Két évtized! Óriási idő a gyorsan változó partyszcéna világában. A Badgirls az ország egyik, ha nem a legrégibb ma is működő és sikeres klubestje. 20 év alatt rengeteg dolgot köthetünk hozzájuk. Mert amit James Cole, Pat Duff, Shabaam és Collectiva Machine véghezvitt az alföldi régióban, az ma már történelem! De a történetnek koránt sincs vége, sőt most kapcsolnak igazán nagy fokozatra! A szervezői munkák mellett egyre nagyobb sikereket érnek el produceri munkáikkal és a kiadók igazgatásával. A tavalyi év után idén is összeültünk a srácokkal és mindent megvitattunk a múltat, jelent és jövőt illetően!

Ha tavaly elszörnyülködtünk, hogy már 19, az idén a jubileumi 20 azért durva…nem?!

James Cole (J.C.): Valóban elképesztő, két évtized szinte felfoghatatlan…☺ 

Shabaam (S):   Igen valóban ez már egy igen szép, és terjedelmes korszak. Nekem duplán is az, hiszen pont az idén 20 éve zenélek. A dj-karrierem egészen pontosan 2000- ben kezdődött, a Badgirls csapathoz viszont csak 2004-ben csatlakoztam, – de a többiek magát a brandet szintén 2000-ben hozták létre. Így mondhatjuk, hogy duplán jubilálok idén. Néha el szoktam gondolkodni ezen magamban, hogy azért ez már tényleg egy tekintélyes időintervallum. És a legszörnyűbb talán az, hogy így visszagondolva úgy tűnik, mintha egyik percről a másikra csak úgy elillant volna ez a 20 év, amely megszámlálhatatlan emlékkel gazdagított minket.

Pat Duff (PD): 20 év pfeeej … Mikor elkezdtem a zenélést már akkor úgy gondoltam, hogy ez az életem részévé fog válni, mert máshogy nem lehet. Ez érdekel, ez vonz a legjobban – és lám már a csapattal is betöltjük a 20. életévünket. A djzés éppúgy az életem része lett, mint ahogy a srácok is. 🙂 

Mi az ami legelőször eszetekbe jut a Badgirls kapcsán?

S:   Rengeteg emlék, élmény! Igazából szinte nehéz is lenne felsorolni… Talán a legfontosabb szó a kitartás. Hiszen a 20 év az 20 év! Jóban- rosszban! Nem mondom, hogy nem voltak nehéz pillanataink is, de hol, vagy kinél nincsenek ilyenek az életben?! De azt gondolom, hogy mindig meg tudtuk oldani, vagy éppen megbeszélni a problémáinkat – és ettől tartom ezt igazán különlegesnek és erős egységnek, hogy együtt tudtunk maradni az évek alatt.

PD: Ha úgy vesszük majdnem a kezdetek óta együtt vagyunk, – így mondhatni, hogy együtt nőttünk fel! Együtt éltük meg a zenei stílusok változását, fejlődését, akkor és ahogy most is meg volt, és van mindenkinek a maga stílusa, előadásmódja, ami mára teljesen letisztultl. Bulik terén meg se tudnánk számolni mennyi emlékünk van együtt a 20 év alatt… Egy biztos, ezeket nem éltük volna meg, ha nincs meg az egymás iránti kellő megértés, türelem, a konfliktushelyzeteket olykor nagyon jól kezelő személyiségünk 🙂

J.C.: Az életem jut eszembe! Ennyi idő után ez a mindennapjaim része lett, Peti és Shabi a TESTVÉREIM! Mintha vér, a véremből lennének, úgy összekovácsolódtunk. Nem „munkatársak” még a barátságnál is több mindez, ezért hívom őket a Testvéreimnek!

Mit jelent számotokra a Badgirls?

S:   Kis túlzással egy második családot, de ez lehet túl nyálasan hangzik:)) De tény és való, hogy sokszor – főleg utazásaink során mikor egy távolabbi helyen lépünk fel az autóban – olyan dolgokat tudunk egymás közt megbeszélni, amely nem éppen szakmai, sokkal inkább emberi, családi vagy személyes dolgok…  Nyilván ennyi idő után mindez egy komoly kötődést is jelent.
Mindannyiunknak fontos a másik véleménye, fontos, hogy ő hogyan látja a dolgokat és ebből tudunk erőt meríteni. Ezenkívül sok mindent jelent még természetesen, hiszen a 20 év alatt kb megismertük már annyira egymást, hogy simán tudjuk egymásról, hogy ki, mit, miért tesz, vagy mire hogyan reagálna… Ez mind annak a bizonyítéka, hogy milyen szoros kapcsolat is alakult ki köztünk az évek alatt! 

PD: Nekem mindig is a sokszínűséget jelentette…  Számunkra az előadói szabadság, az egyéniségünk fontosabb , mint egy stílus amit az egész banda képvisel, vagy klisé, amibe bele kéne erőszakolni mindent. Ettől még persze fontos, hogy az amit képviselünk – abban hitelesek is maradjunk! Igaz a mai trendek már mást próbálnak diktálni, egy adott mikro-stílust, annak adott képviselőivel felvonultatva. Viszont úgy gondolom egy estének akkor is meg lehet az íve, ha különböző hangzások találkoznak, de közben figyelünk egymásra és a harmóniára. Nekem ez a BADGIRLS!

