZERETET!  

***

Mások számára ez az este nemcsak zenei, hanem személyes élmény is volt – olyan tapasztalat, amely a szakmai munka és az emberi kapcsolat határán született meg.

Mohai Gyula (fotós) beszámolója:

Őszintén szólva, számomra ez az este életem egyik legmeghatározóbb élménye volt. Október 10-én, pénteken, az Óbuda Bay-ben tartották Chriss 30 éves zenei jubileumát, ahol Sasha és John Digweed is felléptek. Fotósként voltam jelen, de érzelmileg sokkal többet adott, mint egy “munka”.


Néhány éve kerültem bele a zenei világba, és még most is hihetetlen érzés, hogy olyan világsztárokat fotózhatok, akik fiatalkoromban a példaképeim voltak. Chrissel a munkám során ismerkedtem meg, de azóta barátként tekintek rá — alázatos, közvetlen és inspiráló ember minden szempontból.

Már a kezdettől érezni lehetett, hogy ez az este különleges lesz. Chriss három órán át warm upolt — az ő jelenlegi állapotában ez emberfeletti teljesítmény. Őszintén hiszem, hogy élete egyik legjobb szettjét játszotta. A közönség teljes extázisban volt: tapsoltak, fütyültek, mosolyogtak — tényleg együtt lélegeztek vele.

Amikor Sasha és John Digweed beálltak mellé a pultba, és hárman együtt kezdtek el játszani, az leírhatatlan élmény volt. Az a pillanat, amikor a három legenda egyszerre zenélt, tele volt érzelemmel és szeretettel. Többször a könnyeimmel küszködtem — minden mozdulatukban ott volt az összetartás és a kölcsönös tisztelet. Jó volt látni, ahogy Sasha és John alázattal, megbecsüléssel fordulnak Chriss felé — ez már jóval túlmutatott a zenén.

Fotósként óriási felelősség volt rajtam, hogy mindezt megörökítsem. Próbáltam együtt lélegezni a zenével, a DJ-kkel és a közönséggel, hogy a képeken legalább egy részét visszaadhassam annak, amit ott éreztem. Annyira mélyen megérintett az este, hogy csak hétfő estére tudtam igazán felfogni, mi is történt valójában.”

***

A közönség soraiban is sokan érezték: ez az este több volt, mint egy koncert. Egy közös, emelkedett pillanat, amelyben mindenki ugyanarra a rezgésre hangolódott.

Munkácsy Gábor (TKWT alapítója, promoter) beszámolója:

Őszintén bevallom, már amikor megérkeztem, elkapott egy furcsa érzés, ami később csak fokozódott. Ennek az alapja az a hatalmas szeretet és tisztelet volt, ami az este folyamán végig Chriss felé irányult az ott lévő emberek részéről. Szinte kézzel fogható volt! A jelenlévők olyan pozitív energiákat mozgattak meg, amilyeneket nagyon régóta nem tapasztaltam egy ilyen eseményen.

Úgy gondolom, ekkora erejű összetartás valóban csodákra képes, és nagyon szorítok azért, hogy minden a lehető legjobban alakuljon. Számomra ez egy olyan este volt, amit rendkívül intenzíven éltem meg minden szempontból, és biztos vagyok benne, hogy soha nem fogom elfelejteni.

Köszönöm, hogy részese lehettem, és kívánom a legjobbakat!

***

Voltak, akik már napokkal később is nehezen szabadultak a varázslat hatása alól – a zene, a fények és az érzelmek intenzitása mély nyomot hagyott bennük.

Kádár Lilla beszámolója:

Pár nap elteltével is még mindig a pénteki este hatása alatt vagyok – sokszor kapom magam azon nap közben, hogy fülig ér a szám. Számomra ez volt az év legjobb bulija. Beleégett a szívembe és az emlékeimbe ez az este. Sasha és John együtt fantasztikusat játszottak, de Krisztián szettje volt számomra a csúcspont. Mindig leírhatatlan atmoszférát teremt a fellépésein. Nem hiába írták róla régebben, hogy „utazik és utaztat” – ez az este is egy igazi időutazás volt a múltból a jelenbe. A kék-piros fények váltakozása a Home és a Club Korona bulik emlékeit hozta vissza, valódi varázslatot csempészve a pillanatokba.

