Az EA Sports és a FIFA pozitív hatása zenei ízlésünkre

Több, mint huszonöt évvel ezelőtt, 1997. június 17-én (ekkor még csak Windowsra) adta ki az EA Sports a FIFA ’98: Road to World Cup (vagy csak simán rövidítve FIFA 98) videojátékot. A 2D nézetet leváltotta a DirectX-támogatással bíró 3D és mai szemmel nézve ugyan furának tűnhet ez a kijelentés de a megoldás akkoriban nagyon is élethűre sikerült és sokaknak egészen biztosan az első és egyben utolsó alkalommal játszható teremfociról is emlékezetes marad.

Aki nosztalgiázni akar az itt megteheti, mi viszont egészen másért emeljük ki ezt az epizódot. Itt voltak ugyanis először licencelt zenék. Az INTRO alatt megszólaló Blur dal, a Song 2 valószínűleg mindenkinek megvan, mivel ezt azóta is számos alkalommal felhasználták már, például legutóbb egy autóreklám betétdalként. Érdemes azonban bővebben foglalkozni a többi, ebben a játékban és a következő szériákban megszólaló zenével is, mivel hosszú éveken keresztül elég nagy hangsúlyt fektettek a soundtrackekre. Ahogy fejlődött a technológia a zenék száma is fogkozatosan nőtt de az újabb verziók között böngészve nagyon ritkán találni különleges darabokat. Nem is áll szándékomban egyesével végigmenni az összes epizódon, mivel kiegészülve a World Cup és az EURO részekkel ez már közel harminc részt jelentene és az utóbbi időben a mennyiség – mint oly sokszor – a minőség rovására ment. Na de nézzük a kezdeteket!

FIFA RTWC ’98

A sorozat ezen darabján az USA Nevada államából érkező The Crystal Method duó zenéi játszották a főszerepet. Hallható volt az első EP-jük, Now Is The Time címmel 1994-ből, az 1997-es Vegas című nagylemezről a Busy Child és a legismertebb darabjuk, a Keep Hope Alive valamint erről az EP-ről a másik oldal, a More című zene is.

World Cup ’98

A rövidke négyes listával nem sokat kockáztattak. Nagyon erős lett a felhozatal, még úgy is, hogy az intro a kocsmai zenegépek elmaradhatatlan szereplője, a korabeli gólyatáborok ébresztője, a Chumbawamba és a Tubthumping. Ha a zenei műfajt nézzük, a koncepció nem változott, itt is maradtak a breakbeat vonalnál és ebben az esetben is minden tétel mérnöki precizitással lett kiválasztva! Az amerikai Omar Santana több alteregót is használ, mégis egyetlen EP-t készített Wizard of Oh néven, erről a Terminal Intensity került be a játékba. Az igazán sötét törteket kedvelő hallgatóságnak a Fluke 1997-es Risotto című albumáról az Absurd biztos elnyeri a tetszését, és végül de nem utolsó sorban hallható még a Boymerang ugyancsak 1997-ben megjelnt Balance Of The Force című albumáról a Soul Beat Runna amely elsősorban a drum and bass fanatikusok kedvéért került a játékba.

FIFA ’99

Ha egyetlen zenét kellene választani a játékból, akkor valószínűleg mindenki EZT jelölné meg. Fatboy Slim azaz Norman Quentin Cook és a legendás Skint kiadó is Brighton városából indultak világhódító útjukra. Kettejük kapcsolata még az 1990-es évek közepén kezdődött és azóta is tart, ennek egyik legékesebb bizonyíték az 1998-as You’ve Come A Long Way, Baby album, amelyről nehéz lenne egyetlen darabot kiemelni, az EA sportsnál megtették: a The Rockafeller Skank lett az. Hatalmas slágerré is vált, na nem elsősorban ezért de valószínűleg ez is szerepet játszott benne. A többi zene ebben az esetben is breakbeat és big beat kombináció. Nagyon kellemes hangzású Scott Friedel azaz God Within még egy 1993-ban megjelent Raincry (Spiritual Thirst) című darabja, a többi zene viszont sokkal sötétebb. Marvin Beaver vagyis Dylan Rhymes első zenéi még 1997-ben jelentek meg a londoni székhelyű Junior Boy’s Own kiadónál. A Naked & Ashamed című darab pedig annyira jól sikerült, hogy rögtön a játék betétdalai közé került. Akárcsak a Danmass, Dan Carey és Massimo Bonaddio duójának Gotta Learn (Dub Pistols’ Sick Junkey Remix)-e.