Collective Machine( CM: ) 2001 környékén kezdtem el először barátkozni a house zenével, nagyjából amikor egy éve létezhetett a formáció. Én rendszeresen jártam a rendezvényeikre: Kecelre, Halasra, Szegedre. Persze zenélgettem is akkoriban pár kisebb helyen, ám mindig azok a bulik lebegtek az ember szeme előtt… Szóval amikor sok-sok évvel később belecsöppentem a körforgásba, nagyon örültem, hiszen Magyarország egyik legmeghatározóbb brandjéhez csatlakozhattam.

J.C.:  A Badgirls sokkal több, mint egy klubest, vagy partiszervező csapat, kiadó, szakmai plattform, munka, vagy bulik halmaza… Ahogy a Shabi, a Peti is mondta  -sokkal többet jelentünk egymásnak, mint valami „brand” tagjai – „egy család vagyunk!”☺ Nekem megváltoztatta az életem és vele együtt én is más ember lettem! Ha nincs – nem ezt az életutat jártam volna be, nem találkozom a feleségemmel, nincs a lányom és nem az lennék, aki vagyok!

Ebben a Peti és a Shabi olyan társak voltak, akik formáltak a maguk szerénységével, teret adva az én sokszor erőteljes, túlpörgős személyiségének, az álmaimnak… Örökké hálával gondolok rájuk ezért a 20 évért, hogy elviseltek, mi több támogattak, azonosultak a sokszor világot megforgató álmaimmal, igazi társak voltak, akik elfogadtak a hibáimmal együtt, akik szeretettel és megbecsüléssel észrevétlenül is tudtak jó irányba terelni – ha kellett. Nem volt köztünk soha olyan konfliktus, vagy harc, ami ezt valaha is megkérdőjelezte volna, pedig így visszagondolva hányszor adtam rá okot?! Úgy egészítették ki a szangvinikus, olykor napóleoni akaratosságom, hogy ezzel szárnyakat adtak nekem, és odaálltak akkor is mellém, mikor nem feltétlenül értettek egyet velem. Nem tudom ezt soha eléggé megköszönni nekik, és talán most 20 év után jutottam el oda, hogy minderre ráeszméljek. Nélkülük semmi lennék! Eltűnt volna mindaz, amiről álmodtam és nem lenne értelme mindennek. Ma ezért is vagyok boldog, hogy a csapat testvériessége abban is képes megnyilvánulni, ha zeneileg más-más utakon járunk, ha egyéni karrierben is kiteljesedhetünk, vagy ha új, és önálló kiadókban is éljük ki magunkat. Mert ettől a sokszínű terméstől a fa még ugyanaz! A gyökereink ugyanazok, csak sokkal terebélyesebb, erőteljesebb, sokkal szebb és színesebb termések érnek meg rajta… Büszke vagyok rájuk és ott állok én is mellettük a saját álmaikban és a „normál” életben is.

Peti és Shabi mellett ott a másik 2 társam is ezen az úton: Robi, és Mario. Robival üzlettársi viszonyban kezdtük előbb csak a KTN Fesztet, majd mára Ő az a „titkos tag” aki a háttérben ott van nem csak biznisz szinten – de valódi vezetőként is! Míg Peti és Shabi személyiségéből a ráhagyatkozásukat és az én irányítói szerepemet éltem meg az évek alatt – Robi tükröt tart nekem! Ő egy valódi vezér, egy nagyon erős karakter, aki nemhogy nem hagyja magát, ha véleménykülönbség van, – de beleáll ha kell a vitákba is, és ezzel nagyon sokat tanultam általa Önmagamról éppúgy, mint a világról! Ha előbb Napóleont emlegettem, akkor Ő Nagy Sándor és Julius Cezar egyben!:) Hálás vagyok ezért neki, mert bármilyen nézetkülönbség is van köztünk – a bajban is ott álltunk egymás mellett! Mikor megmérettettünk és akár padlót is fogtunk, mindig volt benne erő és bátorság, kitartás és hűség irántam és ez kölcsönös az élet minden területén! Persze sokszor lenne könnyebb egyedül kormányozni a hajót, de megtanultam értékelni Őt, hogy nem csak viharban számíthatok rá, hanem bármiben! Olyan sorsszerű küldetése van az életemben, amiből nagyon sokat tanulhatok…

Mario  – az ifjú D’Aragnan☺ Pont olyan viharos a személyisége mint filmbeli alteregójáé és nekem aki hozzászokott a hármas egységhez Petivel és Shabival, akikkel szinte mindenben egyetértünk és már ismerjük egymás minden gondolatát  – új volt az Ő nagyon határozott és markáns véleményt megfogalmazó energiája. Ő valahol egy magányos ifjú titán volt mindig is, mi pedig csapatjátékosok, ahol én nem voltam hozzászokva, hogy minden apróságban más véleménnyel találkozzak, ráadásul nála sokszor valami vagy fekete, vagy fehér, nincs átmenet, meg kompromisszum. De hálás vagyok neki az elmúlt évekért, mert megmutatta milyen nehéz eset is voltam/vagyok, ha valamit a fejembe veszek ☺ – mennyire ragaszkodom víziókhoz… Olyan tükröt tart, amiből ha nehezen is, de újra csak tanulok. Benne az ország legtehetségesebb producerét és egy fantasztikusan jó dj-t ismerhettem meg! Olyan univerzális tudása, tehetsége van, mely világszinten is nagyon ritka és elismerésre méltó! Mikor leülünk zenét készíteni az ötleteimből képes megvalósítani bármit, ráadásul úgy, hogy teret ad az én mániáimnak is, miközben pont annyira teszi hozzá a szakmai meglátásait, mellyel jó irányba terel. Mindig van több olyan pont a zeneírásban mikor jó vele átbeszélni, na ha ezt meg ezt hozzátesszük ilyen lesz, ha viszont ilyet szeretnénk, akkor meg más kell hozzá… Nem lehetek neki eléggé hálás, hogy megszerettette velem ezt az alkotói folyamatot és ennyire egy hullámhosszon tudunk lenni, amiből megszületik végül az, ami rám jellemző az a tipikus „janikás” hangzás!