16 óra körül érkeztünk meg barátnőimmel, Veronikával és Dórival. Már akkor sokan voltak, és folyamatosan teltek meg a tánctér sorai. Hosszú idő után először éreztem azt, hogy mi, magyarok igenis össze tudunk fogni – és együtt küldtük a pozitív, gyógyító energiát, mintha képzeletben Krisztiánt emeltük volna a magasba. Végig különleges, erős energia lengte be a helyet: mindenki mosolygott, boldog volt. Egyszerre dobbant a szívünk, taps, sikítás, ugrálás, pacsik, hatalmas ováció, örömkönnyek… Bármerre néztünk, mindenki táncolt, extázisban volt, mi pedig kapkodtuk a fejünket a jobbnál jobb zenék hallatán.

Nagyon megható pillanat volt, amikor John megkérte Chriss-t, hogy maradjon még velük játszani, majd átölelték egymást. Nem tagadom, megkönnyeztem – hálát éreztem és köszönetet, hogy megadták nekünk ezt a különleges estét.

Veronikával hetek óta vártuk ezt a délutánt/estét. A barátságunkat is Chrissnek, Sashának és Johnnak köszönhetjük – még a Palace-os bulik idején, 2013-ban ismerkedtünk meg.

Olyan élményt kaptunk, amit szavakkal nehéz visszaadni. Őszinte hálával tartozunk, hogy ott lehettünk. A 30 éves jubileumon felkerült a korona a fejére. Mi pedig viszonozhattuk az elmúlt 30 év szeretetét – hozzájárulva ehhez a csodához.

„Ahol nagy a szeretet, ott mindig történnek csodák!” 

***

Mások egyszerűen az összefogás erejét emelték ki – hogy egy tánctéren, egy este erejéig mennyire képesek voltak az emberek egymás felé fordulni.

Szűcs Szilágyi-Dóra beszámolója:

Szerintem nagyon megható volt, hogy a mai világban – ahol annyi gyűlöletet és elhidegülést tapasztalni a társadalomban – ezen az estén, a tánctéren ekkora összefogást és szeretetáradatot lehetett látni.

***

Voltak, akik számára ez az este egy álom beteljesülését jelentette – hiszen nem mindennap láthatjuk Sashát és John Digweedit ugyanabban a pultban.

Nagy Veronika beszámolója:

Csodás nap volt. Most láttam életemben először Sashát és Digweedit együtt a pultban – 2005 óta hallgatom őket, és ezzel egy nagy álmom teljesült. Hálás vagyok mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult ehhez! Chriss hatalmasat ment, óriásit zenélt! Imádás volt az egész!

***

És olyanok is akadtak, akik bár rövid ideig maradtak, pontosan tudták, miért fontos ott lenni – hogy jelenlétükkel is kifejezzék támogatásukat és tiszteletüket.

Bárány Attila (DJ) beszámolója:

Chriss miatt mentem az Óbuda Bay-be. A támogatásomat szerettem volna ilyen módon kifejezésre juttatni. Nem is maradtam tovább, a szettje végén Béla (Molnár) szólt neki, odajött hozzám, megöleltem, beszéltünk pár szót, és én el is jöttem, mert fél 8-kor már fellépésem volt a városban. De ami abszolút meglepett, hogy rengeteg embert ismertem, illetve ismert engem. Azért annak, hogy 25 éve elektronikus zenét játszom, még ha nem is undergroundot, abszolút látható a hatása. Mindenkinek volt egy jó szava, volt, aki elsírta magát. Persze olyan is akadt, aki azzal kezdte, hogy most majdnem megkérdeztem, hogy te mit keresel itt. De tudta a választ Ő is. A közönség egy emberként támogatta Krisztiánt, és ezt nagyon jó volt látni és megélni. 

***

Ez a jubileum nemcsak egy pályafutásról szólt, hanem arról a közösségről is, amely az évtizedek során köré épült. Az Óbuda Bay-ben ezen az estén mindenki a maga módján mondott köszönetet – zenével, jelenléttel.

Hajrá, Chriss Ronson! 

Chriss Ronson jubileumi szettje itt érhető el:

Képek: Mohai Gyula