FIFA 2000

Ebben az évben már nyolcra emelkedett a betétdalok száma, a legimertebb előadó pedig egyértelműen a brit Robbie Williams, akinek It’s Only Us című darabja került be a játékba. A brit vonal a meghatározó, szinte az összes betétdalt a ködös albionban élő művészekhez köthető. Kicsit populárisabb irány az Apollo 440 (vagy Apollo For Fourty) és a Stop The Rock az 1999-es Gettin’ High On Your Own Supply albumukról. Sokkal betegebb viszont a Sniper trió és Crossfader Dominator című darab akárcsak a Lunatic Calm és az LC Double ‘O’ Series EP-ről a LC001 Neon RayMix verizóban. Simon Shackleton karrierje Elite Force néven még csak kibontakozóban volt ekkor, azóta viszont már senkinek nem kell őt bemutatni, a Call It Brisco (And Why Not?) dalt egy 1998-as Day Trip To Brisco című EP-ről sikerült levadászni.

FIFA 2001

A zenei trendek változtak, így ebben az évben már a trance zenék is szép számmal felkerültek a listára. Köszönhetően a brit trance legendának, Paul Oakenfoldnak. A The Source és Fly Away című darabhoz készített átirat már arra engedett következtetni, hogy elmozdul a játék ebbe az irányba. Azonban nem teljesen mozdult el, mivel a Curve és a Chinese Burn dala egy Lunatic Calm remixben még a korai breakbeat időszakot elveníti fel, akárcsak a Utah Saints, akiknek a Power To The Beats és a Funky Music tételei is felkerültek a listára, utóbbi egy Levent’s Funk-o-Rama Short editben.

FIFA 2002

A trance vonal ebben az esztendőben már erősebb volt, sőt, igazából ezek lettek a dominánsak a breakbeatek helyett. A brit hegemóniát a holland trance vonal törte meg, jött többek közt Junkie XL, Tiësto és a Flight 643, Ferry Corsten és az előbb említett Tiësto közös Gouryella projektje és a Tenshi című dal. Ezen felül az Edison Factor és a Repeat The Sequence valamint a Conjure One és a Redemption egy Max Graham által készített átiratban ami inkább a trance rajongók számára lehet ismerős. Vegyes felvágott a trance másik angol nagyágyúja, BT és a Never Gonna Come Back Down, amelynek a Hybrid páros által készített Echoplex Dub verziója került a játékba. Tsiztán breaks iszont a Vitae és az Energy Flow valamint Issi Noho és a First Snow mégpedig egy remek General Midi remixben.

Trance:

Breaks:

2002 után már nagyon vegyes lett a felhozatal, volt itt szinte minden. Ezért csak az érdekesebb darabokat emelném ki a következő évekből: 2003-ból a német Timo Maas és a To Get Down Fatboy Slim remixben, a Bedroom Rockers és Drivin valamint két Kosheen track, a Hide U valamint a Pride. 2004-ből a Goldfrapp duó és a Train, Richard Dorfmeister formáiója, a Tosca feat. Tweed és a Gute Laune, Timo Maas ismételt a Unite című darabbal, valamint az Underworld Two Months Off című klasszikusa. Az EURO2004-ről Dave Clarke feat. DJ Rush – Way of Life valamint JXL – Billy Club. 2005-ben jött a legendás New Order Blue Monday, Sarah Mclachlan – World On Fire (Junkie XL Club Mix). A FIFA06 mondjuk tényleg erős volt az LCD Soundsystem – Daft Punk Is Playing At My House-al, a Röyksopp – Follow My Ruin,-al és Vitalic – My Friend Darioval. Akárcsak a WC 2006, Fischerspooner – Never Win, Depeche Mode – A Pain That I Am Used To (Jacques Lu Cont Remix), Lexy és K-Paul projektje, a Die Raketen és a Tokyo, Tokyo, Ladytron – Destroy Everything You Touch. FIFA08: Digitalism – Pogo, Modeselektor feat. Sasha Perera – Silikon, Planet Funk – Static, Simian Mobile Disco – I Believe, valamint az eddigi egyetlen hazai siker, Yonderboi – Were You Thinking of Me? EURO 2008: Boys Noize – Don’t Believe The Hype