Végül a Badgirls-nek évekig aktív, majd örökös tiszteletbeli tagja Dósa Zsolti is – és azok is, akik velünk melóztak! Benny, Presi, Gabi, Árpi, Nacsa, Sziszi, Wenhardt Krisz, Guba, Misi, Bálint, Ernő, Mackó Zsolti, Kriko, Melindáék, Gyugyó, Bandi, a JK, a Csizmadia family és a többiek… (lehetetlen mindenkit felsorolni…)
Dósa Zsolti volt számomra az a mentor akitől a legtöbbet tanultam! Az egykori piaci ellenfelemből a példaképem lett! Mikor konkuráltunk Ő a DTD-ből én Kecelről is tisztelettel bánt velem és a „kis-szarosnak” Ő nyújtott békejobbot és lettünk végül egy csapat, ami a két klub virágkorát eredményezte. Tőle jött a stabilitás, az anyagi és fizikai háttér, a rengeteg tapasztalat, bölcsesség, igazi politikai, diplomáciai érzék, én meg az ifjú és forrófejú forradalmár vittem a zászlót, hoztam a világmegváltó ötleteimet☺ Végtelenül hálás vagyok, hogy milyen higgadtan, nyugodtan viselte a robbanékony és mindent lángba borító természetem és megfelelő csatornát talált az energiáimnak! Életem egyik legtanulságosabb és legszebb időszaka köthető hozzá!
Itt szeretnénk megemlékezni családjainkról is, feleségeinkről (Sziszi –Jani és Bebi-Peti) , szüleinkről, Majáról és barátainkról akik ezt a nem hétköznapi és sokszor skizofrén életet megosztják velünk, és akik feltétel nélkül támogattak benne! Ez mind a Badgirls számomra!:)

Miből lett a cserebogár? Honnan indult mindez?

PD: Szülővárosunkból indult minden Kecskemétről!.Henry barátunk akkor egy kis 2 szintes helyet üzemeltetett Plastic néven. Itt volt a legelső Janis szülinapi Badgirls muri. Meghívtuk az akkori barátokat és kollégákat, emlékszem akkora porolás volt odafent a tánctéren, hogy majdnem leszakadt az emelet :)) Majd 2 sarokkal arrébb egy nagyobb, akkor már partihelyszínként működő kecskeméti Víztoronyban folytattuk, ahol már voltak korábban is bulijaink de más-más néven.

J.C.:  Emlékszem a szülinapi teltház után találtuk ki azt, hogy legyen valami rendszeresebb dolog, legyen saját bulink, saját fellépésünk, valami, ami igazán a sajátunk. Egy pici kb 5x5cmes kis flyerrel indult, a közeli ismerősökkel, jó ha 100-an lehettünk, de nem adtuk fel! Akkoriban a Balkan Beat Brothers-es srácok voltak a példaképeink és Kecel, meg az ő erdős bulijaik. Náluk kaptunk egyszer-egyszer lehetőséget és e mellett szerettünk volna mi is megtalálni a saját utunkat, csak hogy zenélhessünk valahol. Úgy indultunk mi is, mint minden más klubest, csak zenélni szerettünk volna a haveroknak!:) A Garfield mondta mindig hogy olyan „csajos zenét játszunk” innen jött a nevünk is a Badgirls.

S:   Ugye én négy év késéssel csatlakoztam a többiekhez. 2004-ben lettünk olyan viszonyban a srácokkal, hogy akkor fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy mi lenne, ha a továbbiakban 3an próbálnánk szerencsét. Így jött a keceli rezidencia és a többi már történelem…

Ha címszavakban fel kéne sorolni milyen mérföldkövei, címkék mentén lehetne leírni a Badgirls történelmét miket említenétek meg?

PD: Kecskemét, Plastic / Víztorony – a kezdetek! Akasztó, Stadler Bár és Open Air bulik. A keceli rezidencia nem csak egy helyet, de egy harmadik társat, kis túlzással az „otthonunkat” az „őshazát” jelentette nekünk 🙂 2003-2009 a Korona tündöklése és kényszerű bezárása. 2008 – a 20 éves Club Korona Kecel DVD! 2006-tól újabb mérföldkő a DTD-ben Kiskunhalason, 2010-től ismét Kecel, egy újabb virágkor és 2012.12.25.-én a bezárás. Aztán a Dj Fesztiválok melyek 2008-ban indultak Pécsről, majd a Badgirls DVD a 10. szülinapon – saját trackkekkel prezentálva, – melyen a legkedvesebb számomra a Kinky Dub:)

S:   Nekem a korai keceli és akasztói időszak lenne az első, aztán Kecel fénykora és a DTD felemelkedése követné, majd az új keceli időszak és a „hanyatlás kora”… Persze párhuzamosan megvan a DTD-nek is a saját önálló története és korszakai is, amikor csak vendégfellépőként, majd később promoterként, legvégül pedig már üzemeltetőként is jelen voltunk. A jelenlegi időszakot az egyén kiteljesedésének nevezném, amikor kicsit jobban előtérbe kerültek már az egyéni dolgok, gondolok itt például a kiadókra. Illetve a hangzásbeli eltérések is markánsabbak, míg régebben közelebb voltunk egymáshoz, úgy ma már nagyobb távolságok figyelhetőek meg, de még így is meg tudunk oldani úgy egy éjszakát, hogy az egységes legyen és mindenki jól érezhesse magát. 

