A mesterséges intelligencia fejlődése új és egyben provokatív irányt vett: megjelentek azok a megoldások, amelyekkel a fejlett nyelvi modellek, így a ChatGPT viselkedése szándékosan módosítható. A jelenséget egy svéd vállalat, a Pharmaicy tette szélesebb körben ismertté azzal, hogy olyan kódcsomagokat kínál, amelyek a chatbotok válaszadási stílusát és „hangulatát” befolyásolják. A koncepció lényege, hogy digitális eszközökkel mesterségesen idéznek elő olyan állapotokat, amelyeket a felhasználók a valóságban tudatmódosító szerek hatásához társítanak.

A „digitális drogok” elnevezés ebben az esetben természetesen nem kémiai szereket takar. Ezek valójában speciális utasítások és konfigurációk, amelyek hatással vannak arra, hogyan priorizál a nyelvi modell válaszadás közben. A felhasználói visszajelzések szerint az így módosított rendszerek lazább, kísérletezőbb, kevésbé formális válaszokat adnak, illetve nagyobb hangsúlyt helyezhetnek az asszociatív gondolkodásra és a kreatív nyelvi megoldásokra. Egyes kódcsomagok bizonyos szerekhez – például kannabiszhoz, alkoholhoz, kokainhoz vagy ketaminhoz – kapcsolódó állapotokat próbálnak imitálni a válaszok stílusában.

Technikailag mindez nem a mesterséges intelligencia alapmodelljének megváltoztatását jelenti, hanem inkább a működési paraméterek és a válaszadási stratégiák finomhangolását. A kódok a modell belső súlyaihoz nem férnek hozzá, de befolyásolják, hogy milyen jellegű megfogalmazásokat részesít előnyben, mennyire legyen óvatos vagy éppen felszabadult a stílusa. A szolgáltatás jelenleg jellemzően fizetős csomagokhoz kapcsolódik, és főképp prémiumfunkciókkal rendelkező chatbotokkal használható.

A jelenség túlmutat az egyszerű „szórakoztató trükkön”. Rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek viselkedése jelentős részben promptokkal, kiegészítő utasításokkal és környezeti beállításokkal formálható. Ez felvet komoly etikai és biztonsági kérdéseket is: mit jelent egy MI „személyisége”, mennyire tekinthető hitelesnek egy rendszer válasza, ha annak stílusa tetszőlegesen alakítható, és hol húzódik a határ a kreatív felhasználás és a manipulatív befolyásolás között.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár ezek a kódok csupán szimulálnak bizonyos hangulatokat vagy stílusjegyeket, a valós tudatmódosító szerekhez kapcsolódó retorika nem nélkülözi a felelősséget. A fejlesztők és források egyaránt kiemelik, hogy a kábítószer-fogyasztás valós egészségügyi és társadalmi kockázatokkal jár, és nem romantizálható. A digitális analógiák ezért legfeljebb a mesterséges intelligenciával folytatott interakció kreatív kísérleteinek tekinthetők.

Összességében a digitális drogok jelensége jól mutatja, milyen irányok nyílhatnak meg a mesterséges intelligenciával folytatott interakciók testreszabásában. A következő évek kulcskérdése lesz, hogy ezek az eszközök játékos funkcióként, kreatív eszközként vagy potenciális visszaélési felületként terjednek el. A technológia lehetőséget ad a kísérletezésre, de egyúttal felelősségteljes megközelítést is megkövetel mind a fejlesztők, mind a felhasználók részéről.

Forrás: [Fazemag]