A szombat esténkre nézve kellően hipszter választásnak tűnt a régi motoros prog-house harcos, Guy Mantzur és a Tale Of Us Afterlife istállójából szabadult Innellea kombója a Cinema Hallban. Igen, jól sejted, most jön az a rész, amikor jól el is mondom milyen volt.

Relatív korán érkeztünk, még csak harmadon volt a terem, Chriss Ronson pedig javában warm-upolt, bár eleinte elég bátortalan számokat rakott. A szett végére előbújtak a bpmek és közben megtelt a terem is. Több haverom szerint a melodic techno, mint olyan, nem is létezik, az valójában progressive house egy kicsit mélyebb basszusokkal. Ez max annyira igaz, mint hogy Twilight Sparkle egy póniló! Ő nem egy egyszerű póniló kérem szépen, ő egy pegazus-unikornis-póniló!!! És még lila is! Ja és tetkó is van a seggén!

Ha nem vágod, most róla volt szó:

Szóval, Guy Matzurt már vagy 4szer láttam, és mindig stabilan hozott egy príma, minőségi prog-house szettet, olyan nagyok lemezeit pörgetve, mint Cattaneo, Khen, Guy J, amikkel nem nagyon lehet mellélőni. És valljuk is be, jól állt ez neki. Szombaton viszont nem a szokásos progos házait hozta, hanem bepróbálkozott ő is ezzel a melodic techno dologgal. Oké, a számok alapvetően nem voltak rosszak, de valahogy se íve, se hangulata nem volt a szettjének. Nem állt ez neki jól kicsit se. Maradni kellett volna a prog-kaptafánál…

Amúgy ilyen amikor kurvajó prog-houset játszik:

Az Innellea viszont kárpótolt az iménti kurdarcért. Kicsit tartottam tőle, hogy egysíkú lesz, hiszen elég sok mixük minimum nagyon hasonló, de ez kicsit sem volt jelen (mármint csak nekem van egy olyan érzésem, hogy az Afterlife csak egy tipikus hangzásvilágú mixet hagy kimenni a megosztó oldalakra?. Nade mindegy is ez most.) Nos a szett kimondottan változatos, kellemesen pulzáló vérprofi techno volt. Az érzelmek, amik hiányoztak Guynál, itt annál inkább jelen voltak, aminek az abszolút fokmérője a szűkölő kutya-szerű felvonyítások szépen megszaporodó száma. Az egész tánctér egyszerre hullámzott, mindenki nagyon élte a zenét. Gondoltam a karzatról lövök róla egy vidit, de nem tudtam otthagyni a tömeget egy pillanatra sem. A srác a kilencvenes évek bohókás informatikusa szemüvegében és trademark sapójában nagyon érti mitől lett a melodic techno egy egyik legjobban fogyó cucc a Beatporton. Nerdy-techno FTW! Bigups!

A Cinema Hall most is hozta a megszokott minőséget, minden flottul ment, de óriás fekete pont jár a mindenféle szilárd táplálék teljes hiányáért! Az olyan átlagBélák, mint én, akik – a ma már konzervatívnak számító – este 7kor vacsoráznak, hajnal 2re bezony igencsak éhesek tudnak lenni. Így még az Innellea szetje vége előtt negyed 5kor kénytelen voltam elindulni, és így mire hazavitt a takker, már úgy kopogott a szemem, mint egy 20+ éves 520d egy meglepően hideg reggelen. Legalább egy pár zacsi ropi, nem kell Nógrádinak lennie, bármilyen gagyi szart megeszünk ilyenkor, valami, bármi. Ráadásul így se Kühl, se Metha nem került lecsekkelésre, pedig jó lett volna…