J.C.: Nyilván szinte minden terepen, ahol alkottunk annak megvan a saját olykor évtizedes és nagyon komoly történelmei! Kecelé, a DTD-é Kiskunhalason – mint a 2 legősibb fellegváré,  Kecskeméten a számos klubhelyszín, az akasztói Stadler báros bulik, a DJ Fesztiválok melyekkel azt hiszem 15 városig és 75 rendezvényig számoltam, hogy jelen voltunk és 2008-ban már azt csináltuk ami ma már rengeteg formában és stílusban van jelen a szakmában. A Bajai Halfőző Djfesztivál 7 éve a KTN Feszt Csongrádon a mai napig, vagy a Szegedi Hungis rezidenciánk. De valahol egy-egy komolyabb név is ilyen mérföldkőnek számított, egy Carola 2x a medencében és 1x bent a klubban, Dubfire klubshown bent és a medencében, egy Sasha 10 év után újra klubshown Kecelen, Loco Dice, tINI, Martin Buttrich, Lee Burridge, SIS, Nima Gorji, Robert Dietz, Paul Ritch, Livio&Roby – egy 1 napos fesztiválon a DTD-gardenben! Ahogy a Sasha-Digweed-Jimmy Van M bulit is egyedül Közép-Európában, nem beszélve azokról az arcokról, akiket először mi hoztunk el Magyarországra! De a csúcsok mellett a völgyek is ilyen meghatározóak számunkra. A keceli első bezárás 2008 szeptemberében, vagy amikor visszaadtuk 2012.dec.25-én, illetve ahogy Halastól is elköszöntünk 2015 májusában, vagy a Vanity kényszerbezárása Kecskeméten 2012-ben. A nagy sikerekből éppúgy tanultunk, mint a nagy pofonokból. A Check, vagy DJ Magazinokról már nem is beszélve!:)

Tavaly is a változás állandóságáról beszéltünk, mi az ami változik éppen? Miben nyilvánul meg mindez akár 20 év, akár csak a legutóbbi időszakban?

S:   A változás főleg a hangzásvilágunkat illetően mutatkozik meg a leginkább. Mindig is eltérő hangzást képviseltünk, azzal a különbséggel, hogy míg régebben ezek nem voltak annyira szembetűnőek az elmúlt években már igen csak körvonalazódni látszódtak, hogy ki merre felé veszi az irányt. Én azt gondolom, hogy ez valahol jó! Sőt most kezdtük talán igazán megtalálni azt a hangzást, amit az elmúlt 20 vagy 20-on pár évben kerestünk, vagy éppen formáltuk azt.

PD: 20 év nem kevés, de úgy gondolom kellett ennyi idő, hogy mindenki megtalálja Önmagát azt a zenei világot, amit igazán magáénak érez! Én speciel rengeteg stílusba kóstoltam bele az évek alatt, ami azt eredményezte mára, hogy egy hybrid hangzásvilágot próbálok megvalósítani. Így 20 év távlatából boldog vagyok, hogy végre Mi azt tekerünk, amit igazán szeretünk! 🙂

(C.M.): Univerzálisabb lett a csapat. Nem azonosítható egy adott stílussal ezért sok helyen, és sokszínűbb rendezvények köthetők a névhez.

J.C.:  A fenti szakmai és hangzásbeli dolgok mellett én emberként érzem a változást, ahogy a srácok formáltak engem, mint a legjobb barátaim, a társaim, hogy azok amiket meg -és túléltünk sokszor azok tettek erősebbé, hogy sokszor abból tanulhattam a legtöbbet amit akkor veszteségnek éltem meg! Magán ezen az úton járni folyamatos változást jelent, ahol ott vagyunk mindig egymásnak és jobb emberré válhatok tőle…

Mi a legfontosabb amit ez a 20 év adott nektek?

S:   Nekem főleg rengeteg tapasztalatot és tudást. Illetve megszámlálhatatlan sok barátot, ismerőst és élményt. Egy igazi kaland volt számomra ez a 20 év ,amit sosem fogok elfelejteni.

PD: Türelmet, alázatot, elfogadást, határozottságot, felnőtté válást! 🙂

J.C.:  A feleségem, a lányom, a hivatásom, a barátaim és önmagam! 

Egy olyan történet ami mindig emlékezetes marad?

S:   Nehéz ilyet kiemelni, mert hála Istennek bőven akadt ilyen és pozitív értelemben! 

