A kétezres évek eleje óta kevés amerikai rockzenekar tudott olyan következetesen a csúcson maradni, mint a Shinedown. A floridai csapat nyolcadik stúdióalbuma, az EI8HT (ejtsd: Eight) ismét bizonyítja, hogy Brent Smith és társai nem pusztán túlélői, hanem alakítói is a kortárs rockszíntérnek. A lemez május 29-én jelent meg, ugyanazon a napon pedig a régóta várt vinyl kiadás is napvilágot látott, több limitált színes változatban.

Az EI8HT tizennyolc dalt sorakoztat fel, amelyek egyszerre építenek a Shinedown védjegyének számító stadionrockos energiára és a zenekar egyre kifinomultabb dalszerzői megközelítésére. Az albumot a basszusgitáros Eric Bass producerelte, aki az elmúlt években meghatározó szerepet vállalt a zenekar hangzásának formálásában. A végeredmény egy rendkívül sokszínű anyag, amely a kemény riffektől a nagyszabású balladákig számos arcát mutatja meg a csapatnak.

A korábban megjelent kislemezek – köztük a Dance, Kid, Dance, a Three Six Five, a Killing Fields, a Searchlight és a Safe and Sound – már előrevetítették, hogy a zenekar ezúttal sem elégszik meg a bevált formulákkal. Az album egyszerre szól kitartásról, veszteségről, önismeretről és újrakezdésről, miközben végig megőrzi azt a himnikus karaktert, amely miatt a Shinedown koncertjei évek óta arénákat töltenek meg.

A kritikai fogadtatás kifejezetten pozitív: több értékelés szerint az EI8HT a zenekar legerősebb lemezei közé tartozik. A szakmai visszajelzések külön kiemelik a változatos hangszerelést, Brent Smith továbbra is kivételes énekteljesítményét, valamint azt, hogy a csapat bátran nyit új zenei irányok felé anélkül, hogy elveszítené saját identitását.

A rajongói közösségekben szintén komoly lelkesedést váltott ki a megjelenés. A visszajelzések alapján olyan dalok emelkednek ki különösen, mint a Dizzy, a Young Again, a Machine Gun vagy a Back To The Living, miközben sokan a zenekar egyik legérettebb munkájaként tekintenek az albumra.

A vinylgyűjtők számára külön örömhír, hogy az EI8HT május 29-én dupla LP formátumban is megjelent. Az Evergreen és egyéb limitált színes kiadások méltó fizikai megjelenést biztosítanak ennek a monumentális, több mint egyórás albumnak.

Az EI8HT nem próbálja újraírni a rockzene szabályait, viszont tökéletes példája annak, hogyan lehet több mint húsz év után is frissnek, relevánsnak és hitelesnek maradni. A Shinedown ismét egy olyan lemezt tett le az asztalra, amely egyszerre szól a régi rajongóknak és azoknak, akik most ismerkednek a zenekarral. A vinyl megjelenés pedig csak még vonzóbbá teszi az idei év egyik legfontosabb mainstream rockalbumát.