PD: Jani szerintem Te tudod! Sose felejtjük el! 😀

J.C.:  Amire a Peti gondol az 18as karikás, és ha passzolják, akkor én mondok kettőt is! Az első nagy bukást és az első nagy sikert!
> 2003.09.19.–én mindenem odaveszett és majdnem abbahagytam! Akkor hozta el Begi Kecelre a Flash Brotherst nekem, az első olyan „külföldis” bulit, amit már én finanszíroztam ajtóra. Előtte magyarokkal is sikerült 5-600 embert összehoznom – így álmomban nem gondoltam volna, hogy kb 100-150en ha leszünk?!!! Mindenem elúszott, sőt olyan adósságba vertem magam, amiről jóanyám és a fater sem tudott, mert infarktust kaptak volna tőle. A Flash Brothers jófej volt és engedett ugyan, ahogy a Beginek is lógtam a munkadíjával, de így is hatalmas mínuszba vertem magam és ezért majdnem abbahagytam! Egy olyan pofon volt, ami elgondolkodtatott, hogy biztos ezt akarom csinálni?! A tanári pálya után a friss civil marketinges állásom nem elég nekem?! Miért nem becsülöm meg azt, lehetne egy normális életem, kellett ez nekem?! 

Úgy látszik kellett… Valahogy felálltam, hittem az álmaimban és mikor kb fél évre rá a Misi (a keceli tulajdonos – a szerk.) felajánlotta nekem a Korona teljes üzemeltetését – igent mondtam! 19re lapot húzva bevállaltam a már meghirdetett Sandra Collins bulit, 1 hét alatt kölcsönkértem boldog boldogtalantól annyi pénzt, amit egyben sosem láttam még, az árut emlékszem az utolsó nap tudta egy vendéglátós barátom megkapni csúzlira, a gyerekkori barátaim és barátnőikkel állt fel a személyzet, én is beálltam pultozni, poharat szedni, wct takarítani…és sikerült! 2004 május 30-án egy irdatlan szar dátumon pozitív mérlegű bulival indultunk! Ki tudtam fizetni mindenkit, majd a folytatásban kötéltáncot járva egyensúlyozni a kockázat és a túlélés – építkezés között. A semmiből, egy partiarcként megtanulni mindent a szakmáról a saját káromon… Szinte minden buli egy-egy csoda volt, sokszor az Isteni gondviselés mentett meg és hordozott a tenyerén! Egy regényt lehetne belőle írni …

CM:  Nagyon sok ilyen van… De talán nekem az egyik, amikor zenélhettem Kecelen a Koronában 2018 karácsonyán. A többiek rengeteget zenéltek ott, én viszont végig csak a másik oldalról szemléltem a dolgokat. Amikor a Korona végleg bezárt, úgy tűnt már soha nem is lesz rá alkalom. De végül csak tető alá lett hozva egy buli, ahol még a régi pompájában megmaradt nagyteremben zenéltünk egy éjszakát, már este 11től teltházzal. Így mondhatni valóra vált egy kamaszkori álmom, tutira megmarad…

Egy-egy fordulópont?

S:   Kecel bezárása elég nagy fordulópont volt az életünkben! 

J.C.:  Az első bukás és az első siker mellett a szülinapi vendég Lee Burridge-hez is kapcsolódik egy történet és egy fordulópont! Konkrétan Ő mentette meg Kecelt, vele pedig tulajdonképpen a Badgirls bulikat akkor! 

2005-ben mélypontra jutott a klub az emberek razziától tartottak és a márciusi Oliver McGregor bulin nagyon kevesen voltak.  Áprilisban Lee volt a vendégük és kb 3-400-an ha lehettünk, amit nem értett Ő sem. Megkérdezte miért vannak ilyen kevesen, a feleségem pedig elmondta milyen gödörben vagyunk – és mi van a háttérben. Mikor a mindenhonnan kölcsönkért fellépti díj 2. felét oda kellett volna adni neki – nem fogadta el! Azt mondta, ha ezzel segít, akkor fordítsam a klubra. Ő szeret ide járni, minket is megszeretett és ezzel szeretne hozzájárulni a folytatáshoz. Emlékszem elsírtam magam. Akkori áron ez hihetetlen nagy összeg volt nekem, és ekkor értettem meg miért mondják a Lee-re viccesen hogy „He is not a human, he is an alien!” Azaz „egy földönkívüli, aki túl jó embernek”…☺ Olyan emberségről tett akkor tanúságot, ami azóta is végig kíséri a pályámat. Olyan példát adott, amit ha kicsiben is, de igyekszem továbbadni, ha van olyan, hogy egy csapatnak ezzel segíthetek, én is igyekszem hasonló gesztust tenni.

Ha 3 bulit ki kéne kiemelni melyek lennének azok? (egyet úgysem tudtok☺

S:   2008.04.30 / Dubfire Kecel Club Korona 

2011.06.10 / Marco Carola Kecel Medence

2017.11.16 / Amelie Lens @Corvin Club

PD: 2006.03.14. / John Digweed – Back To Kecel

2008.08.11. / Lee Burridge – Kecel Festival Medence

2011.06.10. / Marco Carola – Kecel Festival Medence

CM:  Ha régebbit kellene akkor a Dubfire medencés buli Kecelen, Hernan Cattaneo a DTD ben talán 2006 ban, és hogy egy újat is mondjak, 2018 januárjában a Hungis Nick Curly ☺

J.C.:  

2011.06.10 / Marco Carola Kecel Medence

+ 2009.07.24. / Loco Dice Kecel-DTD Feszt

2007.08.19. / Sasha, John Digweed, Jimmy Van M

Ki az a három kedvenc előadó, akit meghívtatok és miért?

S:   1.   Dubfire 2008 – Életem egyik legjobb bulija is volt és akkor már Ali rég elhagyta a régi hangzását és jóval minimalabb, tehnosabb cuccokat pakolt Kecelen. 

  1. Seth Troxler 2010 – Azon túl, hogy mi hoztuk először el Magyarországra, mindig is egyéniség volt és zeneileg számomra egy különleges produkciót nyújtott az éjszaka is!.
  2. Davide Squillace 2011 – Hát ő a szülinapomon lépett fel, bár nem az év nyereséges bulija kategóriát nyertük meg vele☺ (fél évbe telt mire kinulláztuk a minuszt), de számomra abban az időszakban az egyik legmeghatározóbb dj volt! 

J.C.:  1. Lee Burridge – Ahogy fent említettem Ő az aki emberként is a legnagyobb példával szolgált nekem, akit az elmúlt 20 évben pont ezért mindig is tisztelettel supportáltunk itthon és legalább 20x visszahoztunk. Szakmailag is Ő az, aki felépített egy önálló és csak rá jellemző hangzást, ehhez az All Day I Dream-et mint klubestet, mint kiadót, mint közösséget és kvázi filozófiát! Ő egy igazi mester aki egész lényével, életútjával tanított és tanít ma is… Az Ő példája is azt mutatja zeneileg lehet nagyon egyéni utad és világod, a mögötte álló EMBER az aki igazán számít!

  1. Loco Dice – emlékszem a Hairy-s első magyarországi fellépése után mindenki  Őt akarta hozni – végül a Balaton Sound és mi kaptuk meg ötszörös áron, mert akkora sztár lett… mellé kaptuk csomagban a tINI-t akkor ingyen, aki a világ legjobb warm up dj-je volt már akkor!  
  2. Nyilván Marco Carola kéne legyen a 3.:) Az öreget akkor még nem is sejtettük miután 3x is hoztuk, hogy majd 6 évig senki nem tudja elhozni utána Magyarországra! Így visszagondolva nagyon nagy dolog volt!

Hol, kivel milyen módon készültök a szülinapra?

Mivel több városhoz is kötődünk így több felvonásunk is lesz! Budapesten hősünkkel Lee-vel ünnepelünk a testvércsapattal karöltve a The Debut-ös srácokkal, Krikoval és a közös projecttel a Cinematinéval február 8-án. Szegeden az anyabázisunkon a Hungiban április 17-én rólunk fog szólni az éjszaka két olyan régi hazai barátunkkal akikkel a kezdetek óta együtt djzünk! Sur-prise volt az első Badgirls buli fellépője egyben a mentorunk is, gyerekkori barátom (Jani) mellette pedig Zee aka Jaffa Surfa akivel szintén több mint 2 évtizede együtt kezdtük a pályát. Március 21-én szülővárosunkban Kecskeméten a Mirage klubbeli új rezidencián Shabi és Peti techno arca teljesedhet ki – a vendégünk itt Jay Lumen lesz, aki a hazai techno legismertebb arca. Kronológiailag előttük február 29-én Pécsre látogatunk, kedvenc vidéki klubunkba az Amperbe, a városba, ahonnan a Dj fesztiválok is útjukra indultak. Itt Chris Stussy lesz a spéci guest aki a deep tech/minimal hangzásunk forradalmára a világban és az első számú ikonunk!

KIADÓK

Most már ugye kiadókról beszélünk nálatok! Milyen tervekkel készültök? Milyen újdonságok várhatók?

J.C.:  Több mint 3 év után a közös indulást követően mindenki saját kiadóban éli meg majd a jövőt. Shabaam a Rawflex-ben, Mario a Collective Music ban, Peti labelje születőben az Alliwant-ot pedig egyedül viszem majd tovább.

Alliwant:
J.C.: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján új arculatot, logot és design-t kreáltam, illetve olyan arcokat sikerül a labelnél megjelentetni, amivel azt gondolom komolyabb szintre lépünk majd. Mihai Popoviciu, Dario D’Attis,  The Mekanism, Jansons, George Smeddles, Javi Bora, Vincenzo D’Amico, Tolstoi mellett Mario és jómagam dolgai vannak porondon. Ez lesz az Alliwant Original mint klasszikusabb oldschool house, deep és tech house label sorozat. A label showcase-ink pl Szegeden de jó pár helyen kollaborációban is így épülnek majd egymásra.

Alliwant Wax
J.C.:  Régi álom valósul meg és a deejey.de-n megjelenik majd az első bakelit is, innen az Alliwant Wax sublabel, mely a vinyl mellett digital is napvilágot lát majd. Diego Krause, Mike Sharon remixekkel kész az első saját Ep, de jön majd hazai tehetségekkel is mint Capeesh Society aka Viktor Udvari-val, Daniel Meisterrel is a folytatás és rengeteg arc van célkeresztben pl a Chris Stussy féle vonalon, akit ugye label showra hozunk. Az általában deep tech/minimal nak keresztelt hangzás lesz az amiben mindez majd megtestesül.

Rawflex
S:   Nálunk úgy gondolom, hogy idén várható egy nagyobb áttörés! Most jön a 9. Megjelenésünk, amely egyébként pont az enyém lesz! Most jutottunk el arra szintre, hogy úgy érzem,hogy kezdik egyre jobban figyelni, monitorozni a labelünket. Ez a supportokban mutatkozik meg legjobban. És itt szorosan kapcsolódik az egyéni produceri munka is majd. Az elmúlt időszak komoly supportjai: Joseph Capriati-tól, Amelie Lenstől, Charlotte De Vitte-től, vagy Pan-Pot és Ilario Alicante-tól nagy lökést adtak!

Saját produceri munkákkal mi a helyzet?

S: Hála istennek a tavalyi év végén már komoly megjelenéseket tudtam felmutatni! Egy saját önálló EP-vel jelentem meg az Unknown Territory labelen, amelyre egy Thomas Hoffknecht átirat is került. Továbbá decemberben szintén ezen a labelen egy V/A-n is helyet kaptam. Most januárban pedig az Analytictrail válogatására kerültem fel és hamarosan ugye érkezik az első Rawflex Ep-m is. Továbbá a tavasszal még a Complexed records-nál és a Sleaze Records-nál is jönnek ki dolgaim. Illetve van még 1-2 nem konfirmált jelenésem is, amelyik remélhetőleg hamarosan hivatalosak lesznek. Szóval úgy néz ki egyéni produceri fronton is kezdenek jól alakulni a dolgok. 

CM:  Dolgozom töretlenül az új zenéken. Nemrég jelentem meg Hot Since 82 kiadóján a Knee Deep In Sound-on. Idén már megjelent egy remixem amit Danny Serrano-nak készítettem. Jelenleg 3 remix illetve 3 original track készült el idén. Ami már biztos, hogy visszatérek az 8bit-re, lesz két megjelenésem is a Stereo productions-nál. Az egy nagyon érdekes dolog lesz, hiszen a Stereo szintén 20 éves és ennek apropóján kértek fel egy Chus + Ceballos track újragondolására. Emellett a saját kötődésű kiadókra az Alliwant-ra és a Collective Music-ra is nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni

JC:  Marioval rengeteget studiózunk és a korábbi évek labeljei helyett új kiadók vannak célkeresztben. Igyekszem leszűkíteni azt a hangzást amit szeretnék megjelentetni és legalább 12 új cucc vár megjelenésre. Ebből a legtöbb saját kiadón és most van demozás alatt jópár. Az oldschool Robsoul/Dessous/BassCulture labelek hanzása és a fent emlegetett deep tech/minimal világ az amiben kiélem most magam.

Végül az aktuális fellegvárak, vagy főbb projektekről néhány szóban:

JC: 

Szeged: 4 év, 40 buli lesz márciusban amit a Hungiban szerveztünk. Ennyi idő elteltével mára pótolta azt az űrt, amit Kecel, vagy a DTD elvesztése maga után hagyott. A helyszín zseniális atmoszférája az üzemeltetők baráti és szakmai hozzáállása egy olyan sikertörténet számunkra, ami azt bizonyítja, hogy mindig van új a nap alatt és lehet álmodni, a padlóról is tovább lehet lépni! Büszkék vagyunk rá, hogy a house oldschool tech és deep house világának kb egyedüli vidéki fellegvára lehetünk. Hogy olyan előadókat tudunk ma már bátran bemutatni, akik nem klasszikus nagy nevek, de hitelesek és frissek, akikkel életben tudjuk tartani ezt a kultúrát. Nagyszerű dolog, hogy bízik bennünk a közönségünk, hogy van egy Badgirls fanatics mag, aki ott van velünk minden bulin, Nacsa barátunknak és a bandának innen is szeretnénk megköszönni minden segítségét!

Cinematiné
JC:  A Krikoval közös project amiben meg tudjuk élni a valódi kollaborációt a szakmai kollegialitást a testvériséget egy másik csapattal. Február 8-án már mindenki láthatja az év legnagyobb durranását is, így Tenaglia, vagy Loco Dice után végre emberünket újra klubshown hallhatjuk!:)

Kecskemét
Szülővárosunkban szinte eltemettük ezt a kultúrát. Nem volt alkalmas klub, a Vanity kényszerbezárása és a csendrendelet után olyan külső rendezvényhelyszínen folytattuk, melynek nyilván nem ez volt az alapfunkciója. Majd 5 év után több mint 40 bulival úgy éreztük ez sem adja már meg azt a varázst, mint amivel belevágtunk, így kihagytunk egy fél évet legalább. Közben több generációváltás is lezajlott és a Jóképű-s csapat is akikkel a városban vittük a stafétabotot háttérbe vonult így velük együtt mi is azt éreztük, hogy a régi társaságunk már nem jár buliba, a fiatalok meg nem biztos, hogy lelkesednek e zenei világ iránt. Végül decemberben megpróbálkoztunk egy új sorozattal egy új helyszínen, mely most esett át egy komoly átalakításon, és számunkra is meglepő módon full teltházzal egy nagyon új és energikus közegben találtuk magunkat. Egyszerre voltak itt a régi arcok közül jópáran, sokan vidékről és egy fiatal de nagyon lelkes új nemzedék is. Amit fent taglaltunk a sokszínűségünk kiválóan működött a Mirage-ban, ahol a deep houseból a dinamikus tech-eken keresztül eljutunk a techno-hoz – egyszerre kiélve saját világunkat és megfogva rengeteg új arcot is e stílusoknak. Működik. Megvan az eleje, közepe, vége, és szórakoztató, már éjfélkor tele a tánctér és ez nagyon inspiráló a számunkra!

KTN

A fesztiváljaink közül a legnagyobb, ami kb. egész éves munkát jelent, mainstream nagyszínpaddal a Laguna Beach Klubbal, mint állandó nyári klubüzemeltetéssel és a techno/house stagevel. Az idén 4 külhoni sztárvendéggel ünnepeljük ezen a vonalon a 30 éves KTN fesztet!

S: Kiskőrös
Idén már az 5. Évünket kezdjük meg Kiskőrösön! A térségben másfél, két havonta jelentkező sorozat úgy gondolom, hogy kiemelkedő, hiszen évről-évre szinte teltházakkal tudtunk menni és a minőségen is mindig próbáltunk egy magasabb szintet elérni, legutóbb épp a VOID hangrendszert ismertettük meg az itteni partyzókkal, illetve számos kényelmi funkciót vezettünk be az évek során, tovább nagyon fontos számunkra hogy mindig higiénikus és kulturált szórakozási feltételeket biztosítsunk az ide látogató vendégeink számára!

PD: Cegléd: Egy hosszabb szünet után egy kicsit magasabb fokozatra kapcsolva a helyi erőkkel (Best Face Fest) karöltve évi 3x jelentkezik majd a Techno Aréna névre keresztelt csarnokos buli. Ahol élvonalbeli techno és house fellépőket hozunk a város és környékbeli partiarcainak. És ha minden jól megy Nagykőrösön egy vadiúj létesítmény 2 havonta ad majd teret az elektronikus zene kedvelőinek!

HALL OF FAME

HOUSE: Marco Carola, Loco Dice, Sasha, Jonh Digweed, Lee Burridge, Seth Troxler, Guy Gerber, Nic Fanciulli, Steve Lawler, Hector, Nick Curly, tINI, Chris Stussy, Magda, Anja Schneider, Steve Bug, Davide Squillace, Matthias Tanzmann, Martin Butrich, Audiofly, Marc Antona, Dan Ghenacia, Johnny D, Stefano Noferini, Andrey Pushkarev, Mihai Popoviciu, SIS, Nima Gorji, Masomenos, Livio&Roby, Cesar Merville, Ernesto Ferreira, NoiDoi, Mendo, Robert Dietz, Javi Bora, Guido Schneider, Martin Landsky, Fabrizio Maurizi, Luca Bacchetti, Phonique, Jay Tripwire, Jimpster, Lauhaus, Vincenzo D’Amico, Alexander Aurel, Anton Pieete, David Labeijl, Julien Chaptal, Justin Drake (from Peace Division), Dan Drastic, Kreon, Varoslav,The Timewriter…

TECHNO: Dubfire, Sam Paganini, Deborah De Luca, Nastia, Ilario Alicante, Marco Bailey, Klaudia Gawlas, Sasha Carassi, Luigi Madonna, Luca Agnelli, Paul Ritch, Marco Faraone, Hobo, Bart Skills, Hobo, Shlomi Aber, Uto Karem, Carlo Lio, Dandi & Ugo, Mladen Tomic, Sinisa Tamamovic, Delete (Sergio Munoz)

PROGRESSIVE HOUSE: Deep Dish, Hernan Cattaneo, Satoshi Tomiie, James Zabiela, Nick Warren, Sander Kleinenberg, Matthew Dekay, Dave Seaman, John Creamer, Anthony Pappa, Seb Fontaine, Jimmy Van M, SOS (Desyn Masiello, Demi, Omid 16B), 16Bit Lolitas, Sultan, Jody Wisternoff, Michel De Hey, Quivver, Sandra Collins, Chris Fortier, Hybrid, Tom Middleton, René Amesz, Paolo Mojo, Steve Porter, Flash Brothers, Ian Ossia, Nils Noa, Luke Fair, Marcus James, Chriss Scott (from Lexikon Avneue), Austin Leeds, Randall Jones, The Low End Specialists, Scumfrog, Chris Gainer, Frederic (Paco&Frederic), Steve Gerrard, Phil Thompson, Nikki B & Christian EFFE, Ashley Cassele, Dj Tarkan,  etc.

Akiket a Badgirls hozott el Magyarországra, elsőként:

Seth Troxler, tINI, Nick Curly, Davide Squillace, Steve Bug, Ilario Alicante, Deborah De Luca, Paul Ritch, SIS, Marc Antona, Dan Ghenacia, Johnny D, Masomenos, Cesar Merville, Ernesto Ferreira, Nima Gorji, Livio & Roby, Mihai Popoviciu, Javi Bora, Guido Schneider, Martin Landsky, Mendo, Robert Dietz, Ramon Tapia, Shlomi Aber, Carlo Lio, Luca Bachetti, Phonique, Jay Tripwire, Jimpster, Kabale und Liebe, Anton Pieete, Julien Chaptal, Lauhaus, Vincenzo D’Amico, Alexander Aurel, Kreon, S.O.S. (Desyn Masiello, Omid 16B, Demi), Varoslav…

 

More info:

facebook.com/badgirlsofficial
facebook.com/djjamescole
facebook.com/Shabaamdj
facebook.com/PatDuffdj
facebook.com/Collectivemachine
facebook.com/alliwantmusic
facebook.com/rawflexmusic
facebook.com/collectivemusicofficial
facebook.com/KTNCsongrad

1# The Best Club in Hungary (www.soundhead.hu awards) 2006
1# The Best Party (Kecel festival) (www.soundhead.hu awards) 2006
1# The Best Party (Kecel festival) (www.soundhead.hu awards) 2005
1# The Best Album (Badgirls 10th Anniversary ) (www.soundhead.hu awards) 2010